<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Magyarország igen rosszul áll abban a mutatóban, amely azok arányát vizsgálja, akik a szüleiknél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az alábbi tanulmány szerint az adatok azt jelzik, hogy az intergenerációs mobilitás Magyarországon az iskolázottság tekintetében minimálisan változik, miközben az OECD-átlag folyamatosan javul.

Áprilisban a HVG publikálta Magyarország 100 legjobb középiskolájának 2022-es listáját (1), a napokban pedig lehozott egy cikket, melyben elitgimnáziumokban végzett egykori hallgatók nyilatkoztak arról, milyen érzés ezen iskolák diákjainak lenni (2). A cikk rámutat fontos problémákra, úgymint a tanári túlkapások, a fokozott versenykörnyezet, a hallgatók túlterhelése, és bár kiemelik, hogy a vélemények nem reprezentatívak, mégis úgy gondolom, fontos, hogy beszéljünk ezekről akkor is, ha csak egy gyermek életét keserítik meg.

Szóval egyrészről a cikk tanulsága az, hogy a középiskolákat nem egyszerűen felzárkóztatni kell a legjobb gimnáziumokhoz, hanem valamelyest módosított pályára kell állítani őket annak érdekében, hogy ne versenylovakat termeljenek ki, hanem kritikus gondolkodásra, és hibázni (!) képes diákokat.

 Nemrég volt egy beszélgetésem egy volt évfolyamtársammal, akivel egy elitgimnáziumnak titulált középiskolába jártunk, mindig a legjobb jegyeket vittük haza, és azóta mindketten a Corvinuson diplomáztunk, szóval tipikus elitgimnazista utat jártunk be eddig. Hosszan beszélgettünk arról, mennyire nehezen találjuk meg a helyünket a munka világában, mennyire rettegünk attól, hogy hibázunk, hogy valamit nem kitűnően végzünk el, mennyire nehezünkre esik a valódi kreativitás, a kockázatvállalás, amikor új ötleteket kellene az asztalra tennünk. A gimnáziumi tapasztalataink arra tanítottak meg, hogyan kell tanulni, arra nem, hogyan kell új ötletekkel előállni, vitázni, merni hibázni és fejlődni.

És mindezzel nem vagyunk egyedül, rengeteg szorongásos tünetet láttam egyetemista hallgatótársaimon, akik elitgimnáziumokból jöttek, és fogalmuk sem volt – és talán máig nincs –, hogyan kell négyes érdemjegynél rosszabbat kapni.

Mindez önmagában persze nem probléma, a probléma az, hogy önálló gondolatokkal már nem állunk olyan jól, mint az ötösökkel. Unalomig ismételgetjük, hogy mennyire elmarad interaktivitás tekintetében a magyar felsőoktatás a nyugati egyetemeken tapasztaltakhoz képest, de talán rossz helyen keressük a probléma forrását, ha azt hisszük, az egyetemen hagy el minket minden érdeklődésünk.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.