<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
13p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Egy év alatt 20, 10 év alatt pedig 786 (!!!) százalékkal nőtt a 2010 óta parlamenti patkóban helyet foglaló képviselők átlagvagyona. Míg 2010-ben átlag 3,1 millió forint nettó vagyonnal rendelkezett egy-egy választott tisztségviselő, ma ez az összeg már közel 28 millió forint. Köszönhető ez annak, hogy bár a tartozásaikat is szépen halmozták, ennél nagyobb ütemben emelkedett a pénzügyi eszközek értéke.

A február elsején nyilvánosságra hozott képviselői vagyonnyilatkozatokat már több aspektusból is feldolgoztuk: megvizsgáltuk a megtakarításaikat, pénzügyeiket, ingatlanügyeiket, valamint a jövedelmüket is. Most pedig - hagyományteremtő jelleggel immár másodjára - vállalkozunk a vagyonuk felmérésére, ám nem minden képviselő nyilatkozatát vettük górcső alá. Csak azokéra vagyunk kíváncsiak, akik 2010 óta folyamatosan helyet foglalnak az országgyűlésben. A felmérés során számba vettük az értékpapírokat, befektetéseket, készpénzt, valamint a feltüntetett követelés-állományt és a tartozások nagyságát is. Utóbbi tétel nélkül beszélhetünk pénzügyi eszközállományról, amiből ha levonjuk a kötelezettségeket, akkor megkapjuk a nettó pénzügyi vagyont.

Miközben a háztartások nettó pénzügyi vagyona a koronavírussal terhel 2020-as évben becslésünk szerint 10 százalékkal sem növekedett, addig a 2010 óta tisztséget betöltő országgyűlési képviselőké mintegy ötödével - derült ki a vagyonnyilatkozatok összesítése után. A parlamenti patkóban 2010 óta helyet foglaló honatyák és -anyák 2020-ra mintegy 3,5 milliárd forintnyi nettó pénzügyi vagyonnal rendelkeztek az előző évi 2,9 milliárd után. Képviselői mandátumuk átvételekor csupán 401 millió forint nettó vagyonuk volt.

Összesítésünk eredményeként kiderült: a 2010 óta parlamentben ülő képviselők

  • értékpapír-állományukat 21 százalékkal 2,4 milliárdra növelték (az állományra természetesen nemcsak konkrét befektetési célú vásárlások hathattak, hanem az átértékelődés is növelhette az állományok értékét),
  • takarékbetétben az előző évinél alig többet, 997 millió forintot tartottak - ez 1 százalékkal magasabb érték, miközben 2011-hez képest 587 (!!!) százalékkal nőtt az ilyen formában megtakarított pénz,
  • párnacihában készpénz formájában 303 millió forinttal rendelkeztek a képviselők, ami 89 százalékkal több az előző évinél és 29 százalékkal haladja meg a 2011-es állapotot,
  • egyéb követeléseik értéke 1,5 milliárdot tesz ki, ami 4 százalékkal több a 2019-esnél és nagyjából triplája a 2011-es értéknek.
  • Tartozásaik állománya szolidabban emelkedett: a 2020 végén meglévő 1,7 milliárdos kötelezettség csupán 2 százalékkal magasabb a 2019-es állapotnál és 62 százalékkal több a 2011-esnél.

A pénzügyi eszközök és a kötelezettségek eredőjeként az országot vezetők nettó pénzügyi vagyona 2011 óta valami egészen megdöbbentő mértékben, 786 (!!!) százalékkal emelkedett. A változás nagyságát csak még sokkolóbbá teszi, ha ezt párhuzamba állítjuk a háztartások vagyonának alakulásával. Esetükben 2020 és 2011 között a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján mindössze 178 százalékos vagyongyarapodást kapunk.

Bár az eredményül kapott és látni engedett, 786 százalékos vagyongyarapodás megdöbbentő, valójában még ennél is nagyobb lehetett a tényleges gyarapodás. Összegzésünkben ugyanis az olyan vagyontárgyak, mint például festmények, könyvtárak, porcelánok és antik bútorok, illetve az ingatlanok átértékelődésével és gyarapodásával nem tudtunk számolni. Márpedig utóbbit nézve is szépen halmozódtak a lakások és mezőgazdasági földterületek a képviselők tulajdonában. Míg 2011-ben még csak 512 ingatlan volt birtokukban, 2020-ra ez 682-re emelkedett; a darabszám mellett pedig az ingatlanvagyon értéke is jókora növekedésen mehetett keresztül. Témánál maradva egy gondolat erejéig érdemes kitérni a legtöbb érdekeltséggel rendelkező képviselőkre és a tulajdon nélküliekre is.

