Leépült a hazai feldolgozóipar a rendszerváltás után, amit az EU-csatlakozással a tagországokból érkező – magyarnál olcsóbb – import csak tetézett. Hiába az uniós támogatás, amivel ütőképessé lehetett volna tenni a termelést és a feldolgozást, a zömét nem erre fordították: a versenyképesség nem sokat javult. Bezzeg a lengyelek… "az EU-csatlakozás után kiépítették a tároló és feldolgozó kapacitásokat, nőtt a jövedelmezőség és a versenyképesség. Itthon is ez kell tenni és a feldolgozó-kapacitások fejlesztésével növelni a hozzáadott értéket". Nagy István agrárminiszter ilyen őszinte visszatekintéssel lepte meg a hallgatóságát a minap az Aldi józsefvárosi üzletében. Ráadásul nem is vásárolni jött a tárca vezetője, hanem köszönetet mondani, mert a lánc több termékkörben kizárólag magyar portékát árusít.… "Isten tartsa meg az Aldi jó szokását! Reméljük a jó példa ragadós lesz, más élelmiszerláncok is követik ezt a vállalását" – hálálkodott a miniszter.
Iránytűt a szívekbe!
Nem mindennapos, hogy hazai agrárminiszter külföldi multi diszkontláncnak mond köszönetet, de változnak az idők. Az elmúlt nehéz évek megmutatták ugyanis, milyen fontos az élelmiszer-ellátás. "Jöhetnek akármilyen nehézségek, enni és inni mindig akarunk" – ismerte el fogyasztóként Nagy István, és az agrobiznisz minden szereplőinek is köszönetet mondott a kitartásukért. A termelők, a feldolgozók, a kereskedők a legnehezebb covidos, háborús időkben is helytálltak, hogy az emberek hozzájussanak a friss élelmiszerhez. Éppen az ő érdekükben tüstént újabb áldozatot is kért a magyar fogyasztóktól. "Ne csak azt nézzük, mi a legolcsóbb, hanem legyünk tudatos vásárlók" - ajánlotta a tárca vezetője a megállíthatatlan drágulás és a fizetések leértékelődése idején.
Egy példával szemléltette, miért. "Ha veszünk egy doboz tejet, ezzel azt is eldöntjük, melyik gazdaságot erősítjük, melyik családnak adunk megélhetést, kit támogatunk a vásárlásunkkal" - magyarázta. Cserébe a magyar gazda, a magyar feldolgozóipar jóvoltából – a tárcavezető szerint – "a legkiválóbb minőséget, a legbiztonságosabb élelmiszert tudjuk az asztalra tenni, ha magyar élelmiszert veszünk". A vásárlók tudatossága, tájékozottsága kedvez a magyar termelőknek. Ehhez hasznosak a szemléletformáló kampányok, a védjegyek. Segítenek abban, hogy a magyar termékeket keressék a vásárlók, azaz minél több magyar termék legyen a boltokban. "Szeretnénk, ha a magyar emberek szívében legyen egy iránytű, amely megmutatja, hogy merre találják a magyar termékeket, hová érdemes nyúlni a boltok polcain" – tervezgetett a tárcavezető. A tudatos vásárlás ugyanis nemcsak a magyar termelőket, a magyar családok megélhetését, a teljes nemzetgazdaságot támogatja.
"A hazai termelés fenntartása érdekében több üzletlánc tett vállalást a magyar termékek arányának növelésére, amit nagyra értékelünk" – ismerte el a miniszter.
Reményét fejezte ki, hogy ezek a láncok a jövőben is partnerek lesznek a magyar termékek piacra juttatásában, az élelmiszeripari termelés fenntatásának támogatásában. Ebből a szempontból a 15 éve a hazai piacon jelen lévő és eddig mintegy 240 milliárd forint értékű beruházást végrehajtó, több mint 6000 munkavállalót foglalkoztató Aldi büszke lehet arra, hogy a magyar beszállítói hálózata már több mint 260 partnercégből áll, amelyek a vállalat kínálatának mintegy 60 százalékát adják. Így a friss feldolgozatlan baromfi, sertés- és marhahús-termékeket már csak a magyar beszállítóktól szerzik be, ahogyan 65 alapvető tejterméket is.
A jó példa kapcsán a miniszter bepillantást adott a kormány agrár-jövőképébe is, amely XXI. századi technológiai és tudásszintű termelésre alapul, nemzetközileg is versenyképes élelmiszeriparra épít, a természeti erőforrások fenntartható használatával, egy élhető vidéki élet megteremtésével. Utóbbi szükséges ahhoz, mint fogalmazott, "hogy hazánk hosszú távon is biztonságos és békés hely maradhasson itt, Európa szívében".
