11p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára, a Demokratikus Koalíció gazdasági szakértője volt a csütörtöki Klasszis Klub rendezvényünk vendége. A szakember úgy látja, az önfoglalóztatói vállalkozói kör magára maradt a járvány alatt. Komoly problémát jelent, hogy nincs pontos munkaügyi statisztika arról, hányan vannak állás nélkül. Szó volt még az állam megnyújtott kezéről, kamarai sarcról, svindlerekről és a vesztes pozícióban lévő nyugdíjasokról is.

Klasszis Klub a Privátbankár.hu, az Mfor.hu és a Piac&Profit magazin prémium tartalmaira Klub csomagban előfizetők számára havonta egy alkalommal interaktív szerkesztőségi találkozót szervezünk a járvány idején természetesen online formában. Februárban Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök és Káncz Csaba külpolitikai szakértő volt a vendégünk, márciusban Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, most pedig Dávid Ferenc, akitől a résztvevők is szabadon kérdezhettek. Amennyiben szívesen venne részt hasonló találkozókon, illetve érdeklődik prémium tartalmaink iránt, lépjen be előfizetőink egyre népesebb táborába! Részletek itt >>>

Kamarapárti

Eredetileg Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét, Orbán Viktor gazdasági tanácsadóját kértük fel ebben a hónapban műsorunkba, aki azonban pár nappal a beszélgetés előtt kénytelen volt lemondani az eseményt; de arról biztosította szerkesztőségünket, május végén a rendelkezésünkre tud majd állni.

Mivel nem egyszer csaptak össze a nyilvánosság előtt olyan ügyekben, amelyekben ellenkező véleményen álltak, így adta magát az első témakör, amiben kikérték Dávid Ferenc véleményét. Jelesül arról, mit gondol a vállalkozók számára 2011 óta kötelezően fizetendő 5 ezer forint éves kamarai hozzájárulásról?

„Én kamarapárti vagyok. Egy szolgáltató, a vállalkozók érdekeit védő, a piac tisztaságára ügyelő kamarára igenis szükség van. Azon vagyok most is felháborodva, hogy az agráriumban kötelező kamarai tagság van, eltérően az MKIK-nál, ahol nem a kamarai tagság a kötelező, csak a fizetés. A vállalkozói körökben ezt gyakorlatilag nagy kamarai sarcnak vagy kamarai adónak hívják. A másik, jelenleg is tapasztalható probléma, hogy a kamara állandóan érdekképviseleti mezt ölt. A kamara nem érdekképviselet. Parragh úrral ezek a legélesebb vitáim. Úgy tesznek, mintha a vállalkozások érdekei szerint járnának el, holott az állam megnyújtott keze, állami feladatokat vesz át.  Köztestületi formában működik. Miféle szövetség az, ahol kötelező minden évben az 5 ezer forint befizetni? Technikailag is ostoba dolognak tartom az 5 ezer forintot. Ez 600 ezer magyar vállalkozással számolva 3 milliárd forint évente. Több száz ember van a kamarában csak arra, hogy behajtsák az 5 ezer forintot, amit gyűlölnek a vállalkozók” – vágott bele a beszélgetésbe Dávid Ferenc.

Hogy a „kormány öklének tekinthető-e kamara, amely néha lesújt”, azt mondta, a mostani példákat látva egészen világosan látszik, a kormány nem tárgyal a szakszervezetekkel, a nagy munkaadói szövetségekkel, gyakorlatilag csak tájékoztatja őket.

„A kamara elnöke, mint a miniszterelnök főtanácsadója adja az észt. Például az iparűzési adónál, a kata-ügyben emlékszünk, mi történt. Nem Parragh urat simfelem, hanem azt mondom, ebben a formában, ilyen kormányzati kapcsolatokkal, ennyire összenőve nem kellene lennie a kamarának, ez így kontraproduktiv.”

Talán túl vagyunk a nehezén

Arra a kérdésre, miként látja, túl vagyunk-e a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségeken, azt válaszolta, csak reményeit tudja megfogalmazni, hogy igen. Meglátása szerint nagy bizonytalanságot okoz, hogy gyakorlatilag nincs meg a 2020-as költségvetés zárszámadása, nincs lezárva a tavalyi, miközben be van terjesztve a 2022-es költségvetés.

„Ez a klasszikus homokra építkezés. A kilábaláshoz rendívül erős állami intervencióra van szükség” – mondta.

A gazdaság szolgáltató része (a személyi szolgáltatási kör és az élőmunka-igényes tevékenységek) kapa a legnagyobb pofont. Ez a terület volt a legnagyobb vesztese volt a járványnak. Már most látni, hogy a szálloda- és vendéglátóiparban nagyon sok vesztes lesz. Az idei 3 és 5 százalék közötti idei GDP-növekedés levegővételt jelenthet, de ez a növekedési ütem sem fogja kinőni a megnövekedett eladósodást és a magas költségvetési hiányszintet, amit most nagyon elengedett a kormány.

