A gyermekvállalás előtt lévő fiatal nők vagy anyák nehezebben találnak munkát, a gyesen töltött idő pedig nehezíti a munkahelyi előmenetelt.[ajanlo=84][igazitas=left/]A vállalatok például az ugyanolyan képességű férfi és női jelöltek közül hajlamosabbak előbbieket felvenni, s a gyengébikk nem tagjától általában megkérdezik az állásinterjún, tervez-e a közeljövőben gyereket.
A munkakeresés mellett a munkába való visszatérés is nehéz: bár a törvény szerint nem lehet a gyesen lévő dolgozót elbocsátani, sok esetben a cégek ezt úgy játsszák ki, hogy a visszatérés után egy-két héttel válnak meg a dolgozótól. A legkorrektebb megoldás az, ha a cég számol a visszatéréssel, és a helyettesítő dolgozót csak határozott időre veszi fel, írja a Napi Gazdaság.
Fontos, hogy folyamatos legyen a kommunikáció a vezetők és a beosztottak között. A magyarországi Unilevernél például a gyesre készülő anyák beszámolnak terveikről a vezetőknek, a magas pozíciókban lévő nők pedig - bizonyos korlátozásokkal - gyed alatt is megtarthatják a vállalati juttatásokat, így a mobiltelefont és a vállalati autót.
Amennyiben a cég semmiképpen sem tudja visszavenni a kismamát, akkor a humánus megoldás az lenne, ha a gyed lejárta előtt néhány hónappal értesítenék őt, és karrier-tanácsadói programot biztosítanának számára. Ez a fajta hozzáállás azonban még ritka hazánkban: a DMB Hungary adatai szerint különösen a magyar tulajdonban lévő vállalatokra jellemző a felelős gondoskodás hiánya, miközben Nyugat-Európában ez már része a vállalati kultúrának, számol be elemzésében a Napi Gazdaság.
A hazai cégeknél még mindig probléma a gyerek
Hazánkban a munkaadók még mindig szívesebben alkalmaznak férfiakat, mint nőket, s a gyeden lévő dolgozó jövőjével kapcsolatos felelős gondoskodás sem része még a vállalati kultúrának, áll a Napi Gazdaság elemzésében.