Az ingatlanok mennyiségét illetően a dobogót és az első 14 helyet kormánypárti képviselők birtokolják:

  • a legtöbb ingatlannal - szám szerint 44-gyel - a fideszes Varga Gábor rendelkezik, előző évhez képest 2 új ingatlannal gyarapodott, 2011-ben még csak 26 ingatlan volt a nevén.
  • A második helyre került a Miniszterelnökséget vezető egykori miniszter, Lázár János 33 ingatlannal, aki egy érdekeltségétől meg is szabadult az elmúlt egy év során. 2011-hez képest itt is jelentős gyarapodás ment végbe, akkor 12 ingatlan volt a nevén.
  • A dobogó legalsó fokára a fideszes L.Simon László került 32 ingatlannal.

Akad nem egy olyan képviselő is ugyanakkor, aki 2011 óta egyáltalán nem rendelkezik semmilyen ingatlannal mégcsak résztulajdonosként sem:

  • Farkas Gergely (Jobbik)
  • Szászfalvi László (KDNP)
  • Szilágyi György (Jobbik)
  • Volner János (Jobbik)
  • és Z.Kárpát Dániel (Jobbik).

A kis kitérő után azonban térjünk vissza a pénzeszközökre és a pénzügyi vagyonra!

Igazi tőzsdeguruk is ülnek a parlamentben

A honatyák és -anyák pénzeszközeinek döntő része valamilyen értékpapírban pihen, ez lehet kötvény, részvény, állampapír, de a vagyonnyilatkozatok alapján itt tüntetik fel az élet- és nyugdíjbiztosítási megtakarításokat is.

Ezek összértéke 2020 végén 2,4 milliárd forint volt az előző évi 2 milliárd és a 2011-es 522 millió forint után.

A felhalmozott portfóliók egyes esetekben akkora értéket képviselnek, hogy a teljes állomány 51 százaléka a dobogón álló három képviselő birtokában van:

  • a DK-s Gyurcsány Ferenc toronymagasan vezeti a toplistát köszönhetően annak, hogy 823 millió forintot pihentet valamilyen értékpapírban - egy év alatt majdnem 100 millióval nőtt az állomány értéke.
  • A dobogó második fokára a DK elnökétől jócskán leszakadva, 236 milliós portfólióval az MSZP-s Tóth Csaba került. Az ellenzéki képviselőnek nem lehet oka panaszra az elmúlt közel 10 év vonatkozásában, hiszen 2011-ben még csak 73 millió forintot tudott értékpapírban parkoltatni. 2019-hez képest egyébként "mindössze" 14,5 millióval nőtt az állomány értéke.
  • A harmadik legtöbb értékpapírral a fideszes Bánki Erik rendelkezik, aki 30 milliós forinttal növelte az állományát 164,4 millió forintra. 2011-hez képest esetében is jelentős mértékű gyarapodásról beszélhetünk, hiszen akkor még csak 35,2 millió forintja volt ilyen befektetésben.

Takarékbetét: csak egy valaki rajong érte igazán

2019-hez képest a legkisebb, 1 százalékos növekedést a takarékbetétben tartott pénz mutatott összesítésünk alapján, 2011-hez képest viszont az alacsony bázis miatt a legnagyobb, 587 százalékos gyarapodás látszik.

A képviselők tavaly év végén mintegy 997 millió forintot tartottak ilyen megtakarításként, ám ez a kijelentés így önmagában rendkívül megtévesztő lehet.

A 997 millió forintból ugyanis 822 millió forint csak Rogán Antalé. A miniszterelnök kabinetfőnöke 2019-ben - feltehetően a válása után - talált rá erre a befektetési formára. A vagyonnyilatkozatában ugyanis váratlanul itt bukkant fel egy 809 milliós megtakarítás. Ha a Rogánt kivesszük a képvből, akkor rögtön kiderül egyébként, hogy a takarékbetét, mint megtakarítási forma nem éli reneszánszát, sőt! A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter megtakarítása nélkül a képviselők mindössze 175 milliót tartanak takarékbetétben, ami 2 millió forinttal még kevesebb is a 2019-es állománynál, 2011-hez képest pedig csupán 30 millió forint vándorolt ebbe a megtakarítási formába.

Rogán Antal (Fotó: MTI)Rogán Antal (Fotó: MTI)

Rogán Antal mellett egyébként még a fideszes Farkas Sándor tart nagyobb összeget takarékbetétben, 22 milliót, a jobbikos Sneider Tamás 17, a szintén fideszes Dankó Béla pedig 16 milliót.

