A rómaiaknál a legkisebb hosszmérték a digitus (ujj) volt – ez ma 18,48 milliméternek felelne meg. Ez egyben a pes (láb) tizenhatod része. Négy digitus tett ki egy palmust (tenyér) ami 73,94 milliméter. Tizenhat digitus tett ki négy palmus-t – azaz egy pest – utóbbi 295,74 milliméter volt. Húsz digitus (ujj) az öt tenyér – ez valamiért önálló nevet kapott, s lett egy palmipes („tenyérláb”), amelynek hossza 369,6 milliméter. A huszonnégy ujj (azaz hat palmus/tenyér) lett egy cubitus (azaz könyök), amely az SI rendszerben 443,52 milliméterre adódna.
Nyolcvan ujj (digitus) adja a római métert, azaz az egy passus-t (lépést – 1478,4 milliméter). Ha valaki soknak találná, gondoljon a régiek észjárására: egy lépés akkoriban egy jobb-bal párt jelentett.) Ezer passus tett ki egy mille passus-t (azaz mérföldet) – 1478,4 métert.
A területmértékek sokkal egyszerűbbek lesznek, így arra kérjük olvasóinkat, ha eddig eljutottak, ne lapozzanak tovább addig, amíg ezen is át nem rágják magukat. Gondoljanak továbbá arra, ha kinyomtatják és betanulják egy-két részletét, bizton számíthatnak a barátok és kollégák ámuló, elismerő tekintetére.
Egy pes quadratus (négyzetláb) 874,621476 négyzetcentiméter, azaz 0,0874 négyzetméter. Száz pes quadratus tett ki egy decempeda quadrata-t (amit nagyjából egy földmérőrúd-négyzetnek lehet fordítani), s ez 8,7462 négyzetméter volt. A mérce amúgy tíz láb hosszú – 2957,4 milliméter, azaz csaknem három méter – volt. De hívták a decempeda quadrata-t egy scripulumnak is, amely ebben az esetben mint térmérték egy római hold (iugerum) 288-ad részeként szerepelt.
3600 pes quadratus (négyzetláb) harminchat scripulum, azaz egy clima volt – mindezt ma úgy mondanánk 314,64 négyzetméter. A clima amúgy egy olyan négyszöget jelentett, amelynek minden oldala hatvan láb, azaz a iugerum nyolcad része vagy 36 scripulum.
14 400 pes quadratus 144 scripulumot ért, azaz egy actus-t (1258,56 négyzetméter). Az actus ebben az esetben akkora térmérték, amennyit egy pár marhával egy nap alatt fel lehet szántani. Az actus quadratus egy jugerum fele – azaz acnua.
Egy – talán még a középiskolai tananyagból emlékünkben élő – római hold, iugerum (288 scripulum, azaz 28.800 pes quadratus) 2517,12 négyzetméter volt, ami az SI-ben 0,2517 hektárnak felel meg. Egy heredium (szó szerint ősi jószág) 57 600 pes quadratus, azaz 576 scripulum volt – mi inkább használjuk rá az 5034,24 négyzetmétert.
Ha nagyon okosnak akarunk föltűnni, s még bírjuk szusszal, utóbbit átszámolhatjuk katasztrális holdra: ebből egy 1600 négyszögöl, 0,575464 hektár azaz 5754,64 négyzetméter. Mivel egy ősi birtok (mint fentebb látható: heredium) 5034,24 négyzetméter, könnyedén kiszámolható, hogy ez – nos, mennyi katasztrális hold?
Aki megfejti, egy üveg bort kap ajándékba – de csak akkor, ha még azt is elárulja, hogy egy hektár hány pes quadratus?
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