A magyar megéri a pénzét
Másfél évtizede éppen ide, "Európa szívébe" érkezett üzleti megfontolásból a méltatott házigazda is. "Amióta 15 éve Magyarországra jöttünk, az a szándékunk, hogy amennyi termékkörből csak lehet, magyar forrásból szerezzük be ügyfeleinknek kínált az árucikkeket. Így folyamatosan friss, ellenőrzött árucikkeket tudunk kínálni, és a rövidebb beszerzési és szállítási láncban kisebb lesz a honi beszerzés karbonlábnyoma. Ezért növeljük 2008-óta a magyar termékek arányát, majd 2021-ben önkéntes vállalást tettünk, kifejezve ezzel elkötelezettségünket a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar iránt". Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója ezzel indokolta, hogy a lánc miért tett önkéntes vállalást a beszerzésben. Ebben azt vállalta ugyanis, hogy a teljes frisshús-szortimentet, 55 terméket kizárólag magyar tartású, vágású és a feldolgozású termékekből szerezi be. Emellett 65 alapvető tejterméket és valamennyi tojást is csak magyar forrásból fog itteni üzleteiben kínálni stabil piacot nyújtva a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszer-feldolgozóknak.
Csak hazait!
Az Aldi 2021 vége óta – az országos kiskereskedelmi láncok közül elsőként – vállalta, hogy az állandó kínálatában található valamennyi szárnyas-, sertés- és marhahús esetében csak magyar beszállítóktól vásárol terméket, akik csak hazai tartásból, vágásból és feldolgozásból származó friss hússal látják el valamennyi üzletét. Szintén két éve kötelezte el magát, hogy 65 alapvető tejterméke – valamennyi konvencionális tej, trappista sajt, tejföl, kefir, natúr joghurt, rögös túró, túró rudi – magyar tejből, hazai feldolgozónál készül. A nyári zöldség-gyümölcs kínálat mintegy 80 százaléka is magyar, és a pékáru-kínálatának zömét is 18 magyar cég szállítja.
Igen ám, de a 2021-es bejelentés óta alaposan megváltozott a beszerzési és az értékesítési piac a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és az infláció miatt, amit a vásárlók, gyártók is megéreznek. Ismét megjelentek az olcsó import termékek is, azokban a kategóriákban is, amelyben pedig az ország képes lenne az önellátásra. De, amikor az Aldi megkapta az import-ajánlatokat, úgy döntött, hogy továbbra is tartja magát a vállaláshoz. "Ma azért állok itt, hogy az Aldi vállalását megerősítsem, a jövőben is kizárólag magyar forrásból szeretnénk a szortimentünkben található friss húsokat, alapvető tejtermékeket és a tojást beszerezni" – ígérte Haider. Azaz, itthon továbbra is csak magyar forrásból szerzi be a vállalt termékkörben az árut a lánc. (Részben azért is, mert, mint megtudtuk, a magyar élelmiszerbiztonság által szavatolt minőséget, azt az importnál nem mindig látta garantálva.)
Hab a tortán, hogy a diszkontlánc és a beszállítóval együtt jól járt a vállalás betartásával, mert a magyarországi fogyasztók jól reagáltak a döntésre. "A vállalásunk óta eltelt időben friss húsból 14 milliárd forinttal nagyobb az az összeg, amit a magyar húsbeszállítóknak fizettünk, a tejtermékek esetében ez 11 milliárd forinttal nagyobb összeg" – árulta el az ügyvezető. A döntés hatására ötven százalékkal növelték is az együttműködő tejségek számát, akiknek 5 milliárd forinttal több megrendelés jutott.
Nemcsak a vállalt termékekből bővítette a lánc a magyarországi beszerzést, hanem pékárukból is mintegy 9 milliárd forinttal. "Tavaly így összesen 50 milliárd forinttal többet fizettünk a magyar beszállítóinknak, mint egy évvel korábban. Ez 40 százalékos növekedés. Meggyőződésünk, hogy kifizetődő a magyar beszerzési forrásokkal számolni, erre alapozni a beszerzési stratégiénkat" - büszkélkedett az ügyvezető. Ennek is tulajdonítja, hogy a diszkontláncok között az Aldi érte el tavaly a legnagyobb növekedést, és kiérdemelte "Az év frisshús-kereskedője" címet.
Nem csoda, ha vérszemet kapott a diszkontlánc, és valamennyi üzletében nagyobbakra cseréli a hűtőládákat, amelyekbe 20 százalékkal több áru fér, így a nyáron kétszer annyi grillterméket tud majd kínálni.
De nemcsak a vállalással érintett termékkör hazai beszállítói jártak jól a lánc helyi gyártókat favorizáló beszerzési politikájával, hanem olyan cég is, mint a Hell Energy, amely az Aldi Nord és az Aldi Süd vállalatcsoporttól négy országra szóló, 16 millió palackos megrendelést kapott.
