Gyenge Zsolt, a Hay Group Management Consultant tanácsadója szerint Magyarországon a nagyvállalatok kilencven százaléka bér- és juttatási felmérések segítségével állapítja meg regionális szinten - munkakörökre és a munkában eltöltött időre lebontva - az éves béreket és a juttatási csomagokat.
"A cégvezetés ezt az információt a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon is felhasználja hivatkozási alapként" - tette hozzá a szakember, aki szerint emellett az informális csatornák is befolyásolják a döntéseket. Magyarországon mintegy három-négy tanácsadó cég (köztük a Hay Group) készít ilyen típusú, rendkívül részletes felméréseket.
Bejöhetnek a dolgozói akciók
A Hay Group rendszeresen előáll olyan tanulmányokkal, amelyekben több száz hazai vállalatot kérdez meg bérezési gyakorlatáról. Az érintett cégek majdnem negyede (22,8 százaléka) nyilatkozta azt, hogy fizikai dolgozók esetében a szakszervezet részéről gyakorolt nyomás is szerepet játszik a béremelésekről hozott döntésekben.
A Hay Group azt is figyelemmel kíséri, hogy a vállalatok hr-szakemberei számára az emberi erőforrás gazdálkodás mely területei jelentik a legnagyobb kihívást. A válaszok alapján minden harmadik vállalatnál a munkaerő megtartása jelenti messze a legnagyobb problémát. Emellett a bérekkel és az emberi erőforrás kérdéseivel kapcsolatos kommunikáció az, amely jelentős erőkifejtést igényel - legalábbis a vállalatok ötödénél (21,7 százalék). A szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel kapcsolatos kérdések viszont csak elenyésző részben vannak jelen a kiemelt területek között: a vállalatok mindössze öt százaléka említette ezt az emberi erőforrás prioritások közt.
Két tűz között a hr-esekAz általunk megkérdezett hr-szakemberek többsége nem kívánt nyilvánosan válaszolni arra a kérdésre, milyen eszközökkel lehet kezelni sztrájkveszély idején a menedzsment és a munkavállalók közti konfliktushelyzetet. Állításuk szerint ez egy nagyon speciális hr-es terület, másrészről a többség nem kívánt a szeptember negyedikére bejelentett BKV-sztrájk miatti indulatok célkeresztjébe kerülni.
A lapunknak nyilatkozó egyik szakértő szerint a hr-szakemberek igen speciális helyzetben vannak, amikor érdekellentét alakul ki a dolgozók és a cégvezetés között, hiszen nekik mindkét oldal érdekeit szem előtt kell tartani. A vállalat menedzsmentje ugyanis a költségvetés optimalizálásban nagyban számít a személyzetis szakemberekre, akiknek ezért szem előtt kell tartaniuk, hogy a bérjellegű kifizetések mindenkor reális keretek közt maradjanak.
Fontos szempont ugyanakkor a munkaerő-megtartás, hiszen a magas fluktuáció további problémákat okoz. Emiatt alapvető feladat a dolgozók elégedettségének mérése és igényeik figyelemmel kísérése. Bár a hr-es szakemberek általában kimaradnak a szakszervezeti bértárgyalásokból, a következmények kezelésében már fontos szerep hárul rájuk.
Nálunk még gyerekcipőben jár a hatásos sztrájkMíg Európa nyugati felén az érdekérvényesítés bevett módszere a jól szervezett, akár országos szintű munkabeszüntetés, addig hazánkban viszonylag ritkán élnek a sztrájk lehetőségével a dolgozók. Ha igen, akkor is jóval elenyészőbb hatásfokkal teszik, mivel általában csak egy-egy vállalat egy bizonyos munkakörében dolgozók vetik be a figyelemfelhívásnak ezt a módját. Ezt a lapunknak nyilatkozó szakértők a szakszervezetek gyengeségével, sok esetben hiányával és nem megfelelő szervezettségével magyarázzák. Emellett a fenyegetések és utólagos retorziók miatt sokan munkahelyük elvesztésétől is félnek, valószínűleg nem is alaptalanul.
Statisztikák szerint hazánkban évente tíz alatt mozog a munkabeszüntetések száma, a résztvevőké pedig utoljára 2001-ben haladta meg a 21 ezer főt. Pedig elvileg minden adott volna a nagyobb intenzitáshoz. Az 1989-es VII. törvény szabályozza a kérdést: eszerint a sztrájkhoz való jog a munkavállalók elidegeníthetetlen joga - a törvényekben meghatározott feltételek szigorú betartása mellett.
Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint az OECD-tagországok közül Svájcban sztrájkolnak a legkevesebbet a dolgozók: itt ezer munkavállalóra évente mindössze 1,5 nap munkabeszüntetés jutott. Svájcot Japán (3 sztrájknap), majd Ausztria (3,8 nap), illetve Németország követi.
Az OECD-lista szerint sztrájkok szempontjából Kanada volt a legrebellisebb: itt 189 munkabeszüntetési nap jutott 1000 foglalkoztatottra. Az észak-amerikai országot Dánia követte 170, majd Finnország 136 nappal. Magyarország nem szerepelt a listán.
Körte IldikóMenedzsment Fórum
