7p

2015 tavaszán és kora nyáron sorra megjelentek az OECD, az EU Bizottság, a World Bank, a World Investment Report jelentései a világgazdaság és a tagországok helyzetéről.

A jelentések szerint 2014 eredményei és a 2015. év első negyedévében illetve félévében mutatkozó tendenciák összességükben pozitív képet nyújtanak a magyar gazdaság és benne az ipar teljesítményéről. Figyelemre méltó, hogy Magyarország pozíciói az Európai Unió átlagához viszonyítva is erősödtek. A magyar bruttó hazai termék (GDP) 2014-ben 3,6 százalékkal nőtt, 2015 első negyedévében (éves szintre vetítve) 3,4 százalékkal bővült. Az ipari termelés 2014-ben a gazdaság átlagánál több mint kétszer gyorsabban; 7,6 százalékkal nőtt. A termelés és az értékesítés fellendülése a járműgyártásban, a textiliparban és a vegyiparban volt a legnagyobb ütemű. A járműgyártás 20 százalék feletti termelés-bővítéssel az ipar húzóágazatává vált. Az ipari export növekedése is az említett ágazatokra és a feldolgozóipari gépek és berendezések kivitelére épül.

Az iparfejlesztés kulcskérdése a beruházások tendenciájának alakulása. A 2008-09-es válság utáni visszaesés sokáig elhúzódott, 2013-tól viszont érdemben megélénkültek a beruházások és 2014-15-ben tartós beruházási konjunktúra bontakozott ki. 2014-ben a beruházások a magyar gazdaság egészében 14 százalékkal, a feldolgozóiparban 12,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb bővülést a szállítási-raktározási ágazat, az építőipar és az egészségügy mutatta, mindhárom területen 27 százalék feletti ütemben nőtt a beruházás. A beruházások meghatározó szerepet játszanak a termelés értéknövekedése, a technológiai fejlődés, az innováció és a humántőke-potenciál hasznosítása terén egyaránt. A beruházók számára kulcsfontosságú a termelési feltételek, fajlagos költségek, méretgazdaságosság és a piaci értékesítés alakulása nyomán reálisan elérhető profitráta. A beruházások rentabilitása szempontjából a finanszírozás és a humán tőke hasznosítása a legfontosabbak közé tartoznak. A relatív árstabilitás illetve a tartósan alacsony infláció javítja a közép és hosszabb távú beruházások tervezhetőségét és megvalósíthatóságát. A kiszámíthatóság döntő fontosságú beruházás-ösztönző tényező. 2014-ben Magyarországon a fogyasztói árszínvonal 0,2 százalékkal csökkent és ez a tendencia 2015 elején is folytatódott, de ha leszámítjuk az energiaárak jelentős csökkenését, akkor nem áll fenn defláció. A defláció jó a vevőnek, mert adott jövedelemből többet fogyaszthat, de kedvezőtlen az eladónak, mert kalkulált költségeit és hasznát kevésbé vagy nem tudja realizálni. A jármű-üzemanyagárak 2014. évi 10,4 százalékos csökkenése az ipar üzemanyag-igényes területein kedvezően éreztette hatását. 2015-ben az MNB előrejelzése szerint árstabilitás várható, a későbbiekben az infláció üteme várhatóan a 2-3 százalékos sávban mozog. A makrogazdasági pénzügyi feltételek közül a pozitív külkereskedelmi és fizetési mérleg, valamint az államháztartási hiány tartósan alacsony szintje, a bruttó állami adósságállomány csökkentése nagyban javítja a magyar gazdaság nemzetközi megítélésén túl a vállalatok helyzetét is. (2015-ben 5,3 százalékos fizetési mérleg-többlet és 2,4 százalékos államháztartási hiány várható, amelyek nemzetközi összehasonlításban rendkívül jó értékek).

