<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

2015 tavaszán és kora nyáron sorra megjelentek az OECD, az EU Bizottság, a World Bank, a World Investment Report jelentései a világgazdaság és a tagországok helyzetéről.

A jelentések szerint 2014 eredményei és a 2015. év első negyedévében illetve félévében mutatkozó tendenciák összességükben pozitív képet nyújtanak a magyar gazdaság és benne az ipar teljesítményéről. Figyelemre méltó, hogy Magyarország pozíciói az Európai Unió átlagához viszonyítva is erősödtek. A magyar bruttó hazai termék (GDP) 2014-ben 3,6 százalékkal nőtt, 2015 első negyedévében (éves szintre vetítve) 3,4 százalékkal bővült. Az ipari termelés 2014-ben a gazdaság átlagánál több mint kétszer gyorsabban; 7,6 százalékkal nőtt. A termelés és az értékesítés fellendülése a járműgyártásban, a textiliparban és a vegyiparban volt a legnagyobb ütemű. A járműgyártás 20 százalék feletti termelés-bővítéssel az ipar húzóágazatává vált. Az ipari export növekedése is az említett ágazatokra és a feldolgozóipari gépek és berendezések kivitelére épül.

Az iparfejlesztés kulcskérdése a beruházások tendenciájának alakulása. A 2008-09-es válság utáni visszaesés sokáig elhúzódott, 2013-tól viszont érdemben megélénkültek a beruházások és 2014-15-ben tartós beruházási konjunktúra bontakozott ki. 2014-ben a beruházások a magyar gazdaság egészében 14 százalékkal, a feldolgozóiparban 12,7 százalékkal nőttek. A legnagyobb bővülést a szállítási-raktározási ágazat, az építőipar és az egészségügy mutatta, mindhárom területen 27 százalék feletti ütemben nőtt a beruházás. A beruházások meghatározó szerepet játszanak a termelés értéknövekedése, a technológiai fejlődés, az innováció és a humántőke-potenciál hasznosítása terén egyaránt. A beruházók számára kulcsfontosságú a termelési feltételek, fajlagos költségek, méretgazdaságosság és a piaci értékesítés alakulása nyomán reálisan elérhető profitráta. A beruházások rentabilitása szempontjából a finanszírozás és a humán tőke hasznosítása a legfontosabbak közé tartoznak. A relatív árstabilitás illetve a tartósan alacsony infláció javítja a közép és hosszabb távú beruházások tervezhetőségét és megvalósíthatóságát. A kiszámíthatóság döntő fontosságú beruházás-ösztönző tényező. 2014-ben Magyarországon a fogyasztói árszínvonal 0,2 százalékkal csökkent és ez a tendencia 2015 elején is folytatódott, de ha leszámítjuk az energiaárak jelentős csökkenését, akkor nem áll fenn defláció. A defláció jó a vevőnek, mert adott jövedelemből többet fogyaszthat, de kedvezőtlen az eladónak, mert kalkulált költségeit és hasznát kevésbé vagy nem tudja realizálni. A jármű-üzemanyagárak 2014. évi 10,4 százalékos csökkenése az ipar üzemanyag-igényes területein kedvezően éreztette hatását. 2015-ben az MNB előrejelzése szerint árstabilitás várható, a későbbiekben az infláció üteme várhatóan a 2-3 százalékos sávban mozog. A makrogazdasági pénzügyi feltételek közül a pozitív külkereskedelmi és fizetési mérleg, valamint az államháztartási hiány tartósan alacsony szintje, a bruttó állami adósságállomány csökkentése nagyban javítja a magyar gazdaság nemzetközi megítélésén túl a vállalatok helyzetét is. (2015-ben 5,3 százalékos fizetési mérleg-többlet és 2,4 százalékos államháztartási hiány várható, amelyek nemzetközi összehasonlításban rendkívül jó értékek).

