De, amire Simor András konkrétan hivatkozott az MNB hétfői kamatemelését követő sajtótájékoztatóján, azt egyszerűen nem nem bírom alátámasztani a nagyközönség számára elérhetőek KSH és MNB statisztikákkal.
Mivel hazánk kockázati megítélése az elmúlt hónapban gyakorlatilag nem változott, így az MNB elnökének bevallása szerint a döntés során csak a fogyasztói árak emelkedését kellett figyelembe venniük, és ott sem az infláció mértékével, hanem annak szerkezetével volt a Monetáris Tanácsnak gondja. Simor szerint a tagoknak negatív meglepetést okozott, hogy hosszabb idő után ismét emelkedett az iparcikkek ára, illetve nagyon negatívan értékelte a Tanács a nyersanyagárak folytatódó emelkedését a világpiacon.
Az olaj és az egyéb nyersanyagok árának alakulására természetesen semmilyen hatása nincs az MNB-nek, emelheti az egekbe az alapkamatot a magyar központi bank, az olaj ára egy centet sem fog csökkenni. Így leginkább hit kérdése, hogy a külső inflációs tényezők átgyűrűző hatását mennyire tudja egy-egy kamatemelés lehorgonyozni. Különösen egy olyan gazdaságban, ahol a belső kereslet öt éve zsugorodik és még 2010 novemberében is csökkent az előző évhez képest, így kereslet oldali inflációs nyomást észlelni szinte lehetetlen. Lengyelországban, ahol decemberben 12 (!) százalékkal nőtt a belső fogyasztás, eddig összesen egy 25 bázispontos kamatemelésre futotta. Pedig a lengyel gazdaság is szenved az üzemanyag és a mezőgazdasági termékek drágulásától, hiszen decemberben ott is 3,7 százalékkal nőttek az árak, lényegesen nagyobb mértékben a lengyel jegybank 2,5 százalékos céljánál.
Még kevésbé izgul az árak növekedése miatt az amerikai Fed, amely szerdai kamatdöntő ülése után kiadott közleményében leszögezte, hogy bár emelkednek a nyersanyagárak, a hosszabb távú inflációs várakozások továbbra is stabilak és a tagoknak eszük ágában sincs most kamatot emelni.
2008 nyarán egyébként a mostanihoz közel hasonló mértékben drágultak az üzemanyagárak hazánkban, akkor júliusban éves szinten 15,6 százalékos volt az áremelkedés, míg tavaly decemberben 20,1 százalék. A tavalyi 20 százalékos növekedés azonban ne tévesszen meg minket, hiszen már januárban 30 százalék volt az üzemanyagok éves inflációja, mivel a Bajnai-kormány ekkor emelte meg a jövedéki adót. Aztán tavaly az első félévben végig 20 százalék feletti drágulást mért a KSH, ami novemberre 14 százalékra mérséklődött, majd a decemberi egyszeri nagyarányú drágulást követően újra 20 százalékra ugrott.
Galambokból héják lettek
Az MNB reakciója most januárban héja volt, hiszen a novemberi 0,6, illetve a decemberi 4,3 százalékos havi üzemanyagár növekedést (októberben még csökkentek az árak) decemberben és januárban is 25-25 bázispontos alapkamat-növeléssel "díjazta" a novemberi negyed bázispontos monetáris szigorítás után. 2008-ban a májusi 3,2, a júniusi 2,2, és a júliusi 1,1 százalékos havi üzemanyag-drágulásra egyetlen egy kamatemeléssel SEM reagált a Monetáris Tanács, hiszen az akkor májusi 25 bázispontos szigorítás pillanatában még nem voltak ismertek a májusi inflációs számok. Ráadásul 2008 májusában összesen 1,1 százalékkal nőttek havi szinten a fogyasztói kosárban szereplő termékek és szolgáltatások árai, míg most decemberben "csak" 0,4-vel. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a már fentebb jelzett májusi emelés előtt áprilisban agresszívebb mértékben, 75 bázisponttal nőtt az MNB alapkamat.
Ettől függetlenül 2008 nyarán az energiahordozók nemzetközi árainak átgyűrűző hatása ugyanolyan mértékű probléma volt, mint jelenleg, az MNB akkor mégsem lépett.
A másik negatív hír a decemberi inflációban, amellyel Simorék a kamatemelést indokolták, az iparcikkek árának növekedése volt. Való igaz, hogy az MNB által használt iparcikk csoport inflációja havi szinten 0,3 százalékra ugrott decemberben, miután hónapokon keresztül csökkentek az árak. Hogy ez az egyszeri megugrás magyarázhat-e kamatemelést újra csak kérdéses, különösen ha megnézzük milyen termékek árai húzták a csoport inflációját.
A legnagyobb súllyal szereplő tételek közül az új személygépkocsik ára és a mosószerek 0,1-01, a saját tulajdonú lakások karbantartásának költsége 0,2, a testápoló szerek ára 0,3 százalékkal nőtt, míg az alkoholmentes üdítők ára 0,3 százalékkal csökkent. Tehát a kisebb súlyú elemek húzták fel a csoport inflációját, ezek közül a ruházati termékek (0,8-1,3 százalékos) drágulását lehet a megugró kereslet következményeként magyarázni, hiszen a kiskereskedők szerint karácsony előtt érezhetően nőtt a vásárlások száma, de hogy ez mennyire lesz tartós, és mennyire fog folytatódni januárban, februárban az minimum kétséges.
A csoport részletes áttanulmányozása során csak egyetlen egy termékcsoport mutat szeptember óta makacs és feltartózhatatlan árnövekedést, hiszen szeptemberben 6,2, októberben 3,1, novemberben 2,3, decemberben 3,5 százalékkal nőtt az ára az előző hónaphoz képest. Ez pedig nem más, mint a virágok és a dísznövények. Csak nem a drága mikulásvirág miatt kaptunk utólag még egy kis monetáris szigorítást?
Darth Vader
