A fluktuációt gyakran pár ezer forintos bérkülönbség generálja.
A job-hopping szegmens
A másik, nyilván nagyobbik rétege a fiatal eladóknak az a kör, akiknek szakképzettség hiányában nincs lehetőségük szakmai váltásra. Az ilyen fiatalok a job-hopping hódolói, ergo: úgy próbálnak jobb ajánlatokhoz, jobb bérhez és lehetőségekhez jutni, hogy rendkívül rövid időszakonként váltogatják munkahelyüket. Ha jobb ajánlatot találnak, azonnal váltanak - így lehet, hogy a fiatal pályakezdőK az első 5-6 éves munkájuk alatt évente átlagosan ötször váltanak munkahelyet a jobb fizetés reményében.
"Ha eladóként dolgozik egy fiatal és rosszak a viszonyok, nem becsülik meg a munkáját, akkor természetes, hogy ha lát egy jobb helyet, akkor azonnal vált." A "menjek vagy maradjak" problémán ma már a fiatalabbak nem gondolkodnak, hiszen úgy állnak hozzá, hogy még úgyis messze van a nyugdíj, nincs vesztenivalójuk.
"Most is van egy új cég, amely a magyar piacra lép egy teljes bolthálózat kialakításával. Álláshidetései 25 óra heti munkáról és 110 ezer forint fizetésről, továbbá 13. havi juttatásról szólnak."
Függetlenül attól, hogy a jelentkezők mennyit kockáztatnak egy új munkahellyel, a legtöbben gondolkodás nélkül munkahelyet váltanak. Mindig jön egy új cég, aki felad egy újabb és kezdvezőbb álláshirdetést. Mivel a helyi munkaerő bérérzékenysége az egész magyar munkaerőpiacra jellemzően igen magas, ezért a fiatal eladók egyik boltról a másikra 'ugrálnak'. "Hogy ez mivel fog járni, azzal nem foglalkoznak. Jön a következő hirdetés és jön egy újabb állás.
Minden vállalati szféra érintett a fluktuációban
„A kissebb boltoknál nagyobb a szükség a szakmai tudásra, de sajnos ez a réteg nem tudja felvenni a versenyt a multik bérszínvonalával. Náluk bérminimum van, vagy minimálbér és ezen felül semmi juttatás.” Ennél a vállalati szegmensnél ezért nagyon meggondolják a fiatalok hogy elmenjenek-e a nagyokhoz, hiszen hiába a jó társaság és a vevőközpontú, szakmailag fejlesztő közeg, ha a munkabérek rendkívül alacsonyak. Nem véletlen, hogy a statisztikai adatok szerint az ilyen cégszférában jóval magasabb az átlagéletkor, mert a fiatalok a nagyobb bér reményében váltanak a multik irányába.
A nagyvállalatok körében még a KKV-szektornál is több fluktuáció-ösztönző tényező van. A korábban említett személytelenségen túl a KASZ tapasztalatai szerint komoly gond, hogy esetükben túl sűrűn mérik a forgalmat, teljesítményt. Ha a teljesítmény a legkisebb mértékben is csökken, általános gyakorlat, hogy azonnal leépítenek és bár a maguk részéről bevált eszközökkel kezelik az elbocsátások miatt felmerülő bérköltségek kontrollálását, az eladókban óriási bizonytalanság-érzetet keltenek. "Gyakori, hogy havi forgalom-mérést végeznek, így nem véletlen, hogy éves szinten átlagosan 30-50 százalékos fluktuációt produkálnak a nagyobb vállalatok."
A jelenlegi helyzet munkaerő-piaci szakértők szerint is kritikus: a szakmát kitanulók nem akarnak beosztottként dolgozni és rövid időn belül sokan vállalatot alapítanak – ami aztán vagy megbukik, vagy nem. Aki szakképzettként mégis a szakmában marad, az a megbecsültségre hivatkozva ugrál egyik helyről a másikra, miközben a szakképzetlenek még ennél is gyakrabban, éves szinten 6-7 alkalommal váltják munkahelyüket.
Persze mindez csak a fiatalokra igaz, hiszen az eladói szakmát kitanult idősebb generáció teljesen más rendszerben nőtt fel. „A mai fiatal eladók nem szakmaként kezelik az eladói szakmát. Úgy gondolják, hogy kapnak pénzt, szép boltban fognak dolgozni, a többivel nem törődnek. Főleg a fiatalok körében jellemző, hogy ma már nem az a megbecsült kolléga, aki jól szolgálja ki a vevőt, hanem az, aki gyakran és jól váltogatja a munkahelyét."
Mátraházi István szerint a legnagyobb gond, hogy a fiatalok nem gondolnak magukra eladóként, és nem gondolnak a munkáltatóra jövőbeni stabil pontként - tegyük hozzá, jogosan. A jelenlegi rendszerben egyik oldal sem hibáztatható, hiszen a vállalatok értelemszerűen folyamatos költségcsökkentésre kényszerülnek, miközben a fiatalok legfőbb szempontja, hogy pályájuk indulásakor jó helyen, jó pénzt keressenek.
Bár az új piaci kihívások ezt a folyamatot és így a fluktuációt is erőteljesen ösztönzik, mégis - humánpolitikai szempontból - fontos lenne, hogy a munkáltatók az idősebb kollégák feladatává tegyék a fiatalok szakszerű betanítását. "A fluktuálás lelassításában az egyik legjobb eszköz lehetne, hogy a tapasztaltabb kollégák megszerettessék az eladói szakmát a fiatalokkal, és így hosszabb távra lekössék őket a kereskedelmi szakmában - ebben nagy szerepet vállalhatnának a munkáltatók."
Garai Katalin