A Videoton elődjét a székesfehérvári Vadásztöltény gyárat a budapesti Vadásztöltény, Gyutacs és Fémárugyár Rt. alapította 1938-ban. A közvetlenül a második világégés előtt létrehozott üzem a háborús előkészületek miatt folyamatosan bővült. A növekedést jól mutatja, hogy az alapítás évében mindössze százhatvan, míg 1944. elején már ezerhétszáz ember dolgozott a firmánál.
Amikor a front elérte a várost, a német hadsereg az értékesebb gépeket és berendezéseket leszerelte és elszállította, ezért a termelés 1945 nyarán csak nehezen indult el. A cég 1946-tól Vadásztöltény Gyár néven a patkótól a kályhán ás a segédmotoron keresztül a puskalőszerig és a rádióalkatrészekig számos közszükségleti cikket gyártott, és ez a termékpaletta az 1948-as államosítás után egészen 1952-ig megmaradt.
Ekkor a pártközpontban úgy döntöttek, a szocialista profiltisztítás keretében a híradástechnikát osztják ki a cégnek: ám a váltás nem ment könnyedén, így csak 1955-ben indult meg a rádiók sorozatgyártása.
Rádióhegyek
A vállalatnál az R545 jelű Jubilate névre hallgató berendezés került le először a futószalagokról: ebből mintegy százezer darabot gyártottak. A sikerre való tekintettel más készülékeket is felvettek a listára, így 1958-ban összesen már 220 ezer példánynál jártak. Az első fekete-fehér televíziókészülék 1959-ben hagyta el a gyárat, s a hetvenes évek elején tizenkét hónap alatt már több, mint 200 ezer tévé került ki a gyárból.
Érdemes közbeszúrni, a boltokban - a szocialista viszonyok között szokatlanul - valóságos verseny alakult ki az Orion és az időközben Videoton Rádió- és Televíziógyárra átkeresztelt cég tévéi között. A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a testvércégek főleg képcsőszállítással ellentételeztek.
A haditermékek gyártása 1960-ban indult, s először szovjet licenc alapján készültek rádió adó-vevő készülékek, valamint mobil híradó rendszereket. A katonai rádiók közül érdemes kiemelni a négy típusból álló R-107 családot, amelynek utolsó, digitális verzióját a nyolcvanas években vették gyártásba. Az URH frekvencián működő készülék megbízhatóságáról és könnyű használhatóságáról volt közismert a seregben.
A robbanós tévé és a PC-k
A fekete-fehér tévék 1979-től integrált áramkörös kivitelben készültek, az első színes tévé a szovjet kooperációban készült Color Star volt. E készülék a hazai közvélemény mint robbanó tévét ismeri, hiszen számos lakástűz és két haláleset is kapcsolódik hozzá. Az amúgy kiváló paraméterekkel bíró készülék egy konstrukciós hiba, néhány egymáshoz túl közel lévő csatlakozó miatt robbant föl.
A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, a keresztségben az R-10-es nevet nyert PC-t a Videotonnál gyártották 1971-től. Jelentős volt az exportja, főleg a Szovjetunióba és a KGST többi államába, s ekkor lett a cég a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik megkerülhetetlen eleme. Az R-10-esek 1981-es kifutása után került piacra az R-10M, majd sorban az R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től kezdték kibocsátani az IBM kompatibilis monitorokat.
A nyolcvanas évek végétől Videoton leányok jöttek létre Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben. Ajkán gyártották például a szovjet T-72-es harckocsikba való R-134-es és R-170-es adó-vevőket, míg Veszprémben tv-panelokat. A cég a szocialista vállalatok ranglistáján az első tíz között szerepelt: 1989-ben közel húszmilliárd forintos árbevételt ért el és húszezer embernek adott munkát.
Utókalandok
A Videoton a rendszerváltás után a kelet-európai és a hazai honvédségi megrendelések elapadása miatt nehéz helyzetbe került, 1991-ben megindult a felszámolás, s végül három magánszemély, az Euroinvest cég, valamint az MHB alkotta konzorcium vásárolta meg. Később az MHB eladta részét. A 91-es hatezres foglalkoztatotti létszám egy év alatt négyezerre apadt. Az új cég Videoton Holding Rt. néven beszállítóként kezdte meg tevékenységét, majd 1994-től új gyártócsarnokok épültek, a cég több multinacionális céggel lépett együttműködésre, vidéki telephelyeket vásárolt, s a korábbi bérmunka tevékenységből kilépve szerződéses termékek előállítójává vált.
Lázin Miklós András
