Költségvetési- és adósságkorlát is lehet
Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek mai informális találkozóján a tervek szerint megszületik az új fiskális paktum végleges szövege. A Dow Jones hírügynökség birtokába került tervezet szerint a jövőben az Európai Bíróságnak joga lesz szankciókat alkalmazni a fegyelmezetlen tagállamokkal szemben, ehhez azonban a tagállamok többségének döntése kell majd.
A tervezet szerint ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam nem tett meg mindent a fegyelmezett fiskális politika eléréséért, akkor bírságot szabhat ki, melynek összege nem haladhatja meg a GDP 0,1 százalékát. Ez Magyarország esetében jelenleg mintegy 30 milliárd forintos maximális bírságot jelentene.
A tervezet azt is kimondja, hogy az a tagállam, mely 2013 márciusa után részesülni akar az EU mentőalapjából, az ESM-ből (European Stability Mechanism), annak el kell fogadnia a fiskális paktumot. Az új szerződés egyébként akkor lép hatályba, ha 12 tagállam parlamentje ratifikálja azt.
Az európai politikusok továbbra is aggódhatnak amiatt, hány tagállam lesz hajlandó alávetni magát a szigorúbb fiskális fegyelemnek. A december 8-án tartott csúcson az körvonalazódott, hogy Nagy-Britannia elutasítja a szerződést, Magyarország, Svédország és Csehország pedig parlamenti döntéstől teszi függővé azt. Bár a britek így valószínűleg kimaradnak a paktumból, az ország politikusai az utóbbi napokban üdvözölték annak tartalmát és szükségesnek nevezték.
Hazánk esetében annyiban változott a kép, hogy Orbán Viktor a múlt héten tárgyalt José Manuel Barrosóval, majd kijelentette: a parlamentnek azt fogja javasolni, hogy Magyarország csatlakozzon az új szerződéshez. A meggyőzésben nagy szerepe volt annak, hogy az eredeti elképzelésekkel szemben a szigorúbb fiskális felügyelet nem jár majd automatikusan az adónemek és adómértékek kötelező összehangolásával.
A legfrissebb szerződéstervezet szerint a csatlakozó tagállamok kormányainak a költségvetés strukturális hiányát a GDP 0,5 százaléka alatt kell majd tartani, ha pedig a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá csökken, akkor a strukturális hiány felmehet 1 százalékig.
A dokumentum azt is kimondja, hogy a most 60 százalék feletti államadósság-rátával rendelkező tagállamoknak meggyőzően 60 százalékhoz kell közelíteniük az eladósodottsági mutatójukat.
A Dow Jones hírügynökség uniós forrása szerint a hétfői ülés előtt két megoldatlan kérdés van még az asztalon. Az egyik, hogy a paktumot aláíró nem eurózóna tagok részt vehetnek-e majd azokon az üléseken, melyeken az eurózóna tagjai egyeztetnek a jövőben, a másik pedig az, hogy milyen szankciókra számíthatnak azok az államok, melyek nem csökkentik kellő mértékben államadósságukat. A hírek szerint a kemény szankciókat főleg az olasz és francia politikusok ellenzik.
Már látják a kilábalás jeleit?
A Dow Jones hírügynökség információi szerint egy nyilatkozatot is elfogadnak a mai EU-csúcson, mely arról szól majd, hogy a kontinensen ugyan látszanak a gazdasági stabilizálódásának jelei, azonban a pénzügyi piacok bizonytalanságai továbbra is nyomást helyeznek a gazdaságra.
A hírügynökség birtokába került nyilatkozattervezetben január 24-i dátummal az szerepel, hogy a pénzügyi piacok botladozásai miatt a bizonytalanság továbbra is jelentős az említett óvatos pozitív jelek mellett.
"A kormányok már eddig is erős intézkedéseket hoztak, hogy a költségvetéseket kiigazítsák, de további lépések szükségesek, hogy a növekedést és a foglalkoztatást támogassák" - olvasható a nyilatkozattervezetben.
A görög kérdés megoldása mellett ma várhatóan az Unió hosszabb távú gazdasági folyamatai lesznek az ülés kulcstémái. A közösség politikusai a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, a kisvállalatok hitelhez jutására, illetve a belső kereskedelem és a növekedés ösztönzésére koncentrálhatnak az ülésen. Ezekhez a hírek szerint 82 milliárd eurónyi uniós forrást rendelhetnek, hogy a célok megvalósítását segítse.
Beke Károly
mfor.hu
