Kevesebb a kockázati tőke, mint a konjunktúra idején, igaz, hogy most kevesebben is versenyeznek érte – állapítja meg a Deloitte & Touche Technológia, Média és Telekommunikációs csoportjának aktuális kiadványa. Azok a kockázati befektetők, akik átélik, hogy jelenlegi érdekeltségeik lassan tönkremennek, nem akarnak ismét veszíteni. Ráadásul, ha a dot-com cégek virágzásánál távolabbra tekintünk a múltba, láthatjuk, hogy a tőke nem is olyan ritka madár, hiszen a 2002-es kockázati befektetések összege megegyezik az 1998-aséval. A 2002-es év a teljes befektetési összeget tekintve, valójában a történelem ötödik legjobb éve volt.
A kockázatitőke alapok mind több pénzt és energiát fordítanak már meglévő befektetésállományaik kezelésére. Mark Jensen, a Deloitte & Touche kockázati tőke szolgáltatások országos igazgatója szerint a befektetési ciklusnak ez a fázisa a végéhez közeledik. Amikor a piac hanyatlani kezdett, a legfontosabb dolog volt a portfoliókkal törődni.
Az 1999-ben kezdeti kockázati finanszírozásban részesült cégek 22 százaléka, a 2000-ben ily módon támogatott vállalkozások 18 százaléka 2002 szeptemberéig kiszorult az üzleti életből. A megelőző hét évben alakult cégek átlag 15 százaléka ment tönkre 2002 szeptemberéig. Most a ciklus következő fázisába léptünk, s újra új cégek alapításán dolgozhatunk – érvel Mark Jensen.
A kockázati tőkebefektetők nem törekednek minden áron új cégek támogatására. A Deloitte & Touche legfrissebb, 2003. januári felmérése szerint a válaszadók körülbelül kétharmada nem látta valószínűnek, hogy a közeljövőben jelentősen változik a portfolióikban lévő cégeikre fordított idő mennyisége. A válaszadók 60 százaléka azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a következő 12 hónap során egy szemléletében megújuló cégbe invesztáljon, háromnegyedük szerint pedig a mai feltételek kedvezőek a technológiai vállalkozók, vagy a kockázati tőkebefektetők számára.
Új szemléletű cégeket keres a kockázati tőke
Újra új cégek alapításán dolgozhatunk – érvel Mark Jensen, a Deloitte & Touche kockázati tőke szolgáltatások országos igazgatója. Legalább ennyire biztos azonban, hogy az alapok mind több pénzt és energiát fordítanak már meglévő befektetés-állományaik kezelésére.
