3p

Merre tovább, Magyarország? Hogyan éltünk idén, és hogyan fogunk jövőre?

Különleges, évzáró online Klasszis Klub
Petschnig Mária Zita közgazdásszal és Kéri László politológussal
- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. december 14. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A műanyagzabáló „csodabaktériumok” túljutottak a laboratóriumi érdekesség szintjén, ám a bennük rejlő valóban nagy lehetőségeknek még csak a felszínét kapargatja a tudomány.

Amikor japán tudósok 2001-ben egy szemétdombon felfedezték, hogy vannak olyan baktériumok, amelyek szabályosan felzabálják a műanyagokat, nem sok visszhangot váltott ki az eset. Amikor azonban 2016-ban tudományos publikációban adták közre a műanyag lebontására képes baktériumokról szóló másfél évtizedes kutatásaik eredményét, az már megmozgatta a tudományos közvéleményt. 

A közéleti sajtó is átvette a hírt és tudományos tanulmányokban több mint ezerszer hivatkoztak a japán tudósok jelentésére. Ezzel a legjobban hivatkozott közlemények közé került a Guardian beszámolója szerint. A kutatók arra keresték a választ, hogy valós megoldást jelenthetnek-e ezek a baktériumok a világon felhalmozott mérhetetlen mennyiségű műanyag eltüntetésére.

Ez még csak a nulladik fázis

Az már látszik, hogy a tudomány egyelőre csak a felszínét kapargatja a lehetőségeknek. Sok ezer milliárdnyi baktérium van, amelyek nagy részéről semmi sem lehet tudni, ha pedig a tudósok találnak egy egy olyan fajtát, amely a műanyagok valamelyik változatára „éhes”, azt genetikai módosításokkal felturbózhatják. Leginkább az ízléséhez passzoló műanyag gyorsabb lebontására serkenthetik.

Jo Handelsman, az Amerikai Mikrobiológiai Társaság korábbi elnöke – aki Barack Obama volt elnök tanácsadójaként is dolgozott – nemes egyszerűséggel azt mondja, hogy a biológiában Darwin felfedezései óta a mikroorganizmusok kutatása terén elért eredmények jelentik a legnagyobb előrelépést.

Egy jó és egy rossz hír

A rossz hír az, hogy a jelenlegi ismeretek szerint maximum a műanyagfajták felét lehet gazdaságosan, elfogadható energiafelhasználással és kezelhető melléktermékkel lebontani baktériumok enzimeinek segítségével.  A jó hír pedig, hogy a módszer kilépett a laboratóriumok falai közül, és létezik ipari felhasználása.

Új kihívót kapnak a műanyagok. Fotó: Pixabay
Új kihívót kapnak a műanyagok. Fotó: Pixabay

A francia Carbios vállalat 2021 óta végez ilyen tevékenységet. Két évvel ezelőtt az egyik legelterjedtebb polietilén-tereftalát, ismertebb nevén PET műanyagokból naponta néhány kilogramm feldolgozásával kezdte a cég, 2023-ban napi 250 kilogrammnál tartanak és 2025-re olyan üzemet építenek, ami napi 130 tonnát lesz képes lebontani. A gyár műanyag-alapanyagot állít elő, főként azért, mert ez teszi lehetővé, hogy gazdaságosan működjön.

Franciaország azért tett szert lépéselőnyre más fejlett országokkal, főként a legnagyobb szemetelőkkel, az Egyesült Államokkkal és Kínával szemben, mert a párizsi kormány kitűzött egy célt, miszerint 2025-re minden műanyagból készült csomagolóanyagot, amit az országban használnak, újra kell hasznosítani.

A japán tudósok, akik felfedezték a műanyagevő baktériumot azon keseregnek, hogy az emberek nem léptek túl a gazdasági racionalitáson. Az eldobott műanyagból újhoz való nyersanyagot készítő megoldások iránt érdeklődnek, és nem fordítanak figyelmet arra a lehetőségre, hogy a műanyaglebontó enzimek levegővé és vízzé alakítsák a szemetet.
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!