3p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az egészségipar vállalatait nem szokták a környezetvédelem bajnokainak tartani, mivel végül is általában a vegyipar valamilyen formájáról van szó, ám nem szabad feladni a reményt a változásra.

Az egészségügyi termékeket gyártó vállalatok, különösen a gyógyszergyártók nem tartoznak a legzöldebb cégek közé. Sok vegyi anyagot, oldószert és rengeteg vizet használnak világszintű beszállítói hálózatukban.

Triplázhatnak rosszabb esetben

Az egészségipar jókora környezeti lábnyomot hagy. Becslések szerint ez az iparág felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának 4,4 százalékáért. Ezen belül ennek harmada a gyógyszergyártó vállatoktól jön. Ha semmi sem változik ezen a téren a jövőben, akkor ez az arány már 2025-re háromszorosára nőhet - erre jutott a Conversation hírtportál, amely átfogó cikkben tekintette át a témát. 

Mennyire koszolnak a gyógyszergyártók?
Mennyire koszolnak a gyógyszergyártók?
Fotó: Depositphotos

Az egészségipar élenjáró vállalatainak négyötöde elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti tevékenységének szén-dioxid-kibocsátását. A Novartis már 2040-re, a Novo Nordisk 2045-re ki akarja tisztítani teljes beszállítói láncát. Ezek persze önkéntes vállalások, kérdés, hogy a cégek képesek lesznek-e tartani magukat hozzájuk.

Melyik állítás az igaz? 

Az Európai Unióban, Japánban és Kínában viszonylag szigorú, folyamatosan frissített környezetvédelmi szabályok vonatkoznak az egészségiparra is. Az EU-ban külön erre az ágazatra fogadtak el szabályozást, ami tartalmazza például bizonyos anyagok használatának fokozatos betiltását. Japánban rendszeres környezetvédelmi beszámolókat várnak a vállalatoktól.

Kínában arról kell számot adniuk a cégeknek, hogy miként tartják be a világon, például az EU-ban érvényben lévő környezetvédelmi sztenderdeket. Az Egyesült Államokban lazábbak az elvárások, miután Donald Trump elnöksége idején felhígították azokat. A könnyítés mellett mindig az az érv, hogy a szigorúbb elvárások teljesítése növeli a vállalatok költségeit, s ezzel versenyhátrányt okoz nekik.

A Conversation szakírói végeztek egy saját kutatást, amelynek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ennek az ellenkezője igaz. A világ 195 jelentős gyógyszeripari és biotechnológiai vállalatának adatait tekintették át a European Scoreboard Database-re támaszkodva. Kiderült, hogy a legjobb teljesítményt a környezetvédelem terén a leginkább nemzetközi, azaz sok piacon tevékenykedő cégek hozzák. Ennek az a magyarázata, hogy meg kell felelniük a különböző országokban és régiókban elfogadott környezetvédelmi követelményeknek. Magyarán, az állami szabályozásnak jelentős ösztönző hatása van arra, hogy a vállalatok igyekezzenek a fenntarthatóság elvét is érvényesíteni fejlesztéseik során.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!