Nyugati importdömping
Hálás volt a láncnak Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója is az együttműködésért és a vállalás következetes betartásáért is, mert baljós jelek érkeznek Nyugat-Európából. Két év tejhiány után ugyanis csökken a fogyasztás, beköszöntött az EU-s tejfelesleg. A hazai feldolgozóknál is tizedével csökkent az értékesített volumen. "Érezzük a nyomást: itt az európai tejfelesleg" – fájlalta a szakember, így még fontosabbak a hasonló vállalások. Az idei első félévben - a tavalyi hasonló időszakhoz képest – ezért 10 ezer tonnával kevesebb sajtot és túrót tudtak eladni a hazai feldolgozók, miközben 5 ezer tonnával nőtt a nagykereskedelmi import. Trappista sajtból például ugyanannyival nőtt a nagykereskedelmi import, ahány tonnával (500-600 tonna/hó) kevesebbet tudnak értékesíteni a feldolgozók. "Az árfigyelőn világítanak az import Trappista tömbök, amit se Németországban, se Lengyelországban nem lehet előállítani ilyen olcsón. Ez a dömpingáras nyugat-európai felesleg kerül Magyarországra" – számolt be a szakember.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke viszont, személyes tapasztalatai alapján is, az evés örömeire hívta fel a figyelmet a tudatos vásárlás érdekében. Az étkezés élvezet, ami másnak is hasznos lehet. Ha a vásárlásnál hazai terméket választunk, ezzel hozzájárulunk a magyar vállalkozások fennmaradásához, fejlődéséhez, a munkahelyek megtartásához. "Ez is okozhat örömet a fogyasztónak, ha megmarad a szomszéd munkája, és megveheti azt a terméket, amit mi álltunk elő" – érvelt az elnök is a tudatos vásárlás mellett.
Bizony elkelne a segítség a hazai feldolgozóknak, mert a magyar élelmiszeripar nagy "polcfelületeket" veszített a hazai üzletekben is. Éder Tamás szerint is egyes termékkörökben baj van a versenyképességükkel, mert – mint mondta – nem állt rendelkezésre a forrás a technológiai fejlesztésekre. Ezért jó hír, hogy a kormány ígérete szerint ebben a költségvetési ciklusban legalább 750 milliárd forint fejlesztési támogatási forrás áll majd a feldolgozók rendelkezésére fejlesztésre, a legnagyobb versenyhátrányuk kompenzálására.
Sorsdöntő a kiskereskedők vállalása, amit az Aldi is tett és betart, hogy meghatározott termékkörökben döntően, vagy kizárólag magyar terméket tesznek ki a polcra.
Nehéz két év után az idén különösen fontos ez a cégeknek, amikor minden hónapban nagyobb a visszaesés a feldolgozók értékesítésében, a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomban, és tovább csökkent a magyar termékek aránya a vásárlók kosarában. Infláció, csökkenő kereslet, növekvő adók jellemzik a midennapjaikat. Ezért példás szerinte, hogy az Aldi nem az olcsó importtal pótolja az eladott élelmiszert azokban a termékkörökben, amelyre vállalást tett. "Nem minden kiskereskedő tett így, majd szembesítjük őket a be nem tartott vállalásaikkal" – ígérte az elnök.
Ehhez a felvetéshez csatlakozott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is, aki méltatva az Aldi – beszállítóknak biztos piacot, tervezhető jövőt jelentő – vállalását, betartott ígéretét. Ő is megjegyezte, hogy "több kereskedelmi vállalkozás is tett hasonló vállalást, hálásabbak lennénk, ha be is tartották volna ezeket az ígéreteket, de bízunk benne, hogy a hozzáállás változik".
Bár név szerint egy előadó sem említette a céget, többen is utaltak rá, hogy egy másik német és egy francia lánc is tett korábban hasonló vállalást, de az olcsó import idején nem tartja be, miközben emiatt egyre nagyobb arányban tűnnek el a hazai termékek a polcokról. Érthető tehát, ha a szakminiszter, a kamara, a terméktanács és a feldolgozói érdekképviselet vezetői hálásan mondtak köszönetet a "jó példának", de ettől a kilistázás oka nem oldódik meg: kevés kivétellel nem versenyképes a magyar portéka, amin sürgősen változtatni kellene, ha lesz rá pénz.
Jövőre indulnak a pályázatok
Évtizedes munka eredménye, hogy az agrárium alapjai stabilak, a kormány az agrárimra stratégiai ágazatként tekint, ezért maximális mértékben, 80 százalékban nemzeti kiegészítést vállal az EU fejlesztési forrásokhoz. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter, aki szerint így háromszor több pénz jut az agrárium fejlesztésére, mint a megelőző EU-ciklusban. A 2021-22-ben indított fejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdették meg az új pályázatokat. A beruházási felhívásoknál mintegy 11 ezer pályázat részesült 1450 milliárd forintot meghaladó támogatásban 2021 óta.
A következő években a KAP Stratégia Terv keretében – új mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra, gazdaságfejlesztésre – a vidékfejlesztési forrás csaknem fele, majdnem 1500 milliárd forint jut majd. Ahhoz, hogy a magyar gazdák legfontosabb piaca, az élelmiszeripar növekedési pályán tudjon maradni, az új fejlesztésére további több száz milliárd forint áll mad rendelkezésre a Stratégiai Tervben. A pályázatok 2024 elején indulnak.
