A KSH legutóbbi jelentése szerint szeptemberben 689,5 milliárd forintot tett ki a magyar kiskereskedelem, ami nagyjából 20 milliárddal kevesebb, mint az előző havi érték. Az év eddigi három negyedévében a boltokban hagyott összesen 5677,9 milliárd forint 0,1 százalékkal kevesebb az előző évi értéknél. Ennek fényében megállapítható, hogy a hazai háztartások költése stagnál. A jelenlegi gazdasági helyzetben és a kiszámíthatatlan jövő miatt egyre nagyobb hangsúly helyeződik a takarékos megoldásokra, az olcsóbb beszerzési források megtalálására. A történet főszereplőjévé a diszkont üzletláncok, mint például az Aldi, vagy a Lidl válik.
15 százalékkal olcsóbbak
A GfK Hungária legújabb, Diszkontok 2011 című tanulmányából kiderül, hogy a magyar háztartások 85,7 százaléka vásárolt a diszkont üzletek valamelyikében az év során. Ehhez nemcsak az üzletláncok marketingtevékenysége járult hozzá, hanem az is, hogy az elhúzódó válság hatására felértékelődik az olcsóbb beszerzési források szerepe. Az azonban kiderül a felmérésből is, hogy az alaptermékeknek számító tej, vagy épp a sós snackek körében csak elenyésző az előnye ezeknek az üzleteknek, más termékkategóriákban azonban jellemző a 15 százalékkal alacsonyabb ár. Ezzel szemben azonban találni olyan termékeket is, melyek a piaci átlagárnál drágábbak is lehetnek, ilyenek például a zöldségek-gyümölcsök termékköre.
Így elmondható az, hogy az árelőny csak akkor érvényesülhet, ha a fogyasztó tudatosan vásárol, és törekszik az ezekben az üzletekben olcsóbb termékek megvásárlására, a drágábbakat viszont máshonnan szerzi be. "Viszont, ha kevésbé tudatosan vásárol, illetve minden termékkategóriát a diszkont csatornában kíván megvásárolni, akkor ez az árelőny már nem olyan egyértelmű" - derül ki a felmérésből.
Itt is előnyben vannak az akciók
Diszkont üzletekről lévén szó a felmérés megcáfolta azt az elképzelést, hogy az eleve alacsonyabb árak miatt itt az akciókat kisebb érdeklődés övezi. "Ennek épp az ellenkezője igaz, mivel a vásárlók árérzékenységét eleve meghatározza az abba vetett hitük, hogy olcsóbban tudnak vásárolni, az akciók vadászata fokozottabban jelenik meg, mint a napi fogyasztási cikkek piacán". Összességében talán meglepő módon a diszkont áruházakban akciókban, promóciókban vásárolt termékek aránya meghaladja az országos arányt, ami 25 százalék.
Nincs összefüggés a jövedelemviszonyokkal
Az általános elképzelésnek - miszerint az alacsonyabb jövedelműek részesítik előnyben a diszkont áruházakban történő vásárlást - ellentmond a felmérés. A helyzet ugyanis az, hogy ezeknek a családoknak az elvárásai, illetve árérzékenysége is hozzáidomul a diszkontok által kínált előnyökhöz. Megfigyelhető még az is, hogy ők is kiemelt figyelmet fordítanak a jobb, akciós ajánlatokra.
Székely Sarolta
mfor.hu