Emelkedik a végelszámolás sorsára jutott gazdasági társaságok száma is - a négy évvel ezelőtti tizenegy és félezerről tizenháromezerre ugrott -, ami azért érdemel figyelmet, mert sok közülük átfordul felszámolásba. Az idei év augusztus 30. napjáig egyébként több mint 6200 végelszámolás indult jogerősen, ebből több mint 3600 normál végelszámolás, míg 2600 az úgynevezett kényszer-végelszámolás.
Az eljárások gyorsításával, az adós vagyonára rendelt azonnali moratóriummal, valamint a cégvezetőkre vonatkozó felelősségi szabályok szigorításával vetne gátat a Felszámolók Országos Egyesülete (FOE) a folyamatosan növekvő felszámolásoknak.
Évente több százmillió forintot költ ugyanis az állam arra, hogy a bíróságok felszámolják a vagyontalan cégeket. Pedig ha a csődtörvény (Cstv.) azt segítené, hogy a felszámolás előtt álló cégek valahogyan mégis lábra állhassanak, időt és pénzt is spórolnánk - nyilatkozta Molnár György, a Felszámolók és Vagyonkezelők Országos Egyesületének (FOE) szakértője.
Természetesen ennek érdekében szükség lenne új csődtörvényre, nem csupán a régi, olykor a bíróságok számára sem egyértelmű rendelkezések toldozgatására.
Ezt az igényt egyébként a kormány is felismerte, hiszen 2004-ben kormányhatározat született az új fizetésképtelenségi törvény létrehozására, hangsúlyozta az mfor.hu kérdésére Somogyi Ferenc, a FOE elnöke. Érdemi lépésekre azonban 2010-ig várhatóan nem számíthatunk.
Európa más országaiban ugyanakkor jelentős változásokat hajtottak végre a csődjogi szabályozáson. Új rendelkezések születtek Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Olaszországban, Romániában, Szerbiában, valamint Oroszországban.
Az egész világon rohamléptekkel terjed az az új megközelítés, amely a vállalatok megmentésére, reorganizációjára, valamint a munkahelyek megmentésére koncentrál. Ennek következtében valóban csökkenő tendenciát mutat a fizetésképtelenségi eljárások száma: az Európai Unióban például tavaly 5,5 százalékkal 130 ezerre csökkent ez a mutató. Az Ausztriában indított négy és félezer felszámolási eljárás pedig a felét sem teszi ki a magyarországinak.
Sok helyen bevett gyakorlat, hogy amennyiben kiderül, annyi pénze sincs a cégnek, hogy a felszámolási költségekre fedezetet nyújtson, akkor nem folytatják le feleslegesen az eljárást, hanem egyszerűen elutasítják a kérelmet, illetve törlik a céget a cégjegyzékből.
A hazai szabályozás azonban sokkal inkább arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy eltüntessék az adós társaság vagyonát, üzletrészeit, részvényeit pedig külföldi személyeknek vagy hajléktalanoknak értékesítsék.
Bár május végén, illetve júniusban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elkészített egy javaslatot a vagyontalan cégek megszüntetésének szabályozására, ám ezt a szakmai viták során visszavonták. A FOE képviselői azt az elképzelést támogatták, hogy a vagyontalan cégek megszüntetése ne külön törvényben, hanem a csődtörvény keretein belül legyen szabályozva.
Be kellene emelni továbbá a törvénybe a vállalkozási tevékenységet folytató egyéni vállalkozókat, egyéni cégeket és egyéb vállalkozási és gazdálkodási tevékenységet folytató szervezeteket, mutatott rá Somogyi Ferenc.
