Az uniós tagsággal várhatóan 27 millió euró áll majd a magyar vállalkozások kifejlesztésére és támogatására - hallottuk Jürgen Köppen nagykövettõl az EU delegáció vezetõjétõl a Joint Venture szövetség rendezvényén – számolt be a Magyar Rádió. Ahhoz azonban, hogy a megnyíló forrásokat a cégek fogadni tudják, és persze hatékonyan felhasználni, ahhoz helyzetbe kell hozni a vállalkozásokat. Itt olyan egyszerû dolgokra kell gondolni, hogy miként kell a sikeres pályázatokat elkészíteni, abba az EU elvárásokat érvényesíteni, a dokumentációt összeállítani, szóval megannyi újszerû adminisztrációs, jogi, pénzügyi feladattal megbirkózni.
A gazdasági tárca egyébként február elején országos felkészítési programot dolgozott ki, és az év végéig 150 helyszínen tartanak majd elõadásokat, konzultációkat. Valószínûleg ott is elhangzik majd az, amit Kiss Péter munkaügyi miniszter most is elmondott a vállalkozóknak, az uniós bérek utolérése csak a versenyképességgel arányosan és a foglalkoztatottság bõvülésével együtt történhet. Csökkenhet majd a jelenlegi járulékteher is.
Márciusban a kormány elé kerül a részmunkaidõs foglalkoztatás megteremtésének lehetõségeit taglaló elõterjesztés, illetve a részmunkaidõs foglakoztatás támogatása. Ez utóbbihoz tartozik az a javaslat, amely a fix összegû egészségügyi hozzájárulás arányosítására, esetleg teljes megszüntetésére vonatkozna. Sokan kérdezték: az EU-ban népszerû a távmunkáról, ami itthon még csak kísérleti fázisban van. A munkaügyi miniszter elmondta, hogy egyelõre még hiányzik a távmunka szabályozása, de várhatóan még ebben a félévben az erre vonatkozó javaslatok is elkészülnek.
Nem lesz azonnali felzárkózás az európai átlagbérekhez
Néhány illúziót eloszlatott a munkaügyi miniszter az európai és a magyar bérek egymáshoz közelítésével kapcsolatban. Kiss Péter elmondta, hogy a magyar béreket szigorúan a versenyképesség javulásával lehet fölzárkóztatni az európai uniós átlaghoz.