Dávid Ferenc
Dávid Ferenc

A vállalkozói szintet tekintve Dávid Ferenc szerint ketté kell választani azokra, akik már tönkrementek és azokra, akik nyitás után fognak elbukni. A járvány legnagyobb vesztesei kétségtelen az éttermi vendéglátásból kerülnek ki. Itt a meghatározó szakemberek véleménye szerint 25-30 százalékos „letérdelés” egy reális szám. Vidéken és Budapesten is látszik, hogy bár májusban megnyithattak a vendéglátóhelyek, sok helyen ezt mégsem tették meg. Beszédes adat: a budapesti taxisoknál 6 ezer taxisból 1-1500 vállalkozó még ha ideiglenesen is, de visszaadta az engedélyét.

„A személyi szolgáltatási körben vannak a legnagyobb bajok, ugyanis itt nem kaptak támogatást” – tette hozzá.

Dávid Ferenc úgy látja, valószínűleg vissza fog korrigálni a vendéglátószektor, de ez a helyzet arra is módot ad, hogy a leértékelődött vagyoneszközöket (például egy bolt, annak eszközállománya) valakik felvásárolják.

Újraébredés

„Ennek az elmúlt egy évnek a nyugdíjas társadalom elképesztő vesztese volt. Nem véletlen, hogy 10 év után most először júliusban fognak először igazítani a nyugdíjakon, mert akkora a baj.”

Van még egy további fontos szempont az újraébredésre – folytatta a gondolatsort a szakember, miszerint nagyon megütötték a lábukat, akik a zsebből fizetett alkalmazottak után nem kaptak bértámogatást.

„Akik svindiztek, nem vettek részt a közteherviselésben, most rosszabbul jártak. Értük nem zokogok, tisztességes adófizetőket kell védeni és támogatni” – mondta.

Dávid Ferenc szerint az újranyitás további kérdése a szakemberhiány is. Például a Balatonnál, ha megnyílnak a vendéglátóhelyek, jó szakácsokat, felszolgálókat nem lesz egyszerű találni, hiszen komoly bértámogatás hiányában még többen fognak Nyugat-Európába menni dolgozni.

További érdekes kérdés még az is, hogy mi történik akkor, ha a vállalkozók nem tudják fizetni a bérleti díjat, ami Budapest belvárosára különösen igaz. Dávid Ferenc úgy látja, van egy téveszme Magyarországon, miszerint nem kell bérleti díjat fizetni csakhogy a vendéglátói szakma 90 százaléka nem az államtól vagy az önkormányzattól bérel, hanem magánszemélytől vagy vállalkozástól. A bérbeadók akár bezárt üzleteket is felmondanak (leginkább a frekventált helyeken, például Budapest V. kerületében), helyükre új bérlők jönnek.

Problémás támogatások

Egyik olvasónk arra volt kíváncsi, hogy milyen gazdasági előnyökkel járt volna Magyarországon a járvány idején az amerikai vagy nyugat-európai országokban ismert támogatási módszer alkalmazása.

Dávid Ferenc szerint Magyarországon azok a támogatási formák, amiket a népnyelv Kurzarbeitnek hív, késéssel jöttek. Másik probléma a támogatásokkal, hogy az elején bürokratikus volt a rendszer. Harmadik furcsasága a mértéke, hiszen a kieső bérek 50 százalékát sem térítették meg. Nem így Németországban és Ausztriában, ahol még jövő márciusig is fizetik a bértámogatást, kieséstől függően 75-85 százalékot.

„Mivel Magyarországon gyakorlatilag csak bértámogatás van, a személyi szolgáltatást nyújtó, önfoglalkoztató egyéni vállalkozók semmilyen támogatást nem kaptak. Elengedték a tartozást a bankban egy ideig, nagy segítség. Segítség az is, hogy az nem kellett annyi iparűzési adót fizetni. De nem volt bevételük. Azt gondolom, nem segítettek ezeken az embereken”.

További problémaként hozta fel, hogy az álláskeresési támogatást lekurtították 3 hónapra. Ez az Európai Unión belül a legrövidebb és nagyon alacsony összegű, legfeljebb a minimálbér 60 százaléka.

„A magyar állam a költségvetési átrendezéseket megtette. Elengedte a költségvetési hiányt, ugyanakkor azt a magatartást, azt az aggódást az állam részéről nem láttuk, hogy mindent tegyünk meg”.

Szerinte elsősorban a nagyvállalati kör lett a kedvezményezettje a mostani támogatásoknak. Ezek a nagyvállalatok megkapták a bértámogatást, de az önfoglalkoztatói, egyéni vállalkozói kör teljesen magára maradt. A munkavállalók nagy részét elküldték részmunkaidőbe, akik vagy kaptak bértámogatást vagy nem, de igazából nem voltak biztonságban a magyar munkavállalók – fogalmazott.

Csigalassú magyar statisztika

Arra a kérdésre, hogy mekkora a járvány okozta munkanélküliség, Dávid Ferenc nem tudott pontos számot hozni. Ennek okát abban látja, hogy nincs megbízható, áttekinthető munkaügyi statisztika.