A parlamenti öreg rókák szeretik a párnacihát

Az Országház falain belül öreg rókának számító képviselők a jelek szerint nem fogadják meg maradéktalanul a banki szféra, valamint a pénzügyminiszter iránymutatásait és készpénz-állomány csökkentésére irányuló törekvéseikkel ellentétesen cselekednek.

A készpénz-állomány ugyanis egy év alatt majdnem a duplájára emelkedett, tavaly 303,5 millió forintot tartottak a párnacihában a 2010 óta töretlenül tevékenykedő képviselők. 2019-ben az összeg 160 milliót tett ki, 2011-ben pedig 235 millió forintot.

Az összesítésünk eredményéül kapott duplázódásban nagy szerepe volt a fideszes Font Sándornak, aki a jelek szerint tavaly nem talált jobb helyet az 51 millió forintjának a párnacihánál. Ennek nagyjából a felét tartja a jobbikos Szilágyi György, 28 millió forintot, a fideszes Kocsis Máté 25 milliót parkoltat otthon (igaz, a nyilatkozatában az összegnél a "folyószámlán és készpénz" megjegyzést fűzte az adat mellé. Tőle nem sokkal kevesebb cash-sel rendelkezik a szintén fideszes Nyitrai Zsolt és a KDNP-s Seszták Miklós, 23-23 millió forinttal.

Megtriplázódtak a képviselők kintlevőségei is

A 2011-es állapothoz képest jelentős mértékben növekedtek a parlamenti patkóban 9 éve helyet foglaló képviselők egyéb követelései is: 573 millió forint után tavaly több mint 1,5 milliárd forintot tüntettek fel a vagyonnyilatkozat megfelelő során.

Itt szerepeltetik a hitelintézeti követeléseiket és az egyéb szerződéseken alapuló követeléseket is, mint például a magánszemélyeknek, családnak adott kölcsönöket.

Ebből a szempontból toronymagasan emelkedik ki a mezőnyből a jelentős készpénz-állománnyal is rendelkező KDNP-s képviselő, volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós. Ő legfrissebb vagyonnyilatkozatában már 488 millió forintos kintlevőséget tüntetett fel, melynek zöme pénzintézeti számlakövetelés. Neki egyébként nem lehet oka panaszra az elmúlt 9 évet illetően, hiszen 2011-ben még csak 116 millió forint szerepelt ezen a soron. Vagyongyarapodásához nagyban hozzájárulhatott az ügyvédi irodájának felfutása is: 2011-ben még csak 30, tavaly már több mint 82 millió forinthoz jutott a jogi tevékenykedésnek köszönhetően.

Seszták Miklós (Fotó: MTI)Seszták Miklós (Fotó: MTI)

Gyurcsány Ferenc nyilatkozatában találni a második legnagyobb kintlevőséget, ám ez egy - egyelőre - beragadni látszó tranzakciónak köszönhető. Egyéb követeléseinek állománya tavaly meghaladta a 227 millió forintot is, mely szinte teljes egészében "lakásvásárlás foglaló és előleg" megjegyzés társaságában szerepel a dokumentumban. Nem volt ez másként a 2019-es vagyonnyilatkozatában sem.

A listából a harmadik kiemelkedő képviselő a fideszes Bánki Erik 95 milliós kintlevőséggel, amiről csak annyit tudni, hogy más szerződés alapján fennálló követelésről van szó.

Híznak a tartozások is

A 2020-as nyilatkozatok alapján a mintegy 5,3 milliárdos pénzeszköz-állománnyal szemben 1,7 milliárd forint tartozással rendelkeznek a parlamenti képviselőink.

Az állomány meghatározó részét, 44 százalékát egyébként három képviselő hozta össze:

  • Gyurcsány Ferenc 272 millió forinttal tartozik már - 2011-ben még 69 millió, 2019-ben pedig 206 milliót görgetett maga előtt,
  • Bánki Erik még ennél is nagyobb mértékben hízlalta tartozásait, tavaly 271 millió forinttal volt adós, ami sokszorosa a 2011-es 11,5 milliónak. Igaz, 2019-hez képest 13 milliót sikerült törlesztenie is.
  • Előző évhez képest stagnált az adóssága a fideszes L.Simon Lászlónak, 226 millió forinttal adós. Ebből 198 millió hitelintézet felé fennálló tartozás, 28 milliót pedig magánszemélytől kapott kölcsön. A képviselő ma már tízszer több pénzzel adós, mint volt 2011-ben.

