A csatlakozó országokban még a portugál szintnél is alacsonyabbak a munkaerőköltségek. Magyarországon 3,83 euró az órabér, Lettországban 2,42 euró, ami majdnem tizenketted része a svédországi szintnek. A tíz jövendő tag átlaga 4,21 euró, míg az EU-átlag 22,7 euró volt 2000-ben.
Magyarország tehát még a kelet-közép-európai térségen belül is az olcsóbb országok közé tartozik. Ez jó hír a beruházóknak, de nem jó a dolgozóknak: ráadásul nálunk a bérek és a fizetések aránya a teljes költségen belül 67,1 százalék, ami Románia után a legalacsonyabb arány az EU-hoz csatlakozni akaró 12 kelet-közép-európai ország között. Nem véletlen, hogy egyre több fórumon esik szó az adó és járulékok magas voltáról.
Az Uniós 22,7 eurós átlagkereset az alacsonyabb portugál, spanyol, görög és ír, illetve a többiek viszonylag magasabb szintjeként alakult ki. A 8,13 eurós portugál órabér mellett az alacsony költségszintű országok közé tartozik az EU-n belül Görögország (10,4 euró), Spanyolország (14,22 euró) és Írország (17,34 euró), míg Svédországhoz hasonlóan sokba kerül a foglalkoztatás Dániában (27,10 euró), Németországban (26,54 euró) és Franciaországban (24,39 euró).
A tagjelölteknél mindkét kategóriában Ciprus áll az élen: 10,74 euró az egy órára eső munkaerő-költség, s a teljes költség több mint 85 százaléka a dolgozók juttatása. A bérek és fizetések teljes költségen belüli arányának uniós átlaga 75,7 százalék, szélső értékei pedig Dániában (87,7 százalék) és Írországban (85 százalék), illetve a másik oldalon Svédországban (66,5 százalék) és Franciaországban (68,1 százalék) figyelhetők meg.
Az uniós bérszínvonalhoz való felzárkózás terén Magyarország számára mégis Portugália, Írország, vagy Spanyolország jelenti a követendő példát: igaz, hogy ezek az országok még mindig az uniós lista alján vannak, de EU-csatlakozásuk óta így is óriási utat tettek meg. Portugáliában a fizikai dolgozók bruttó keresete 1989 és 1998 között 68, a nem fizikai dolgozóké pedig 94 százalékkal emelkedett. Amióta az eurót bevezették, az EU-országok többségében felgyorsult a fizetések kiegyenlítődése – a brüsszeli vizsgálat szerint.
Munkaerő költségek az EU-ban és a tagjelölt országokban
Az EU csatlakozás kapcsán az emberekben felmerülő egyik legfontosabb kérdés, hogyan alakulnak majd a fizetések. Mivel erre vonatkozólag nincs egységes Uniós szabályozás, így a tagországokban mind a minimálbér, mind az átlagos keresetek eltérnek. A munkáltatók viszont nem szeretnék, hogy ezen a téren gyors legyen a felzárkózás, mert a versenyképességük elvesztésétől tartanak.
