Most kijöttek a szeptember végi adatok, és ezek sokkal több konkrétummal szolgálnak, mint ami eddig rendelkezésre állt:
//www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/sajtokozlemenyek-STA/mnbhu_monaggr_regi/mnbhu_bm_1309
//www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok
Mit mutatnak a számok?
2013 szeptember végén a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 7007 milliárd forint volt, míg a program indulása előtt, május végén 6844 milliárd. Ez 163 milliárd forint növekedést jelent, tehát szemmel láthatóan nőtt a hitelállomány. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a hazai vállalati hitelállomány évek óta zsugorodik, idén, az NHP beindulását megelőző hónapokban átlagosan havi 15 milliárd forinttal.
AZ NHP valós hatása tehát nem csak az állománynövekedés, hanem az is, hogy nélküle valószínűleg tovább zsugorodtak volna a hitelek (mindenki aki tud, fizeti vissza a hitelét, tehát van egy természetes visszafizetési folyamat, de nehéz megmondani, hogy ez mekkora). Pontosan tehát továbbra sem tudjuk megmondani mennyi a valóban új hitel, amit az NHP teremtett, de körülbelül 200-300 milliárd forint között lehetett, ez több, mint amit gondoltam.
Úgy tűnik, hogy - habár valószínűleg volt sok olyan hitel, amit újként mutattak ki, de nem volt az - az NHP nem csak megállította, de talán meg is fordítja a hazai vállalati hitelállomány zsugorodását. A program folytatásával a magyar vállalati deleveraging (hitelundor, hitelvisszafizetési folyamat) valószínűleg befejeződött, ennek növekedési hatásairól már korábban írtam. Jelenleg egyébként ugyanott van körülbelül a vállalati hitelállomány mint egy éve.
Ugyanakkor a program hazai devizára való hatása - különösen a folytatódó kamatvágások mellett - egyértelműen negatív, továbbra is a lassú forintleértékelő politika folytatódásának irányába mutat. Szerencsére a jelentős tartalékok és a többletes folyó fizetési mérleg miatt ez valószínűleg nem válik kezelhetetlen folyamattá...