A beruházások szempontjából kedvező, hogy a vállalatok nettó fizetőképessége javuló tendenciát mutat, a követelések állománya gyorsabban nő, mint a tartozások értéke. A Növekedési Hitelprogram ösztönző szerepe a KKV-k beruházásainak növelése és rentabilitása szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az NHP résztvevői max. 2,5 százalékos kedvező kamatteherrel juthatnak hitelhez, ami ésszerű projektek megvalósításával jól kitermelhető. A beruházások termőre fordulásával növekvő profit visszaforgatása további beruházásokat tesz lehetővé, így az iparfejlesztési és beruházási trend tartósulhat. A finanszírozás szempontjából a Növekedési Hitelprogram mellett jelentős szerepet játszanak az EU-ból érkező pályázati támogatások. Ezek teszik ki jelenleg a KKV-k beruházásai értékének 81 százalékát, hozzájárulva a technológiai fejlesztésekhez és a kapacitások bővítéséhez. A reálszféra beruházásainak növelése elengedhetetlen a fenntartható fejlődés tartósításához és a nemzetközi versenyképesség javításához. Az iparfejlesztő beruházások banki piaci kamatozású hitelekkel gyakran nem finanszírozhatók, mert a hitelkamatok (illetve a THM) nem termelhetők ki, mivel magasabbak, mint a termelésben és a szolgáltatásokban elérhető nettó profitráta. Ezért a hitelkamatoknak a profitrátánál alacsonyabbnak kell lenniük, mivel különben az eladósodás ördögi köre a vállalatokat csődbe kergeti.

A beruházások fejlesztési és növekedési hatásai mellett igen fontos a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk. A gazdasági aktivitási ráta Magyarországon az elmúlt években emelkedett, de az EU-átlagnál jelenleg is jóval alacsonyabb. Ez a ráta Magyarországon 67 százalék, az EU-28-ak átlagában 72,3, Csehországban 73,5, Ausztriában 75,4, Németországban 77,7 százalék. A foglalkoztatottak létszáma Magyarországon 2014-ben 3,89 millióról 4,10 millióra nőtt. A feldolgozóipari foglalkoztatottak száma 70 ezer fővel bővült; 889 ezerre. A járműgyártásban 17 százalékkal, a közigazgatás, társadalombiztosítás, védelem területén 10 százalékkal, az építőiparban 5,2 százalékkal, az oktatásban 4,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatás.

A fejlődés tendenciáinak és kilátásainak megítéléséhez néhány további tényező mérlegelése elengedhetetlen. A fejlődés kulcstényezői közé tartozik a munkatermelékenység. E téren 2013-tól folyamatos, bár szerény mértékű (évi 0,4-0,6 százalékos) növekedés tapasztalható. A teljes termelékenység növekedése 2014-ben az előbbinek kétszerese volt. A kapacitáskihasználtság alakulása nem csak a konjunktúra fontos mutatója, de javulása további beruházásokra ösztönöz (piacbővülés esetén). A kapacitáskihasználtság Magyarországon a válság idején, 2009-ben 72,2 százalékos mélypontra zuhant. A kapacitások hasznosításának foka 2012 óta folyamatosan növekedett és 2014-ben elérte, sőt minimálisan meghaladta az EU-28-ak átlagát (80,3 százalék). A reál fajlagos bérköltség 2013-14-ben csökkent, mivel a termelés növekedése meghaladta a bérek növekedését, ami a profitrátát növelte. A reál effektív árfolyam a magyar gazdaság egészét tekintve 2010-2014 között összesen 6,5 százalékkal csökkent, azaz a beruházók szempontjából javult. Emellett fontos tényező a külkereskedelmi cserearányok javulása, amely 2013-ban 0,8, 2014-ben 0,7 százalékot ért el. Ez egyértelműen az energiaárak számunkra kedvező alakulásának következménye. Az előrejelzések a cserearányok további javulását jelzik előre, amelyhez remélhetőleg exportáraink emelkedése is hozzájárul.

Az iparfejlesztés körképe az adatok tükrében jelenleg kedvező, de a tartós növekedési pályához a modernizációs beruházások mellett a humántőke-állomány gyarapítására és a kvalifikált foglalkoztatás bővítésére van (lenne) szükség. Ez utóbbi terén éppen a legjobban képzett munkaerő elvándorlása tartós gondot jelent. Mivel nemzetközi összehasonlításban a magyar fajlagos termelékenység a magasan szakképzett munka terén jóval magasabb, mint a fajlagos bérszínvonal, ezért a termelékenység további növelésével együtt a szakképzett munka bérének felzárkóztatására is sürgős szükség van. Nyilvánvaló, hogy ez csak közel párhuzamos folyamat lehet, a termelékenység-növelés primátusa mellett. Így a versenyképesség javítása és a jövedelem-növekedés együttes, tartós pozitív folyamattá válhat.

Kőrösi István
tudományos főmunkatárs
MTA KRTK VGI

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.