Az egészségügyi termékeket gyártó vállalatok, különösen a gyógyszergyártók nem tartoznak a legzöldebb cégek közé. Sok vegyi anyagot, oldószert és rengeteg vizet használnak világszintű beszállítói hálózatukban.
Triplázhatnak rosszabb esetben
Az egészségipar jókora környezeti lábnyomot hagy. Becslések szerint ez az iparág felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának 4,4 százalékáért. Ezen belül ennek harmada a gyógyszergyártó vállatoktól jön. Ha semmi sem változik ezen a téren a jövőben, akkor ez az arány már 2025-re háromszorosára nőhet - erre jutott a Conversation hírtportál, amely átfogó cikkben tekintette át a témát.
Fotó: Depositphotos
Az egészségipar élenjáró vállalatainak négyötöde elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti tevékenységének szén-dioxid-kibocsátását. A Novartis már 2040-re, a Novo Nordisk 2045-re ki akarja tisztítani teljes beszállítói láncát. Ezek persze önkéntes vállalások, kérdés, hogy a cégek képesek lesznek-e tartani magukat hozzájuk.
Melyik állítás az igaz?
Az Európai Unióban, Japánban és Kínában viszonylag szigorú, folyamatosan frissített környezetvédelmi szabályok vonatkoznak az egészségiparra is. Az EU-ban külön erre az ágazatra fogadtak el szabályozást, ami tartalmazza például bizonyos anyagok használatának fokozatos betiltását. Japánban rendszeres környezetvédelmi beszámolókat várnak a vállalatoktól.
Kínában arról kell számot adniuk a cégeknek, hogy miként tartják be a világon, például az EU-ban érvényben lévő környezetvédelmi sztenderdeket. Az Egyesült Államokban lazábbak az elvárások, miután Donald Trump elnöksége idején felhígították azokat. A könnyítés mellett mindig az az érv, hogy a szigorúbb elvárások teljesítése növeli a vállalatok költségeit, s ezzel versenyhátrányt okoz nekik.
A Conversation szakírói végeztek egy saját kutatást, amelynek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ennek az ellenkezője igaz. A világ 195 jelentős gyógyszeripari és biotechnológiai vállalatának adatait tekintették át a European Scoreboard Database-re támaszkodva. Kiderült, hogy a legjobb teljesítményt a környezetvédelem terén a leginkább nemzetközi, azaz sok piacon tevékenykedő cégek hozzák. Ennek az a magyarázata, hogy meg kell felelniük a különböző országokban és régiókban elfogadott környezetvédelmi követelményeknek. Magyarán, az állami szabályozásnak jelentős ösztönző hatása van arra, hogy a vállalatok igyekezzenek a fenntarthatóság elvét is érvényesíteni fejlesztéseik során.