„Munkaügyi statisztika két hónappal visszamenőleg van. Egy válsághelyzetben két hónappal korábbi számokból építkezni, önmagában is dermesztő. A 320 millió lakosú USA-ban heti munkaügyi adatok vannak. Ehhez képest a magyar statisztika csigalassú és nem is egységes. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Központi Statisztikai Hivatal számai köszönőviszonyban sincsenek egymással" – tette hozzá.

Nem várható minimálbér-emelés

Szóba került az is, zavaros a kormány kommunikációja, hogy lehet-e még évközben minimálbér-emelés. (Ennek hátteréről részletesen ebben a cikkünkben olvashat.)

Dávid Ferenc leszögezte, „ilyen vágtató, 5,1 százalékos infláció mellett” a szakszervezetek is úgy számolnak, hogy nem lesz év közben újabb minimálbér-emelés. Szerinte nem lett volna drámai a kiigazítás, de a 2 százalékpontos szochó-csökkentés 130 milliárd forint lett volna. Ebben a költségvetési helyzetben ezt nem akarta elengedni a kormány.

A formálódó EU-s minimálbér-rendszerről azt mondta, szó nincs arról, hogy belátható időn belül a legmagasabb luxemburgi és a bolgár minimálbért (ami között hétszeres a szorzó) közös nevezőre lehet hozni. Nehézséget jelent az adóharmonizáció, mint ahogyan nem nyugszik egységes elveken az átlagbér mérése sem. Reméli, idővel ki fogják mondani, legyen valamiféle olyan vetítési alap (például amit a medián bérhez, szociális minimumhoz kötnek), amit az egész közösség el tud majd fogadni. Ennek kimondásához még hosszú, évekig tartó vitára számít.

Szétnyílt az olló a munkavállalók és a nyugdíjasok jövedelme között

Egy másik olvasónk arra volt kíváncsi, milyen gazdasági kár érte a nyugdíjasokat a járvány alatt. A szakember ezzel kapcsolatban elmondta, az Orbán-kormány 2011 óta ugyanazt az inflációkövető rendszert alkalmazza: korrigál, kiigazít és premizál.

„Mit üzen ez a rendszer a nyugdíjasnak? Azt üzeni most is, azt üzeni tegnap és jövőre is, hogy idén nem élek jobban, mint tavaly. Jövőre nem fogok jobban élni, mint idén.”

Vagyis gyakorlatilag a nyugdíjasok fogyasztását stabilizálja a kormány. Évi 9-11 százalékos átlagkereset-növekedések voltak az elmúlt években, ennek a nyugdíjasok a töredékét kapták, aminek következtében teljesen szétszakadt a társadalom. Magyarország negyedének, 2 millió nyugdíjasnak jövedelme harmad ütemben fejlődik a bérekhez képest.

(Fotó: Pixabay)
(Fotó: Pixabay)

Dávid Ferenc egyúttal leszögezte, a 13. nyugdíj azért nem nevezhető nyugdíjnak, mert nincs járulékalapja.

„Ez becsapása a társadalomnak. Ez 53., 54., 55., 56. heti normatív juttatás".

A nyugdíjasok által vásárolt termékeket (azaz a nyugdíjas fogyasztói kosarat) vizsgálva elmondható, az élelmiszeráraknál és a gyógyszeráraknál vesztes pozícióban vannak.

Dávid Ferenc úgy látja, nem szakmai döntések uralják ezt a szegmenst.

„Év elején 3 százalékkal emelték a nyugdíjat, februárban érkezett az 53. heti, nyáron 0,6 százalékos emelés lesz, év végén is nyugdíjemelés, jövő februárban újabb 2 heti nyugdíj érkezik, utána húsvétkor egy kis Erzsébet-utalvány. Egy év alatt 6 alkalommal foglalkoznak ezzel a társadalmi réteggel. Egyszer kell velük foglalkozni. Nem azt mondom, hogy svájci, hanem vegyes indexálással. Nyilvánvaló, hogy ezekkel az eszközökkel, ilyen ravasz módon fel lehet tuningolni a nyugdíjakat. De rendszerszerűen, 10 éves távlatban, reálértéken emelkedjenek a nyugdíjak, azt ezekkel az eszközökkel a kormány kénye-kedve szerint lehet csinálni" – mondta.

Elhangzott az is, hogy a szakember szerint teljesen külön kellene kezelni a leszakadt nyugdíjakat, másrészt jobb megoldásnak tartaná – ebben egyébként az ellenzéki pártok között is konszenzus van – ha az 53-56. heti nyugdíjak helyett minden nyugdíjasnak egyszeri, 150 ezer forintos egyszeri juttatást adnának.

Klasszis Klub rendezvényeink korábbi vendégei voltak: Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank volt elnöke Káncz Csaba külpolitikai szakértő társaságában, valamint Lantos Gabriella, egészségügyi szakértő - erről a beszámolót itt olvashatja: „Tömeggyilkosság lenne napi 500 fölé 'engedni' a halottak számát".

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!