<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújának fő témája nem volt más, mint a járvány- és vakcinahelyzet valamint a korlátozások potenciális enyhítése. Ám ahelyett, hogy megerősítette volna a szerdai kormánydöntést, melynek értelmében március 1-ig tart az újabb felvonása a korlátozásoknak, egy újabb, távoli időpontot sugallt a nyitásra. Egy szempillantás alatt sokak reménye foszlott szerte. Jegyzet.

Sokan, lehet, még épp csak barátkoztak a gondolattal, hogy újabb egy hónapig a november óta megszokott szabályok szerint kell élni az életünket, amikor is jött Orbán Viktor - vagyis bement a közrádióba - és nem is túl burkoltan azt sugallta, hogy azok a bizonyos "más idők" nem március elején fognak eljönni. Vagy épp nem február második felében, amikor is a kormánynak fel kell mérnie a lehetőségeket és döntenie kell arról, milyen szabályok szerint élünk március elseje után. A reggeli miniszterelnöki interjú egyik fő üzenete az volt nagyon egyszerűen megfogalmazva, hogy

"nem lesz itt semmiféle nyitás még március elején, majd csak áprilistól".

Idézzük is fel, mit mondott Orbán Viktor!

Ha mégsem jön kínai vakcina, akkor március elejéig 880 ezer embert tudunk beoltani úgy egyszer, hogy 21 naponként beadjuk a második oltást, mondta. A kínaival ezt megduplázhatjuk, ha orosz vakcina is jön, még gyorsabbak lehetünk.

"Radikálisan más helyzetben találhatjuk magunkat húsvétkor. Akkor kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy a nyitásról dönthessünk. Látom a horizonton, hogy ezek a kérdések feltolulnak, hogy lépcsőzetesen nyissunk-e, legyenek-e speciális szabályok a már beoltottakra, de ezekkel a kérdésekkel még nem kell foglalkoznunk, folytatta. Március közepe táján kezdhet majd az ország erről széles körben diskurálni."

Fotó: MTIFotó: MTI

Vagyis egyáltalán nem arról beszélt, hogy majd február közepén felmerülhetnek az enyhítéssel kapcsolatos kérdések, melyek alapján kicsit lazább keretek között lehetne élni a mindennapokat márciustól. Ilyenre majd csak egy hónappal később mutatkozhat reális esély, hiszen "húsvétkor kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy a nyitásról dönthessük", ehhez március közepén már el kell kezdeni felülvizsgálni a járvány- és vakcinahelyzetet. Mint erre a miniszterelnök maga is utalt azzal, hogy "március közepe táján kezdhet majd az ország erről széles körben diskurálni". Kiemelném a feltételes módban megfogalmazott igét: kezdhet! Lefordítva: addig nincs esély.

És bár józan ésszel, a realitások mentén végiggondolva a történetet, a helyzetet és az eddigi nyilatkozatokat, nem annyira meglepő. Viszont ez nem enyhít a kiábrándító hatáson. Mert, mit is szajkóznak a témában nyilatkozó kormánypárti politikusok?

Két esetben lehet enyhíteni: vagy drasztikusan csökken a fertőzésszám, vagy lesz elegendő vakcina. És igaz ugyan, hogy potenciálisan a járványhelyzetet is képbe hozták, mint enyhítésre okot adó körülmény, a vezetők inkább a vakcinalázban égnek. Bárhonnan is érkezik, de a darabszám legyen meg és akkor újra lehet szabadon élni - gondolhatják, és mivel több tárgyalás is zajlik ezzel kapcsolatban, bizakodásuknak és reményeiknek széles táptalaja is van. Kérdés azonban, hogy valóban ez a jó taktika? Nem kellene-e higgadtan végiggondolni a lehetőségeket és felülvizsgálni az érvényben lévő korlátozásokat, melyek kapcsán számos kritika vetődik fel. Joggal és egyre gyakrabban most már.

Mint azt Kunetz Zsombor, egészségügyi szakértő lapunknak megfogalmazta: miért nem lehetnek nyitva a vadasparkok létszámkorlátozás mellett? Miért nem adott a lehetőség a vendéglátóhelyek teraszának megnyitására létszámkorlátok mellett? Vagy ahogy a vendéglátósok megfogalmazták: miért lehet nyitva egy zsúfolt bútoráruház, a plázák, miért lephetik el tömegek az eplényi sípályát, miközben a távolságtartást biztosítani képes vendéglátóhelyeknek muszáj zárva tartaniuk?

Ezek olyan feloldhatatlan ellentétek és megválaszolhatatlan kérdések, amelyek szerintem még a kormányon is kifognának. Legalábbis elfogadható indokot nehezen tudnának adni. No nem nekem, hanem az érintetteknek, akik hónapok óta próbálnak kitartani az amúgy meg nem érkező, de nagy csinadrattával sikerként eladott kormányzati támogatás nélkül.

És bár a kormány csak a vakcina és az oltások számára fókuszál, megnéztük, vajon hogy alakulna a járványhelyzet Magyarországon, ha olyan ütemben javulna a helyzet, mint az elmúlt egy hónapban. 2021. január 29. és 2020. december 29-e között.

A naponta újonnan azonosított fertőzöttek száma az elmúlt egy havi trend alapján nagyjából szeptemberi szintre csökken február végére. Vagyis konstans 600 környékén azonosíthatnak új fertőzötteket, ami a tavaly szeptemberi állapotnak felelne meg.

Az aktív betegek száma a jelenlegi 97 ezerről 25 ezer főre csökkenne, ami szintén tavaly október eleji állapotokat idéző szám lenne. Emlékezhetünk, a második hullám berobbanása előtt maga az egészségügy leterheltsége volt fókuszban, és vélhetően ez a szempont mostanra sem vált mellékessé a kormányzati értékelések során.

A fent becsült adatokhoz abban az időszakban 300-600 kórházban kezelt beteg társult, miközben jelenleg a 3600-at is meghaladja a kórházi kezelésre szorulók száma. Igaz, ebben is jelentős javulás mutatkozott már az elmúlt egy hónapban: mintegy 2600 személy került ki az egészségügyből. Ha ez a trend folytatódna a következő egy hónapban, akkor ezt a mutatót illetően is október eleji szintig javulna az egészségügy leterheltsége.

Egyszerű kis becslésünk alapján van esély arra, hogy már február végére a magyar járványhelyzet bőven a novemberi korlátozások előtti szintig javulna. Erre ha ráhúzunk még egy hónap teljes zárlatot, minimális esetszámokkal, aktív fertőzöttszámmal találkozhatnánk majd, az egészségügy terheltsége is elenyésző lenne. Vagyis mire elég vakcina állna rendelkezésre a kormány szerint, hogy megkezdődhessenek az enyhítések, addigra - túlzással élve - a kritikus járványhelyzet is magától lecseng. Viszont ennek az egésznek nagyon komoly ára lesz, amit nem biztos, hogy a vakcinabeszerzésekkel elért sikerpropaganda elcsitíthat majd. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.