7p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az első öt hónapról már vannak statisztikák, a hatodikról benyomások. A kép vegyes. Vegyes, mert ilyen a recesszió: nem mély válság, ám visszaesés – amely átmeneti, fordulhat utána jobbra. Vagy rosszabbra. De ne fessük a falra az ördögöt!

Az látni, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene 2023. január-májusban a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 10,8 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Erre persze mondható, hogy a tavalyi első öt hónap (parlamenti választási évről lévén szó) rendkívüli bázis, így a visszaesés várható volt. A mérték azonban sokkoló hírként jött, és a forgalom-visszaesés a rekordméretű infláció ellenére negatívan érintette az állami bevételi oldalt. 

Jött jobb hír is, a turizmusról. Ám érdemes kissé benézni a számok mögé: míg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adata szerint a turisztikai szálláshelyeken idén az első öt hónapban a vendégek száma 7,1 százalékkal már meghaladta a tavalyit, a vendégéjszakák száma csak 3,8 százalékkal lett nagyobb az egy évvel korábbinál, azaz a több vendég most rövidebb időre akar/tud maradni. És főleg nagy az eltérés a vendégkör összetételében: az idei öt hónapban a belföldi vendégek 7,3 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, mint az előző év azonos időszakában. Ezek a tények is arra utalnak, hogy a magyar családok egy részénél elfogyóban van a pénz, romlik a jövedelmi helyzet – a tavalyi első félévhez képest mindenképpen. 

A belföldi felhasználás további kilátásaihoz ad bizonyos támpontot a hitelezési-megtakarítási statisztika. Az MNB adatai látványosan jelzik a gazdasági folyamatok irányváltásait.

Az állományi mutatók a maguk természete miatt lassan változnak, de az ábrán szereplő új lakáscélú hitelezési szerződések tisztán kirajzolják a 2022. áprilisi választást követő gazdaságpolitikai korrekciók hatásait: a szerződések volumene megfeleződött. A lakásépítési szándék visszaesésében nyilván nagy szerepe volt annak, hogy az inflációs hullámot késleltetve követő általános kamatemelkedés immár kiterjedt a lakáshitelezésre: ezen a kis kockázatú területen a banki hitelezési költségek kétszámjegyűvé váltak. 

Hasonló visszaesést mutat az autópiac, ahol a kamatok emelkedése, az árszint növekedése és a vásárlóerő gyengülése – a szokásos késleltetéssel – recessziós jeleket mutat. 

Van látszólag élénkebben alakuló hitelezési terület is, mint a lakosság jelzáloggal fedezett hitelfelvétele:

A növekedés azonban éppenséggel recessziós jellegű: számosan a jövedelmük csökkenése miatt próbálják kisimítani a fogyasztási szintjüket hitelfelvétellel, holott még ingatlanfedezet mellett is elég drága a hitel. Az új szerződések értéke nem kimagasló nemzetgazdasági mértékek szerint, de az idei hitelfelvételi megugrás inkább aggasztó, semmint élénkülési jel. 

De a termelési oldalon sem látszik dinamika: az ipari termelés 6,9 százalékkal volt lejjebb májusban, mint egy éve, és az első öt hónap egésze 4,8 százalékkal maradt el 2022 azonos időszakának adataitól. 

Ami egyértelműen pozitív, az a külkereskedelem adata: az egyenleg ismét pozitívra váltott (2023 májusában 1,1 milliárd euró, az első öt hónapban összesen 2,5 milliárd euró).

A tavalyi hatalmas külgazdasági egyenlegromlás után nagyon is kellett a javulás. Az persze látszik az egyenleget alkotó tényezők mozgásán, hogy a magyar belső felhasználás másként alakul, mint tavaly: most az első öt hónapban a kivitel volumene (euróban számolva) 10,5 százalékkal nőtt, a behozatalé viszont csupán 2,5 százalékkal, azaz az egyenlegjavulást nem a kivitel dinamikája hajtotta ezúttal, hanem az importnövekedés visszaesése.

A külkereskedelmi mérleg aktívuma – amelyet a volumenhatások mellett a nemzetközi cserearányok immár kedvező alakulása is formál – azzal a következménnyel is jár, hogy az idei GDP-csökkenés egy részét kompenzálja a nettó export. A bruttó hazai termék növekedési üteme a tavalyi 4,6 százalékkal szemben valahol a nulla közül várható az idén – ha a recessziós folyamatok nem mélyülnek el, és ha folytatódik a nettó export (azaz: külkereskedelmi mérleg) pozitív hozzájárulása az GDP volumenindexéhez. Tavaly a választás előtti nagymértékű kormányzati kiköltekezés mind a fogyasztást, mind a felhalmozási tevékenység bővülését mesterségesen felfele tolta, és azzal a bruttó hazai termék mutatóját is; annak jött el a korrekciója a választást követő hónapokban.  