Nagy összeggel tartozik még a fideszes Győrffy Balázs is, 134 millió forinttal, ám jó adósként előző évhez képest majdnem 40 milliót már törlesztett a hitelintézet felé. A tartozásait viszont elképesztő ütemben gyarapította, hiszen 2011-ben még csak 3 millió forint adóssága volt a képviselőnek.

Bődületes pénzügyi vagyonok halmozódtak fel

Mint azt cikkünk elején már említettük: a pénzeszközök és a tartozások egyenlege adja ki a nettó pénzügyi vagyont, mely alapján a 2010 óta parlamentben ülő képviselők közel harmada az eladósodottak táborát gyarapítja - olykor nem is csekély összeggel. Mutatjuk is a toplistákat!

A legnagyobb vagyonok:

  • az élen 2019-hez hasonlóan Rogán Antal áll 804 millió forintos nettó vagyonnal. Egy év alatt 13 millióval gyarapodott a képviselő vagyona, míg 2011-ben még az eladósodottak között szerepelt: tartozásai 47 millióval haladták meg a pénzeszközeit.
  • A dobogó második fokára került Gyurcsány Ferenc 778 millió forintos vagyonnal. 2019-hez képest 10 milliós a gyarapodás, és Rogánhoz hasonlóan 2011-ben még ő is jóval többel tartozott, mint amije volt. Nettó pénzügyi vagyonának értéke -69 millió forint volt.
  • A harmadik legnagyobb vagyona a KDNP-s Seszták Miklósnak van, 514 millió forint, ami 105 millióval haladja meg az előző évi. 2011-ben sem panaszkodhatott azért a 139 milliós pénzügyi vagyonára, amivel akkor még a második legvagyonosabb képviselőnek számított.

Az összegzésünk alapján egyébként 100 milliót meghaladó vagyona van még

  • az MSZP-s Tóth Csabának (258 millió),
  • a fideszes Font Sándornak (132 millió),
  • a szintén fideszes Tállai Andrásnak (106 millió, ami majdnem duplája az előző évi 67 milliónak),
  • illetve a DK-s Oláh Lajosnak (104 millió).

Ők pedig több pénzzel tartoznak, mint amijük van:

  • legjobban L.Simon László nyújtózkodott tovább a takarójánál. 214 millió forinttal több adóssága van, mint pénzeszköze, eladósodottságát ráadásul egy év alatt 14 millióval növelte, 2011-ben pedig még csak 13,6 milliós túlköltekezése volt.
  • Ettől jócskán elmarad, de nem kevésbé jelentős a költségvetési csalással vádolt Simonka György eladósodottsága. 2011-es 893 ezres vagyona mára 85 milliós mínuszba fordult át.
  • A dobogó harmadik fokára pedig Győrffy Balázs került -69 millió forintos "vagyonnal". Helyzete 2011-hez képest nagyot változott, hiszen akkor még 5,5 milliós pluszban volt.

Ha már szóba került a vagyoni helyzet drasztikus változása, akkor érdemes pár mondat erejéig kitérni a nagy vesztesekre. Ők azok, akik 2011-es vagyonnyilatkozatuk alapján még bőséges vagyonnal rendelkeztek, mára viszont az eladósodottak táborához tartoznak. Az egyik ilyen képviselő - és egyben kormánytag - a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter, aki 2011-ben 50 milliót is meghaladó pénzügyi vagyonnal rendelkezett, mára viszont 26 millióval többel adós a meglévő pénzeszközeinél. Ebben nem elhanyagolható szerepe van egyébként a mai napig fennálló 30 millió forintos családjától kapott kölcsönnek.

Hasonló utat járt be Kubatov Gábor is, vagyona a 2011-es 11,7 millió pluszról mára 10,1 milliós mínuszba fordult át, a fideszes Pesti Imre 9 évvel ezelőtt 20 milliós vagyonából 14 milliós eladósodottság lett.

Mi a helyzet Orbán Viktorral?

A miniszterelnök még mindig az eladósodottak táborát gyarapítja, ahogy 2010-ben és 2019-ben is. Nettó pénzügyi vagyona az évtized legelején -10,4 millió forintot tett ki, eladósodottságának mértékét viszont mára sikerült jelentősebben csökkenteni. A megtakarításokkal egyáltalán nem rendelkező kormányfő vagyona már csak 822 ezer forintos mínuszban volt. 2019-ben még 2,2 milliós volt ez a mérték, ami egyben azt is jelenti, hogy ha ilyen ütemben szabadul meg az adósságaitól, akkor 2021 során kitisztázza saját magát. Nettó pénzügyi vagyona nullszaldós lesz, lévén sem megtakarítása, sem készpénze, sem egyéb követeléssel nem rendelkezik a miniszterelnök.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.