Bolla Zsolt, a Sláger Rádió programigazgatója szerint a válság a rádiós hirdetések malmára hajtja a vizet, hiszen ez az egyik legrugalmasabb, legolcsóbb formája a hirdetéseknek. Kovács Krisztián, a TV2 kereskedelmi igazgatójának előadásából viszont az derült ki, a válságban a legtöbb embert elérő hirdetési formát kell választani, tehát televízióban érdemes hirdetni. Ugyan a reklámok előtti elkapcsolási arány növekedését a szakember sem tagadja, de épp ezért a TV2 új és új reklám-megjelenési módokat talál ki, ezzel tartva a nézőket a képernyő előtt a hirdetés ideje alatt is.
A válság természetesen a köztéri hirdetéseknek is kedvezhet, bár Hidvéghy Melinda, a Magyar Közterületi Reklám Szövetség elnöke - a realitás talaján állva - a közterületi táblaszámok csökkenését prognosztizálja, aminek előnye lehet a minőség növekedése.
A DM leveleket is érintheti pozitívan a válság - derült ki Varga Szilárd, a Pauker Nyomda kereskedelmi igazgatójának előadásából. Szerinte a jól célzott hirdetések értéke felerősödik ínséges időkben, ráadásul a magyar piacnak van még hova fejlődnie. Nyugat-Európában nagyobb hagyománya van a DM reklámnak, mint itthon, épp ezért a küldési technikák, megjelenések és az együttműködések formái is előrehaladottabbak.
A szakember számára a legnagyobb tanulság az volt a Deutsche Post DM részlegénél tett látogatása során, hogy megrendelők, kreatívok és kivitelezők együtt találták meg a leghatékonyabb hirdetési formákat.
Hét másodperce van a sikerre
Egy DM küldeménynek átlagosan hét másodperce van, hogy felkeltse olvasója figyelmét, ellenkező esetben a kukában végzi. Ha szerencsések a grafikai megoldások, a címzett figyelme megmarad, és további 11-13 másodperc alatt elgondolkozik azon, hogy végigolvassa-e a küldeményt, vagy már elég időt szánt erre. Tehát itt nagyon szoros a küzdelem az olvasó figyelméért, egy jól elhelyezett kép vagy jól eltalált mondatszerkezet jelenti a mindent vagy a semmit.
A válság és az internetes hirdetési piac pozitív kapcsolata szinte már klisének számít. Internetes szakemberek szerint e forma rugalmassága, olcsósága és számon kérhetősége mindent visz válságban, ráadásul az internetpenetráció is egyre nő.
Négymillióan a digitális szakadék túloldalán
A napilapok kereskedelmi vezetőinek borúlátása érthető, hiszen tulajdonképpen már az váratlan fordulat, hogy a napilapok piaca még egyben van, és nem falta fel az online. A napilapok száma régóta csökken, 2004 és 2008 között tíz százalékkal esett vissza a forgalmuk. A döntő tényező az lehet, hogy a most felnövő új generáció mennyire ragaszkodik majd a hagyományokhoz, és milyen gyorsan zárkóznak fel a most még digitális szakadék túloldalán lévő csoportok, akik még mindig az ország lakosságának csaknem felét teszik ki - Nagy István, a GfK Hungary médiapiac kutatója szerint jelenleg közel négymillió ember tartozik ide.
Szintén jellemző a magyarokra az "együttfogyasztás". A politikai, gazdasági tartalmat fogyasztó réteg 22 százaléka mind offline, mind online tájékozódik, közöttük többségben vannak a hölgyek. Ennek magyarázata, hogy ők annyira nem érdeklődőek e témák iránt, hogy megvegyék a nyomtatott újságokat. A női lapok piacát fenyegeti egyelőre a legkisebb veszély, tekintve, hogy az olvasói réteg 75 százaléka még mindig a papír alapú sajtót preferálja.
Nagy Bálint, a Vodafone kommunikációs igazgatója mindenkit felhatalmazott arra, hogy megmosolyogja azt, aki válság idején komoly jóslásokba bocsátkozik. Véleménye szerint a piac folyamatosan változik, és e folyamat logikáját a válság sem fogja alapvetően felborítani, legfeljebb felgyorsítja a változást. A krízis PR-gépezet azonban beindult, mindenki saját eszközeit méltatja, de minden csak utólag fog kiderülni a számokból.
Tavaly az online nőtt a legjobban
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) 2008-as nettó reklámköltési adatait Skriba Judit ismertette. Ebből kiderült, hogy 2008-ban - a mozihirdetéseket leszámítva - minden médium hirdetési bevétele nőtt. Az év végi csökkenést egy erős év eleji indítás kompenzálta, ezért a pozitív mérleg.
A televízió közel 5 százalékos, a sajtó 2,4 százalékos, az internet pedig közel 44 százalékos növekedést produkált. Fontos megjegyezni, hogy a televíziók növekedésénél kiemelkedő szerep jut a kábelcsatornáknak.
Az összbevétel 2008-ban a TNS Media Intelligence listaáras becslése szerint 600,5 milliárd forint körül volt. Az MRSZ adatai szerint a valóságban 200,6 milliárd forintot költöttek el nettóáron a hirdetők, összesen 6,24 százalékkal többet, mint tavaly.
Ami a reklámtortát illeti, ott csökkent a televízió szelete (40-ről 39 százalékra), és a sajtó által kihasított rész is kisebb lett: 36 százalékról 34,5 százalékra zsugorodott. Az internet viszont 7,5-ről 10 százalékra ugrott fel. Jóslásokba ugyan Skriba Judit sem akart bocsátkozni, de véleménye szerint a közeljövőben elsősorban a kábeltelevízióknak és az internetnek van a legnagyobb esélyük minimális növekedésre, a többieknek a stagnálás juthat osztályrészül.
GF
