Extra korán jelent meg idén a madárinfluenza. Az őszi járvány után idén már január 6-án újra azonosították a H5N1 vírust két szentesi pulykafarmon is. Európa-szerte agresszíven terjed a baromfi- és immár más állattartó telepeken is komoly károkat okozó kór. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint – szeptembertől napjainkig – Európában 28 országban összesen több mint nyolcmillió baromfit tartó 629 gazdaságban és 128 létesítményben, illetve hat és félezer vadmadárból mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza vírusát. A kór ráadásul már nem csak a szárnyasokat fertőzi. Januárban – Európában elsőként – egy holland tehenészet tehenében is kimutatta a fogyasztóvédelmi hatóság a H5N1 vírust.
Még el sem kezdődött a menetrendszerűen járványt okozó tavaszi madárvonulás, Bács-Kiskuntól Békésen, Csongrád-Csanádon, Nógrádon át Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéig januártól február 5-ig itthon máris tíz gazdaságban fedezték fel a vírust.
Mindez nem véletlen. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az egyre hatékonyabb madárinfluenza “2026-ban emberi világjárványt is okozhat„ – erről számolt be a BBC Science Focus magazin. A kérdés csak az, terjed-e majd állatról emberekre, sőt emberről emberre? Az emberi fertőzés – egyelőre – továbbra is ritka, de a virológusok szerint a lefolyása aggasztó, a jövő bizonytalan. „Világszerte tombol a kór. Vadon élő állatok betegségeként kicsúszott az irányítás alól” – ismeri el a lapban Dr. Ed Hutchinson, a Glasgow-i Egyetem virológus professzora.
A H5N1 jelenlegi törzse az 1990-es évek végén Ázsiában jelent meg, amelynek különösen agresszív változata (2.3.4.4b) 2020 óta robbanásszerűen terjedt a vadon élő madarakkal világszerte. Csak az aktív gócpontnak számító Egyesült Államokban több mint 180 millió baromfit fertőzött meg, és több mint ezer tejgazdaság is járványkitörést jelentett. Az USA-ban eddig 71 ember fertőződött meg madárinfluenzával, ketten életüket vesztették. Világszerte azonban a 2003 óta ismert emberi fertőzéses esetek közel fele halállal végződött.
Időzített bomba – de nem tudni, meddig ketyeg
Mondhatnánk, ez egy időzített bomba. Az USA-ban két éve először találtak tejelő tehénben H5N1-et, ezzel kapcsolatban Hutchinson professzor azt mondta: a tej nagy része bármikor tartalmazhatja a vírus genetikai anyagát. Ezért a nyers tej fogyasztása valamint a tejgazdaságokban dolgozók lehetséges fertőződése nagy kockázatot jelent. Ezért jó hír, hogy a pasztőrözés elpusztítja a vírust.
A madárról emlősökre – akár emberre – történő ugrás viszont a kutatók szerint tovább növeli a vírus változékonyságát és alkalmazkodóképességét. Új, fertőzőképesebb hibridvírusok jöhetnek létre. Így, ha egy – már influenzás – személy madárinfluenzával is fertőződik, lehetővé válhat például, hogy a genetikailag változó vírus azután emberről emberre is terjedjen. Már csak azt nem tudni, ez eddig miért nem történt meg.
Fotó: DepositPhotos.com
Van már ellene vakcina, csak nem mindenhol használják
„Stratégiai és összehangolt felügyelet és megfékezés nélkül az emberek között terjedő H5N1 vírus kockázata folyamatosan emelkedni fog, amely eddig ismeretlen, de potenciálisan kritikus következményekkel járhat.” – figyelmeztet a lapban Dr. Jeremy Rossman, a Kenti Egyetem virológusa is. Ezért jó hír, hogy már léteznek hatékony vakcinák az emberek és az állatok védelmére. Franciaországban, ahol 2023-ban vezették be a baromfivakcinát, két év alatt 96 százalékkal csökken a járványkitörések száma. Másutt viszont, ahol kereskedelmi okokból ellenzik a vakcinázást, lassú a haladás.
A madárinfluenza állatfajok közötti “keringése” a virológus szerint növeli az esélyét, hogy „a vírus nagyon fertőzőképes és magas halálozási arányú törzzsé váljon, aminek katasztrofális lenne a következménye. Ezért fontos a H5N1 vírus terjedésének nyomon követése és mérséklése.
A magyar hatóság is figyel
Korábban a Nébih arról tájékoztatta lapunkat, hogy a madárinfluenza vírus okozta emberi megbetegedések szórványosak. Főleg az állattartó telepen, fertőzött állattal érintkező, illetve az immunhiányos betegségekben szenvedőket veszélyezteti. A betegség azonban emberről emberre nem terjed. A jelenleg Észak-Amerikában lévő vírustörzsek nem egyeznek az Európában előfordulókkal. De amennyiben a vírus emlősállatokhoz adaptálódik, könnyebben fertőzhet embert is.
Az adaptációban valószínűleg nagy szerepe van, hogy az utóbbi években vadon élő madarakban nagy mennyiségben van jelen a vírus. Így többféle vírustörzs találkozik egymással a madárvándorlások során, lehetőséget adva a mutációkra. Az is problémát jelenthet a hivatal szerint, hogy a klímaváltozás, és a szárazságok miatt változhatnak a vadon élő madarak vonulási útvonalai és pihenőhelyei. Fontos tehát a madárinfluenza vírustípusok folyamatos „szemmel tartása”, monitorozása; valamint a folyamatos kockázatértékelés, szükség esetén az azonnali intézkedések elrendelése, állítja a hivatal.
