Ez a cikk a Piac&Profit magazin nyomtatott kiadásában jelent meg.
A cikk csak a Klub csomag előfizetői számára olvasható.

5p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

2010 májusában – hosszas előkészítés, jogi, adminisztrációs huzavona után – kezdte el befektetni a nyolc, pályázaton kiválasztott hazai alapkezelő az EU által rájuk bízott, összesen 45 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőkét. Az e célra létrehozott pénzalapok tízéves lejáratra jöttek létre, azt követően menedzselőik másfél évet kaptak arra, hogy értékesítsék a portfóliójukban maradt befektetéseket, és lezárják az alapokat. A folyamat a végéhez közeledik, így – részben az érintett alapkezelők bevonásával – laptársunk, a Piac&Profit utánajárt, hol tartunk ma. Az összeállítás első része a magyarosra sikeredett indulást idézi fel.

A magyarországi kockázatitőke-befektetések átlagos mérete 2001–2006 között 3,55 millió euró, azaz akkori értéken majdnem 900 millió forint körüli volt. Ezt azért érdemes rögzítenünk, hogy el tudjuk helyezni azt a potenciális pénztömeget, amellyel a 2007-ben indult hétéves uniós nemzeti fejlesztési tervbe beépítendő program, a Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises kecsegtetett. A rövidítése után hamar szállóigévé vált Jeremie-alapokból Magyarországon három-öt év alatt kihelyezhető kockázatitőke-rész közel 45 milliárd forint – az előző ötévi ötvenszerese – lett.

A Jeremie-program lényege, hogy azzal csak pénzügyi közvetítők, például kockázatitőke-befektetők szerződhetnek, a kisvállalkozások közvetlenül nem. Ez azt jelenti, hogy az uniós források teljes egészében nem helyettesítik, csak kiegészítik a kockázatitőke-társaság vagy -alap azon tőkéjét, amelyet az általuk kiszemelt vállalkozásba fektetnek.

A Jeremie-pénzekhez való hozzáférés ígérete izgalmas hívószó volt azoknak, akik kockázatitőkealap-kezelő céget akartak alapítani. A hazai kockázatitőke-szcéna 2008 elején, az az év szeptemberében kirobbant pénzügyi világválság előtt – kezdett felállni.

Nagy kockázatitőke-igény, de csak kevés finanszírozható ötlet - ez volt az első évek mérlege. Fotó: Pixabay
Nagy kockázatitőke-igény, de csak kevés finanszírozható ötlet - ez volt az első évek mérlege. Fotó: Pixabay

2008-ban 15 magyarországi kockázatitőke-alapkezelő jött létre, amelyek a meglévő néhány ilyen céggel egyetemben ugrásra készen várták, hogy az uniós zöld jelzést követően pályázhassanak a Jeremie-keretösszeg kkv-kba való befektetésére. Paradox módon e tekintetben a válság is kapóra jött: az elzárult banki hitelcsapok helyettesítésére megfelelőnek tűnt a kockázati és magántőke, amely az akkori előzetes felmérések szerint elsősorban az egészségügyben, a gyógyszeriparban és a távközlésben tevékenykedő társaságokat kecsegtette finanszírozási megoldással.

Botrányos pályázat

Az indulás azonban magyarosra sikeredett. A 2009 júniusában meghirdetett tender botrányba fulladt, mindenekelőtt azért, mert a feltételeket a pályázat kiírását követően is változtatgatták az állami illetékesek – jelesül az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség –, hogy aztán végül erősen vitatható döntés szülessen. A kiválasztottak egy részének egyáltalán nem volt kockázatitőke-befektetési tapasztalata, s csak az uniós pénz megszerzésének reményében indultak, míg a kikosarazandók között akadt olyan is, amely hosszú évek óta sikeresen űzte e mesterséget. Újabb négy hónapnak kellett eltelnie, amíg sikerült kiegyengetni az anomáliákat, s inkább többé, mint kevésbé megnyugodtak a kedélyek. Végül a mintegy 24 potenciális alapkezelő közül nyolcan kaptak bebocsáttatást az első „Jeremie-paradicsomba”. Ennyien nyertek tehát a pályázaton.

Az alapokba került tőke 70 százalékát adta az Európai Unió, 30 százalékát pedig magánbefektetőktől kellett összegyűjteni. Az alapkezelők közül az Etalon egyedüliként „co-investment”, a másik hét „közös alap” struktúrájú alap volt.

– A közös alapoknál a kötelező 30 százalékos arányú magánbefektetés az alapokban jelent meg, és az összes befektetést már azok hajtották végre, így a magánbefektetők közvetetten, az alapokon keresztül fektettek be a portfóliócégekbe. Az Etalon-Euroventures co-investment alapjában viszont közvetlenül, az egyes portfóliócégek szintjén valósult meg a 30 százalékos magánbefektetés, úgy, hogy az alap mellett kötelezően társbefektetőként szerepeltek a magánbefektetők, legalább 30 százalékos mértékben – idézte fel lapunk megkeresésére Tánczos Péter, a 2010 májusában Etalonról Euroventures-re keresztelt alapkezelő igazgatója. Ugyancsak fontos különbség volt, hogy az Euroventures a közép-magyarországi régióban invesztálhatott, a többiek viszont ezt nem tehették meg. Azt vélhetően nem kell különösebben ecsetelni, hogy az olyan fővároscentrikus gazdaságban, mint amilyen a magyar, milyen nehézségekkel néztek szembe a központi régióból kiűzött befektetők.

Kapós volt a kockázati tőke

A befektetési periódus kétszeri hosszabbítására mindenkinek volt lehetősége. Ezzel többen is éltek, aminek következtében például a DBH-nak 2015 végéig, az Etalon-Euroventuresnek 2016 május végéig kellett kihelyeznie a rájuk bízott kockázati tőkéket. A befektetési periódus kétszeri hosszabbítására mindenkinek volt lehetősége. Ezzel többen is éltek, aminek következtében például a DBH-nak 2015 végéig, az Etalon-Euroventuresnek 2016 május végéig kellett kihelyeznie a rájuk bízott kockázati tőkéket. A befektetési periódus kétszeri hosszabbítására mindenkinek volt lehetősége. Ezzel többen is éltek, aminek következtében például a DBH-nak 2015 végéig, az Etalon-Euroventuresnek 2016 május végéig kellett kihelyeznie a rájuk bízott kockázati tőkéket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!