A kabinet döntött a Magyar Fejlesztési Bank Rt. működését szabályozó törvény módosításáról. A parlament elé kerülő javaslat szigorítja a bank működésének prudenciális kereteit. Fölhatalmazza a bankot arra, hogy társaságokban legfeljebb 49 százalék erejéig tulajdonrészt vásárolhasson úgy, hogy azt öt éven belül el is kell adnia. A törvényjavaslat értelmében a kormány a jövőben nem vállal árfolyam-garanciát az MFB hiteleire.
Változnak az MFB számára előírt feladatok és a végrehajtásukra alkalmazható ügyletek is. A feladatok közé kerül a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges közép- és hosszúlejáratú hazai és külföldi források bevonása és közvetítése. Az MFB feladata lesz továbbá a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek, elsősorban a kis- és középvállalkozások beruházásainak fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozása.
A javaslat szerint bővítik a feladatok körét az EU-hoz történő csatlakozáshoz és később a tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések, beruházások lebonyolításával, valamint az EU eszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátásával. A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek között szerepel a betétgyűjtés kizárólag jogi személyektől, a pénzügyi lízing, a hitelnyújtás, valamint a kezesség és a bankgarancia is.
Külön jogszabály vagy érintett minisztériumokkal kötött szerződés alapján a bank kezelhet támogatott pályázatokat, részt vehet a döntéselőkészítésben, a pénzügyi lebonyolításban, illetve a monitoringban. Az európai uniós jogharmonizáció jegyében módosításokat határozott el a kormány a tőkepiacról szóló törvény, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvények esetében. A módosítás az összevont alapú felügyelet vizsgálatait, illetve a hitelintézetek felszámolását pontosítja.
A tőkepiacról szóló törvény módosításának célja, hogy az összefüggő vállalkozások között a kockázatok kezelése átlátható legyen, és a felügyeleti hatóság elől ne lehessen azt elrejteni. A befektetési alapokra és alapkezelőkre vonatkozó uniós irányelvek honosítása egyrészt bővíti az alapok befektetési lehetőségeit és szigorúbb előírásokat fogalmaz meg az alapkezelőkre.
Ugyancsak a jogharmonizáció keretében állították össze a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvénytervezetet. Eszerint az MNB kijelölhet olyan elszámolási rendszereket, amelyekben visszamenőleges beavatkozás nem történhet meg. Eddig ugyanis a cégek az egymással szemben fennálló tartozásaik és követeléseik nettósított eredményét, azaz csak a különbözetet utalták át egymásnak. A rendszer felborulhatott, ha valamelyik szereplő ellen fizetést korlátozó eljárás indult, ami visszamenőlegesen is módosította a tartozások és követelések állományát. A jövőben a jegybank által kijelölt rendszerek védettek lesznek a korlátozó eljárások kedvezőtlen hatásaitól.
Változó pénzpiaci szabályok
A kormány szerdai ülésén több, a pénzpiacok működését szabályozó törvény tervezetét fogadta el.
