2019. március 18. 09:25

Bizalmi vagyonkezelőt csinálnak inkább az egyetemet működtető alapítványból.

Valami más lett, megváltozott - énekelte Fenyő Miki a Hungária egyik számában. Ez a dal ugorhat be akkor, amikor a vagyonkezelő alapítványok kodifikációjának sorsát próbáljuk nyomon követni. Merthogy lényeges változások történtek az elmúlt napokban, teljes koncepcióváltáson esett át például a Corvinus Egyetem alapítványának szabályozása.

A Corvinus épülete A Corvinus épülete

Mint arról portálunk is beszámolt, a parlament megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot, így immár nincs akadálya annak, hogy családi vagy közcélból ilyen alapítványokat lehessen létrehozni. Ami a közcélokat illeti, az első "tesztalany" a Corvinus Egyetem lesz, erről külön javaslatot nyújtott be a kormány a parlamenthez.

Csakhogy míg a vagyonkezelő alapítványokról szóló előterjesztés már átesett a szavazáson, a Corvinust érintő jogszabály még nem jutott el ebbe a fázisba. Ez részben magyarázható azzal, hogy van idő az előkészületekre, a tervek szerint a második félévtől lépnek hatályba a javaslat legfontosabb rendelkezései.

Van azonban még valami, ami magyarázhatja a javaslat elhúzódó tárgyalását. Egy friss módosító ugyanis új alapokra helyezné az egyetem működését a jövőben biztosító alapítvány státuszát. Az innovációs miniszter, Palkovics László által benyújtott eredeti törvényjavaslat alapján a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány tulajdonába került volna 10-10 százalék a Richter, illetve a MOL állami részvénycsomagjából.

Ez szerepel az eredeti javaslatban:

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a preambulumban meghatározott célok megvalósítása érdekében – az 1. melléklet szerinti állami vagyonelemeket, valamint az Egyetem – nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (2) bekezdésében meghatározott – fenntartói jogát – a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – alapítói vagyoni juttatásként, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

Ezzel szemben a törvényalkotási bizottság egy olyan módosítót nyújtott be a parlamenthez a hosszú hétvége előtt, amely úgy rendelkezik, hogy ezeket a vagyonelemeket nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe kell adni. (A fenntartói jogra vonatkozó rendelkezés nem változik a törvényalkotási bizottság előterjesztésében, azt alapítói vagyoni juttatásként az alapítvány tulajdonába kell adni.)

Az is szerepel a módosítóban, hogy az alapítvány nyilvántartásba vételének hatályával a - tudományos koordinációért felelős - miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. Ugyanakkor - és értelemszerűen - kikerülne az eredeti javaslatból az a rész, amely alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. az alapítvány nyilvántartásba vételét követő három munkanapon belül átadja az alapítványnak ezt a vagyonelemet.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>

Ez alapján kijelenthetjük, hogy alapjaiban változna meg a Corvinus alapítványának szabályozása, ha a parlament elfogadja a módosítót. Amire - mint más esetben is jeleztük már - minden esély megvan, mert a bizottság álláspontja a kormány álláspontját szokta tükrözni. A lényeg: az egyetemet működtető alapítvány nem válna tulajdonossá az említett tőzsdei cégekben, hanem bizalmi vagyonkezelőként járna el. Ez a forma - aminek az angolszász megfelelője a trust - nem túl rég épült be a magyar jogba. A vagyonrendelő (az állam képviseletében a miniszter) a vagyona egy részét ruházza át a bizalmi vagyonkezelőre (az alapítványra), amely a kedvezményezett érdekében kezeli a rá bízott vagyont.

A módosítás indoklása szerint ez esetben a kedvezményezett maga az alapítvány, mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon is csak az alapítványt és annak alapító okiratában foglalt kedvezményezettjeit szolgálhatja. Így e vagyonnak maga az alapítvány a közvetlen kedvezményezettje, mivel e vagyonnal az alapítvány céljait valósítja meg. Vagyis az előterjesztő ezzel kíván megágyazni annak az értelmezésnek, hogy a változtatással nem csorbulnak az alapítvány jogai. Ami viszont tény: a két pakett végül nem kerül az egyetemi alapítvány tulajdonába. Szavazhatni szavazhat, de csak úgy, ahogy az MNV rendelkezései ezt megszabják a számára. Ha pedig nem kap instrukciókat, akkor az alapítvány nem gyakorolhatja részvényesi szavazati jogát - derül még ki a bizottsági módosítóból.

Érdemes még megemlíteni a módosítóval összefüggésben, hogy a vagyonkezelő alapítványok alapítását egyebek mellett kutatási célú tevékenység esetében is megengedi a törvény. Ezzel a területtel a parlamenti vita során egészült ki a közcélú alapítványok listája, mint arra lapunk elsőként felhívta a figyelmet. A kormány jelzései szerint a Corvinus példája követendő lehet, más egyetemek is bekapcsolódhatnak idővel a sorba. A törvény már azt is lehetővé teszi, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata is ilyen vagyonkezelő alapítvány formájában működjön. A kormány és az MTA tárgyalásai eredményeképpen a kutatóhálózat egyben marad, a vagyonát is megőrzi. Ám mint a fenti példa mutatja, amennyiben mégis egy vagyonkezelő alá kerülne, akkor megvan a jogi formula arra, hogy a tulajdonosi jogoktól eltérő jogokkal ruházzák fel a vagyonért felelős alapítványt.

 

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 61 767 forintos törlesztőrészlettel és 9,47 százalékos THM-mel érhetjük el. A Budapest Bank Prémium kölcsöne havi 64 152 forintos törlesztőrészlettel és 10,50 százalékos THM-mel lehet a miénk. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!