A beruházások szempontjából kedvező, hogy a vállalatok nettó fizetőképessége javuló tendenciát mutat, a követelések állománya gyorsabban nő, mint a tartozások értéke. A Növekedési Hitelprogram ösztönző szerepe a KKV-k beruházásainak növelése és rentabilitása szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az NHP résztvevői max. 2,5 százalékos kedvező kamatteherrel juthatnak hitelhez, ami ésszerű projektek megvalósításával jól kitermelhető. A beruházások termőre fordulásával növekvő profit visszaforgatása további beruházásokat tesz lehetővé, így az iparfejlesztési és beruházási trend tartósulhat. A finanszírozás szempontjából a Növekedési Hitelprogram mellett jelentős szerepet játszanak az EU-ból érkező pályázati támogatások. Ezek teszik ki jelenleg a KKV-k beruházásai értékének 81 százalékát, hozzájárulva a technológiai fejlesztésekhez és a kapacitások bővítéséhez. A reálszféra beruházásainak növelése elengedhetetlen a fenntartható fejlődés tartósításához és a nemzetközi versenyképesség javításához. Az iparfejlesztő beruházások banki piaci kamatozású hitelekkel gyakran nem finanszírozhatók, mert a hitelkamatok (illetve a THM) nem termelhetők ki, mivel magasabbak, mint a termelésben és a szolgáltatásokban elérhető nettó profitráta. Ezért a hitelkamatoknak a profitrátánál alacsonyabbnak kell lenniük, mivel különben az eladósodás ördögi köre a vállalatokat csődbe kergeti.

A beruházások fejlesztési és növekedési hatásai mellett igen fontos a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk. A gazdasági aktivitási ráta Magyarországon az elmúlt években emelkedett, de az EU-átlagnál jelenleg is jóval alacsonyabb. Ez a ráta Magyarországon 67 százalék, az EU-28-ak átlagában 72,3, Csehországban 73,5, Ausztriában 75,4, Németországban 77,7 százalék. A foglalkoztatottak létszáma Magyarországon 2014-ben 3,89 millióról 4,10 millióra nőtt. A feldolgozóipari foglalkoztatottak száma 70 ezer fővel bővült; 889 ezerre. A járműgyártásban 17 százalékkal, a közigazgatás, társadalombiztosítás, védelem területén 10 százalékkal, az építőiparban 5,2 százalékkal, az oktatásban 4,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatás.

A fejlődés tendenciáinak és kilátásainak megítéléséhez néhány további tényező mérlegelése elengedhetetlen. A fejlődés kulcstényezői közé tartozik a munkatermelékenység. E téren 2013-tól folyamatos, bár szerény mértékű (évi 0,4-0,6 százalékos) növekedés tapasztalható. A teljes termelékenység növekedése 2014-ben az előbbinek kétszerese volt. A kapacitáskihasználtság alakulása nem csak a konjunktúra fontos mutatója, de javulása további beruházásokra ösztönöz (piacbővülés esetén). A kapacitáskihasználtság Magyarországon a válság idején, 2009-ben 72,2 százalékos mélypontra zuhant. A kapacitások hasznosításának foka 2012 óta folyamatosan növekedett és 2014-ben elérte, sőt minimálisan meghaladta az EU-28-ak átlagát (80,3 százalék). A reál fajlagos bérköltség 2013-14-ben csökkent, mivel a termelés növekedése meghaladta a bérek növekedését, ami a profitrátát növelte. A reál effektív árfolyam a magyar gazdaság egészét tekintve 2010-2014 között összesen 6,5 százalékkal csökkent, azaz a beruházók szempontjából javult. Emellett fontos tényező a külkereskedelmi cserearányok javulása, amely 2013-ban 0,8, 2014-ben 0,7 százalékot ért el. Ez egyértelműen az energiaárak számunkra kedvező alakulásának következménye. Az előrejelzések a cserearányok további javulását jelzik előre, amelyhez remélhetőleg exportáraink emelkedése is hozzájárul.

Az iparfejlesztés körképe az adatok tükrében jelenleg kedvező, de a tartós növekedési pályához a modernizációs beruházások mellett a humántőke-állomány gyarapítására és a kvalifikált foglalkoztatás bővítésére van (lenne) szükség. Ez utóbbi terén éppen a legjobban képzett munkaerő elvándorlása tartós gondot jelent. Mivel nemzetközi összehasonlításban a magyar fajlagos termelékenység a magasan szakképzett munka terén jóval magasabb, mint a fajlagos bérszínvonal, ezért a termelékenység további növelésével együtt a szakképzett munka bérének felzárkóztatására is sürgős szükség van. Nyilvánvaló, hogy ez csak közel párhuzamos folyamat lehet, a termelékenység-növelés primátusa mellett. Így a versenyképesség javítása és a jövedelem-növekedés együttes, tartós pozitív folyamattá válhat.

Kőrösi István
tudományos főmunkatárs
MTA KRTK VGI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!