A tanácskozás az úgynevezett Dohai forduló keretében elsősorban kereskedelemliberalizációs lépésekről folyt, de hamar kiderült, hogy a mezőgazdaság kérdésében komoly ellentétek vannak: az elsősorban agrárimportáló államok egy rugalmas és enyhébb piacfelszabadítás hívei, míg az ellentábor ezektől a támogatások és szubvenciók határozottabb leépítését szorgalmazza.
Egyes vélemények szerint nem történt a témában előrehaladás, ezzel pedig veszélyeztetik a kereskedelmi tárgyalások fordulójának minden más kérdésében is az előrelépést.
A mostani tokiói értekezlet megelégedett egy tervezet kidolgozásával, amelyben az elkövetkezendő öt év alatt a mezőgazdasági vámokat (az importőrök) körülbelül 40-60 százalékkal mérsékelnék, 60 százalékkal a kereskedelemtorzító hazai agrártámogatásokat és az importkvótákat a fogyasztás 10 százalékára növelnék. Más részről kilenc év alatt felszámolnák az úgynevezett exporttámogatásokat.
A tervet különösen ellenezte Japán, hiszen a rizs esetében például 490 százalékos importvámját kellene legalább 45 százalékkal csökkentenie, és a termény jelenlegi importkvótáját legkevesebb 7,2 százalékkal emelnie.
Világkereskedelem: jelentős nézetkülönbségek
Jelentős nézetkülönbségek kerültek felszínre a Kereskedelmi Világszervezet(WTO) tokiói tanácskozásán, amely vasárnap fejeződött be 22 ország magas rangú képviselőjének részvétele mellett.
