Tavaly szomorú rekordot döntött a felszámolás alá vont cégek száma, idén azonban már most, október közepén sikerült átadni a múltnak az előző csúcsot. 2008-ban 11504 céggel szemben indult felszámolási eljárás, idén ezt a mai napon haladta meg a cégbíróságok által közzétett felszámolási eljárásról szóló határozatok száma. A következő félévben a felszámolások növekedési üteme várhatóan lassulni fog, és magas szinten stabilizálódik – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
Hiába érkeznek kedvező hírek a tengerentúlról és az európai gazdaság háza tájáról, a magyar cégek számára nincs vége a válságnak, ezt jól mutatják a cégadatok vagy akár a külkereskedelmi, illetve az ipari termelésről szóló statisztikák is. A felszámolt cégek átlagos egy évvel korábbi árbevétele folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy a baj nemcsak a mikro- és kisvállalkozásokat éri el, hanem a több milliárdos árbevételű nagy cégeket is. „A fővállalkozók és nagy megrendelők bedőlése nyomán sok kisebb cég jut nehéz helyzetbe, mert a magyar gazdaságban eleve rendkívül alacsony a likviditás, a bankok pedig kihátráltak a hitelezésből, így kevés az esély a túlélésre” – állítja az Opten igazgatója.
A 2008 októberében kirobbant válságot megelőzően évekig 1,8–2 százalék között stagnált a felszámolt cégek aránya. 2009-re kb. 2,5–2,6 százalék prognosztizálható. A válságot követően a legjobban sújtott ágazat a gépjármű-kereskedelem, amelyben csak idén várhatóan a cégek 5,2 százalékával szemben indul meg a felszámolás. Ezt követi majd az építőipar 5, majd az agrárszektor 3 százalékot meghaladó felszámolási rátával. A korábban „rendíthetetlen”, évekig 1 százalék alatt maradó informatikai szektorban is kb.1,3 százalékra emelkedik a felszámolt cégek száma.
A szakma igyekszik pozitív jelként tekinteni már azokat a lépéseket (vagy éppen meg nem tett lépéseket) is, amelyek bár nem javítanak, de legalább nem rontanak tovább a magyar gazdaság helyzetén. Csorbai Hajnalka hozzáteszi: nem könnyű megőrizni a gazdasági jogalkotás szakmaiságába vetett hitet akkor, amikor egyáltalán komolyan felmerül egy olyan elképzelés, hogy a kormányzatnak tovább kellene támogatnia a még egyszerűbb cégalapítást (lásd: egyforintos cégalapítás elképzelése). A fenti számok is azt tükrözik, hogy a magyar gazdaságnak nem több cégre, hanem éppen hogy kevesebbre – sokkal kevesebbre – lenne szüksége. A felaprózódott cégstruktúra, a mikrovállalkozói körben elterjedt hanyag, felelősségkerülő, öngondoskodásra alkalmatlan cégek, a gyenge gazdasági morál nagyon komoly károkat okoz mind gazdasági, mind társadalmi szinten.
