Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az első fázisban, a folyó uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, míg a 2020-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre.
A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás - közölte kérdésre válaszolva az ügyvezető igazgató.
A magyar projektcég folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal a dokumentáció elkészítése során. Az uniós apparátus várhatóan jövő év elején kapja meg az anyagot, és a projekt a bizottság jóváhagyása után indulhat.
Az épületnek és a beszerelt berendezésnek 2015 végére kell elkészülnie, azután kezdődhet a kutatás.
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) program célja egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél tervek szerint ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés létrehozása. Az ELI lesz a világon az első olyan berendezés, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. Az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, de akár új anyag előállítására is alkalmas lesz.
Az ELI építését előkészítő ELI-PP projektre a 2008-2010 közötti időszakra - francia irányítással - 13 ország, köztük Magyarország 6 millió euró támogatást nyert el az Európai Unió 7. keretprogramjában. A végső helyszínek: Prága, Bukarest és Szeged.
MTI
