Én úgy látom, hogy a magyar kormány a kínai modellben (is) gondolkodik - másik nagy tanítójuk a jelek szerint Argentína, onnan is sok ötletet emeltek át - tehát erős ipari termelést, ehhez tartósan gyenge, alulértékelt devizát szeretne és a velejáró alacsony kamatokat, az alacsony kamatokon keresztül pedig célzott ipari támogatási rendszert, a "valódi, produktív,termelő" cégek felfuttatását (ennek egyik jele például a Rába* megvásárlása). A folyamatnak láthatóan egyik csatornája az MFB lenne, szeretnék ha az alacsony magyar kamatszint mellett az MFB által mondjuk 2-3-4%-on kibocsátott kötvényeket az MNB venné meg (erre utalgatnak a vállalati kötvények vásárlása kapcsán amire állandóan buzdítják az MNB-t, miközben Magyarországon vállalati kötvény alig van, tehát a fentiek nélkül értelmetlen és értelmezhetetlen lenne a javaslat). Az így befolyt olcsó pénzt pedig az MFB hitelezné magyar iparvállalatoknak amolyan ázsiai módon.
Van ahol ez működik, több ázsiai országban ment, sajnálatos eredménye szokott lenni, hogy erősen összefonódik és átláthatatlanná váló, folyamatos állami olcsó pénztől függő cégcsoportokat hoz létre a kapitalista-politikus elit, akik egymástól függenek, egymásra támaszkodnak, és le is aratják saját iparpolitikájuk és olcsó hiteleik nyereségét.
Tehát szerintem igény igen is lenne az MNB függetlenségének csökkentésére, az alacsonyabb kamatokra, és tartósan gyenge (mondjuk 300-350 között mozgó) forintra - nem összeomló devizára, mert az senkinek nem érdeke, de mindenképpen gyengére.
Másik téma: Európa. Szeretnék abban hinni - ami egyébként a racionális megoldás lenne - hogy az európai fiskális szövetség megkötése után az ECB valóban fellép végső hitelezőként és leszorítja az állampapírok hozamszintjét, de egyelőre nagyon abba az irányba mennek az események, hogy az önerősítő megszorítás-recesszió spirálba kezd esni Európa, és nincs rá sok idő, hogy attól "elrugaszkodjon".
Ha Európa esetében igaza van ExNyugdíjasnak, akkor viszont tényleg ezerrel kell venni a hazai eurós vállalati (és állam) kötvényeket (nincs sokféle, nem lehet nagyon eltéveszteni), mert akkor hazánk gazdasága is stabilizálódik, és kiváló hozamokat lehet ezekkel a papírokkal elérni. Részvényben nem látom ugyanezt a potenciált (és a kockázata is jóval nagyobb). Tartok tőle, hogy Európa útja bonyolultabb lesz azért...
*Jut eszembe Rába: az állam a 73%-os részesedése birtokában bármikor össze tud hívni egy közgyűlést, és ott el tudja fogadtatni, hogy a részvényt kivezessék a tőzsdéről (ez háromnegyedes döntés, simán megvan). Egyrészt nem is szeretik a tőzsdét, másrészt a tőzsdei nyitottság, átláthatóság sem feltétlenül cél egy állami vállalatnál, harmadrészt így tovább tudnák növelni tulajdonrészüket - mivel kivezetés esetén a tulajdonosoknak fel kell ajánlani, hogy eladhatják részvényüket a cégnek, jelen esetben 815 forinton. Valószínűleg a kivezetéssel járó ajánlat hatására még újabb 10-15%-ot tudnának megvenni. Szóval ne lepődjünk meg ha a következő 12 hónapban bejelentik a Rába kivezetését és az ennek megfelelő újabb 815 forintos ajánlatot annak, aki nem akar a tőzsdén kívüli cégben tulajdonos maradni.