A recesszió tehát lényegileg szükségszerű szakasz, és mint ilyen, ha nem túl mély és nem túl hosszú, múló kellemetlenség a gazdasági szereplők számára. Az államháztartás szempontjából elvileg hasonlóan átmeneti nehézség, ha a GDP volumene, azaz a fiskus felől nézve az adóalap egy ideig nem növekszik. Van azonban itt egy lényeges vonatkozás a költségvetési politika számára: nem mindegy, hogy milyen okok miatt stagnál-mérséklődik a GDP. A tavalyi év egészéről elmondható, hogy a növekedést leginkább a fogyasztás vezérelte. Az erős fogyasztás pedig az inflációval párosulva kedvezően hat az állami adóbevételekre. Ez volt tavaly – de ennek mára vége. 2023-ban ebből csak az infláció maradt, ám a fogyasztási volumenbővülés már nem. Így is hatalmas az államháztartás hiánya. 

A recesszió lényegileg szükségszerű szakasz, de nem mindegy, milyen mély és hosszú. Fotó: Depositphotos
A recesszió lényegileg szükségszerű szakasz, de nem mindegy, milyen mély és hosszú. Fotó: Depositphotos

A gyengülő importvolumen tehát megmentheti a kimutatott GDP-t az egész évi recessziótól az év hátralévő két trimesztere során, hála a nettó importnak, mint javító tételnek, ám az állami költségvetést önmagában az infláció sem menti meg, mivel a nettó exporton messze nem keletkezik annyi állami bevétel, mint a lakossági fogyasztáson. 

Ez most a helyzet; a kormány további megszigorításokra kényszerül. A bevételnövelő intézkedések mellékhatásként magasan tartják az inflációt. A kiadási oldali megtakarítások pedig a jelenlegi és a későbbi növekedési ütemet fogják vissza. Így, ha elkerülheti is Magyarország a technikai recessziót az idei év egészében az év második felének gazdasági adatai kedvezőbb változása esetén, a 2024-es évre további inflációs nyomás és a megelőző évek trendje alatti beruházás hagyományozódik. 

Amit az Országgyűlés a költségvetési terv makrogazdasági alapjaként elfogadott (4 százalékos gazdasági növekedés, 6 százalékos átlagos infláció) roppant optimista szcenárió. Még akkor is az, ha az idei év végig a kormányra nézve kedvezően zárulnak le az EU jogállamisági vizsgálatai. 

Ha nem, akkor a stagflációs magyar állapot egészen más, kedvezőtlen irányba billen el. Ne feledjük, hogy amikor most a Standard & Poor’s megerősítette a magyar országkockázati besorolást, azzal a magyar rating a bóvli-kategória felett csupán egy fokozattal maradt a S&P-nél. A Fitch-nél még eggyel feljebb áll a magyar minősítés, de „negatív kilátások” megjelöléssel. Az pedig egy közeli leminősítés esélyére utal. Az is tudható a szöveges indoklásokból, hogy az EU-pénzek érdemi és tartós kimaradása leminősítési indok; annak esetleges bekövetkezése további állami megszorításokat generálna a magyar esetben. 

Az uniós kapcsolatrendszer, és egészében Magyarország tisztázatlan és törékeny geopolitikai állapota komoly kockázati tényezője a gazdasági ciklusnak. A forintárfolyam ingadozása is nagymértékben a politikai rizikónak tudható be. 

Amennyire egyértelmű, hogy az elmúlt négy negyedévben recesszióban volt a magyar gazdaság, szenvedve egyben a kétszámjegyű inflációtól, annyira bizonytalan a következő négy negyedév alakulása. Ha csak a gazdasági folyamatok korrekciós logikája érvényesülne, akkor a stagflációs szakasz lassan lezárulna, a gyenge 2023-as év bázisán 2024-ben már némi gazdasági növekedés is előállna, egyszámjegyű inflációs indexekkel. Ezt várják, remélik a gazdasági elemzők, a hitelkockázati intézmények. Ilyen pályát rajzolt be a Pénzügyminisztérium a most jóváhagyott 2024-es állami költségvetés mögé (feltűnően optimistán). Ám a 2022-es és a 2023-as évet sem a gazdasági folyamatok logikája határozta meg; a politikai fordulatokat pedig szinte lehetetlen előrejelezni. 

Ezért a konklúzió marad az, ami a címben: a folytatás bizonytalan.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!