A költségvetést illetően a dokumentum rámutat, hogy mind belföldön, mind külföldön komoly kihívásokkal kell szembenézni. A bérek okozta feszültség továbbra is nyilvánvaló és a forintsáv elleni spekulációs támadás után a 2003. év végi inflációs cél aligha tartható fenn, - misszió véleménye szerint az infláció 5 százalék felett lesz decemberben. A bizottság felhívja a figyelmet, hogy a fizetési mérleg deficitjét csökkenteni kell, ami szintén megkívánja a költségvetési hiány mérséklését. Ennek ellenére, még szigorú fiskális politikát feltételezve is, a külgazdasági deficitek az idén várhatóan emelkednek, tükrözve Magyarország fő kereskedelmi partnereinek gyenge konjunktúráját, a magas olajárakat, és a magas reálárfolyam késleltetett hatását.
Az IMF-küldöttség ennek megfelelően határozottan támogatja a kormány deficit-céljait, amelyek többek között előírják, hogy 2005-ig az államháztartás hiányának 3 százalék alá kell süllyednie. Az idei költségvetési előirányzatok betartása egyszersmind az első lépés lehet a közép távú költségvetési kiigazítás irányába. A 2003. évi folyó kiadások a GDP arányában számítva elmaradnak az előző éviektől, de fennáll a túlköltekezés veszélye a szubvenciók, a nyugdíjak és más szociális kiadások terén. A költségvetés bevételi előirányzata összességében ésszerű, de kockázatot jelent, hogy a feltételezettnél esetleg alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés és a személyi jövedelemadó- és tb-járulék-bevétel elmarad a tervezettől - írja a jelentés.
Megfontolás tárgyát képezi egy hároméves költségvetési kiadási plafon, és ezen belül a főbb költségvetési elemek kiadási limitjeinek megszabása. A bizottság véleménye szerint ezeket a kiadási limiteket a parlamentnek is jóvá kellene hagynia.
Az IMF-misszió jelentésében üdvözli a privatizáció és az energiaszektor liberalizálása terén a közelmúltban hozott politikai döntéseket. Magyarország eddig is kitűnő eredményeket mutatott fel a privatizációban, és a közelmúltban hozott döntések beteljesítik ezt a folyamatot. Az IMF-küldöttség támogatja, hogy a privatizációs bevételeket ne használják fel a fiskális költekezés növelésére.
A dokumentum helyesli a kormány lépéseit, hogy a gázárak jelenlegi közvetett szubvencióját célzott szubvencióval váltsa fel, de megjegyzi, hogy Magyarországnak még meglehetősen hosszú utat kell megtennie, míg a gázárakat a világpiaci árakhoz igazítja.
Összességében pozitív az IMF véleménye Magyarországról
Elismerően szól a magyar gazdaság 2002. évi növekedésről és az infláció csökkenéséről az IMF Magyarországról készített összegzése, ugyanakkor kritikával illeti a versenyképességet rontó gyors béremeléseket, a forint erősödését, valamint a fellazult fiskális politikát.
