Verheugen kijelentéseit osztrák lapok idézték. Az EU-biztos úgy vélekedett: az EU-nak fizetendő hozzájárulások, és a társfinanszírozások, amelyek nélkül nincs uniós támogatás, az első években erősen megterheli majd az új tagállamok költségvetését, s megnehezíti, hogy teljesítsék a maastrichti kritériumoknak a GDP három százalékánál nem magasabb államháztartási hiányra irányuló előírását, amely szükséges az euró bevezetéséhez.
Verheugen utalt az egykori NDK példájára, ahol a német márka elsietett bevezetése megsemmisítette szinte az egész ipart, s hangsúlyozta, hogy a saját valuta fontos védelmi rendszert jelent a reformállamok számára. Hangsúlyozta: a bővítés alapvetően már lezárult, gazdasági téren a tíz új tagállam integrációja megvalósult, és politikai szempontból is mindegyik helyet foglal már az asztalnál.
Verheugen egyébként egyértelműbb csatlakozási perspektívát követelt a nyugat-balkáni államok számára, s úgy vélte, a stabilizációt és társulást célzó stratégiáról át kellene térni az "aktív csatlakozás előtti" politikára. Különösen üdvözölte Horvátország felvételi kérelmét, de azt mondta, csak abban az esetben kerülhet sor a felvételre a tervezett román és bolgár csatlakozással egy időben, ha e két országban elhúzódik az átalakulási folyamat. Politikai okokból nem fogják várni hagyni Romániát és Bulgáriát. Minden állam akkor csatlakozhat, ha megérik erre.
A politikus kijelentette: ezen túl további felvételeket nem terveznek, de néhány olyan országot, mint Oroszország, Ukrajna, Izrael, vagy egyes arab államok integrálhatnak a belső piacba, s ezzel ezek az államok egy egymilliárd embert felölelő új gazdasági térség részévé válhatnának.
Nincs szükségünk az euróra
Az Európai Unió új tagállamai ne siessenek a valutaunióhoz való csatlakozással, hanem előbb emésszék meg a csatlakozást - fejtette ki Bécsben Günter Verheugen, az EU bővítéssel foglalkozó biztosa.
