Nincs jelentős különbség a visegrádi országok élelmiszervásárlási szokásai között. A magyarok 77, a csehek 76, a lengyelek és szlovákok 75-75 százaléka vizsgálja meg több-kevesebb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét. A gyakoriságban azonban már felfedezhető különbség. Amíg minden harmadik magyar és lengyel vásárló ezt minden alkalommal megteszi, addig Csehországban és Szlovákiában ez csak minden ötödik fogyasztóra igaz.
A csehek 55, a magyarok 53, a lengyelek 51, míg a szlovákok 50 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy az általa vásárolt termék milyen összetevőket tartalmaz. Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenőrzi, hogy az általa vásárolt élelmiszer miből készül, Szlovákiában minden ötödik, míg Csehországban minden hetedik polgárra jellemző ez a kevéssé tudatos fogyasztói viselkedés.
A kutatás alapján, a Budapesten élő fogyasztók bizonyultak a legtudatosabb élelmiszervásárlónak. A fővárosban a vásárlók 85 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt, a vidéki városokban és a községekben ez az arány 75 százalék. A fiatalok és a középkorúak között nincs jelentős különbség abban a tekintetben, hogy milyen rendszerességgel ellenőrzik a megvásárolni kívánt terméket, szemben az idősekkel, akik jóval kevésbé tudatos vásárlónak bizonyultak.
Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő a vásárlói tudatosság: több mint másfélszer annyi diplomás figyel oda az élelmiszerek összetevőire, mint a maximum 8 általánossal rendelkező vásárlók, akik körében 35 százalék azok aránya, akik soha nem vizsgálják meg, hogy mit tartalmaz a megvásárolt élelmiszer, és ötödük soha nem ellenőrzi a szavatossági időt, áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos bizonytalanságok a tisztességes piaci szereplőknek ártanak a legtöbbet. Nemcsak a feketegazdaság az élelmiszeriparon belül közel akár 40 százalékosra becsült arányán keresztül éri kár a termelőket, de a keresletet visszaszorító folyamatos botrányok is megtizedelik az ágazat bevételét. A piaci szereplők azonban felismerték a kommunikációs és márkaépítési lehetőséget abban a tényben, hogy éppen az import élelmiszerek kapcsán történik a legtöbb visszaélés. A húságazat több kampányt is indított annak bizonyítására, hogy az ellenőrzött hazai húsáru a biztonságos választás.
