A müncheni lap szerint tíz éven belül több ezer kilométer hosszú magas feszültségű vezetékhálózatot építenek az Északi-tenger alatt, és ebbe táplálják majd egyebek között a brit és a német felségvizeken működő szélerőművek, a belga és a dán partoknál üzemelő hullámerőművek és a norvég vízerőművek termelte áramot. A hálózatba bevonják a kontinensen működő naperőműveket is. A megoldás révén kiegyenlíthetők az ingadozások, amelyek például a szélerősség vagy a hullámverés változásai miatt adódnak - írja a lap.
Az SZ szerint a projektben Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország és Norvégia vesz részt. Januárban szakértői szinten indulnak az egyeztetések, aztán "magasabb szintű találkozók" következnek még 2010 első negyedévében. A megbeszélésekbe az energiaszolgáltatók és hálózatüzemeltetők képviselőit is bevonják, majd őszre elkészül a projekt megvalósításának menetrendje.
A közös vállalkozás annak a célnak az elérését is szolgálja, hogy 2020-ra növekedjék 20 százalékra az úgynevezett megújuló energiaforrások aránya az Európai Unió energia-felhasználásában.
