6p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Lassan kikecmereg a gödörből a Budapest Airport Zrt. (BA), az elmúlt három évben sokat faragott a Covid miatti veszteségéből, folyamatosan fejleszti az infrastruktúrát. Vagyis egy javuló pályára állított céget vehet át a kormány és francia partnere, ha hinni lehet azoknak a kormányzati híreknek, hogy mindjárt itt a végleges megállapodás.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaságot több mint 10 éve vette át a német-kanadai konzorcium. A kormány – lehet, hogy tudatosan, de szakmailag teljesen félrevezető módon –- mindig a repülőtérről beszél, noha azt soha senki nem adta el. Az üzemeltető koncessziót vette meg 2005-ben 75 évre a British Airport Authority (BAA). Nem sokáig voltak itt a britek, majd jöttek a szingapúriak és végül a mostani tulajdonosok. Velük tárgyalt először Palkovics László, aki ugyanúgy szinte hetente jelentette be, hogy mindjárt itt a megállapodás, mint teszi ezt Navracsics Tibor az EU-s pénzekkel kapcsolatban.

Ők vannak most birtokon belül
A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 55,44 százalékát birtokolja az AviAlliance, amelynek anyavállalata Kanada egyik legnagyobb, állami nyugdíjalapja, a PSP Investments. További 23,33 százalék a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton tulajdona, a maradék 21,23 százalékot pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű, ugyancsak kanadai nyugdíjalap tartja a kezében.

Nézzük, mit végeztek mostanáig a jelenlegi tulajdonosok, mit vesz át az 51 százalékos többségre pályázó Orbán Viktor és külföldi partnere, a francia Vinci óriáscég. (Az árat homály fedi, de szakmai becslések szerint az akár 3,5-4 milliárd euró is lehet.)

Elöljáróban el kell mondani, hogy a kormány Fürjes Balázzsal az élen (aki akkor még a Budapest Fejlesztési Központot vezette) folyamatosan ekézte a Budapest Airportot egyes szolgáltatások színvonala, főleg a fapadosok ideiglenes beszállító helye miatt, de például semmit nem tett annak érdekében, hogy európai módon lehessen megközelíteni a repülőteret: sem a közúti, sem az ígért vasúti összeköttetés nem fejlődött.

A Covid szinte lenullázta az utasforgalmat. Fotó: Budapest Airport
A Covid szinte lenullázta az utasforgalmat. Fotó: Budapest Airport
2017 októberének végére – látva a fejlesztéseket – fordulat történt, Varga Mihály magas elismerésben (Magyar Gazdaságért díj) részesítette a budapesti repülőtér fejlesztéseit és a munkahelyteremtést. Nehéz lehetett nem észrevenni, hogy a 2017-et megelőző évtizedben 360 millió euró lényegült át infrastruktúrába és szolgáltatásokba. Megépült egyebek mellett a SkyCourt utascsarnok, új áruforgalmi kapacitások keletkeztek és a parkolókat is bővítették.

Akkor azt mondták Ferihegyen, hogy 2020-ig további 160 millió eurót költenek a korszerűsítésre és bővítésekre (új beszállító folyosó a B2-es oldalon, új parkolók, valamint cargo-, logisztikai és környezetvédelmi fejlesztések). A hatszintes parkolóház alapkövét is lerakták, majd azzal nem történt semmi, mert az illetékes hatóság visszavonta az engedélyt.

Abban az évben már sikerült átlépni a bűvös 10 milliós utaslétszámot (13,2 millió), majd 2018-ban 14,9, 2019-ben 16,2 millióra ugrott ez a szám. A Covid 99 százalékos forgalomvesztéssel járt, de 2021-ben 4,6, tavaly pedig 12,2 millióra sikerült feltornászni az utasszámot, köszönhetően az ismét berobbant turizmusnak. Nem feledhetjük azonban, hogy két lépcsőben több száz főt el kellett küldeni a cégtől, a létszámot 17 milliós utasforgalomra kalibrálták, a 2020-as kirúgások után, ha nem is mindenkit, de sok embert visszavettek, bár erről nem közöltek pontos adatokat.

Ugyancsak a teljes képhez tartozik, hogy öt évvel ezelőtt a fejlesztések zökkenőmentes folytatása érdekében a BA 200 millió eurós hitelt vett fel az EIB-től, vagyis ez a nagy nemzetközi bank elegendő garanciát látott a cégben a kölcsön visszafizetéséhez. Most azt olvashatták a BA tavalyi beszámolójában, hogy 76 millió eurós nyereséget ért el a cég, így három év alatt 121 millió euróra sikerült lenyomni a veszteséget. Ez persze nem üdvözítő, mert hiába volt idén is nagy utasforgalom, az általános gazdasági pangás miatt épphogy a 2019-es szintet tudta hozni. 

A Ferihegyen üzlethez jutott nagyobb cégek: 

  • Kész Zrt. (Sky Court, új utasmóló, parkolóház)
  • Wing Zrt. (2 darab hotel)
  • B+N Referencia Zrt. (takarítás, biztonsági szolgálat)

Időközben viszont új szerelőhangár épült a Wizz Air légitársaságnak, megújult és korszerű szigetelést kapott a Lufthansa Technik szerelőhangárja, hasonló munkák voltak a másik javítóbázis, az Aeroplex területén is. 

Régi gond volt, hogy a repülőtér területén nincs megfelelő szálloda, holott minden valamire való, hasonló adottságú és méretű légikikötőben van ilyen, nem is egy. Nos, a francia Accor megbízásából a Wing felhúzta az Ibis Style hotelt, idén pedig bejelentette, hogy mellette egy másik, hasonló méretű szállodát is épít.

Új poggyászkezelő csarnok létesült, sokkal több check-in pultot állítottak fel, úgynevezett átsétálós vámmentes áruház nyílt, és több üzleti várót is átadtak. A repülésbiztonság növelése érdekében a repülőtér új műszeres leszállító rendszert kapott, és felújították az egyes futópálya betonfelületének 900 méteres szakaszát. A légi áruszállítás terén is tapasztalható növekedés elősegítésére hat évvel ezelőtt két új, úgynevezett integrátor bázist építettek a DHL Express és a TNT számára. Felépítették a Mahart konténerdepóját is, 30 ezer négyzetméteren.

Kifejezetten sokat profitált a BA abból, hogy a Covid idején gyorsan tudta kezelni az egészségügyi szállítmányokat. Nem túlzás azt mondani, hogy robbantott ezen a téren, a járvány alatt is növelte a kezelt áruk mennyiségét, ami tavaly már csaknem 200 ezer tonnára emelkedett. Ha már Cargo, négy éve megkezdte a Cargo City beruházást (mintegy 32,6 millió euró értékben), ezen kívül számos ázsiai és egy török cargo légitársaság is Budapestet tette meg a közép-európai bázisának. 

A francia szakmai partnernek elegendő tapasztalata van, csak remélni lehet, hogy ezekre támaszkodva viselkedik majd többségi tulajdonosként az Orbán-kormány. A Vinci 13 országban van jelen, ezekben 70 repülőteret üzemeltet. Térségünkben a belgrádi tartozik hozzá, a 12 franciaországi mellett több brit, portugál és észak-és dél-amerikai légikikötőt felügyel.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!