Nem akarunk fogyasztani
Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6 százalékkal, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest - olvasható a KSH hétfő reggel megjelent statisztikájában. Az adatok szerint júliusban 731 milliárd forintot, míg az év első hét hónapjában 4524 milliárd forintot hagytunk az üzletekben.
A statisztikai hivatal jelentése szerint júliusban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmának csökkenése játszott leginkább szerepet a visszaesésben. Ha azonban távolabbról vizsgáljuk a képet, akkor kiábrándító, hogy március óta képtelen növekedni a kiskereskedelmi forgalom, akkor is csak a húsvétnak volt köszönhető a 1,5 százalékos bővülés, hiszen tavaly áprilisra esett az ünnep. Az áprilisi 2,8 százalékos forgalomvisszaesést sokan éppen a húsvéttal magyarázták, azonban mostanra az látszik, hogy ennél sokkal komolyabbak a problémák. Az is kiábrándító, hogy az év eddigi hét hónapjából ötször visszaesést regisztráltak a kiskereskedelemben.
Júliusban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 2,4 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest, míg a nem élelmiszer kiskereskedelem forgalma 2,5 százalékkal maradt el 2011 hasonló időszakától. A legnagyobb mértékben továbbra is a tartós fogyasztási cikkek kereslete esik vissza, bútorra és műszaki cikkre 8,1 százalékkal kevesebbet költöttünk, mint tavaly. Tovább tart viszont a csomagküldő és internetes kereskedelem előretörése, ebben a szegmensben 27,1 százalékkal nőtt a forgalom.
Az üzemanyagárak folyamatos emelkedése mellett folytatódott a fogyasztás csökkenése a benzinkutakon: júliusban 2 százalékkal kevesebbet tankoltunk, mint egy évvel korábban, míg az év első hét hónapjában 2,8 százalékos volt a visszaesés.
Júniushoz képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékos volt a forgalomcsökkenés a boltokban, ezen belül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,9 százalékkal csökkent, míg a nem élelmiszer kereskedelem gyakorlatilag stagnált.
Lassan Matolcsyéknak is lépni kell
A kiskereskedelem elsősorban azért fontos, mert a gazdaság egyik motorja kellene, hogy legyen, azonban évek óta képtelen magára találni. A kormány több eszközzel próbálta élénkíteni a fogyasztást, nem titkoltan ezt szolgálta volna a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, illetve az egykulcsos családi adózás bevezetése. Azonban a jelek szerint a háztartások sokkal inkább megtakarítanak, nem pedig felélik az extrajövedelmet.
Ez pedig több szempontból is fejtörést okozhat a kormánynak, hiszen már az idei költségvetési célok teljesülését is veszélybe sodorja, nem is beszélve 2013-ról. Az idei évre a kormány 0,1 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált, miközben az első félévben egy százalékos volt a visszaesés. A most megjelent júliusi adat alapján pedig a kiskereskedelemben a harmadik negyedévben sem számíthatunk ugrásszerű javulásra. Ha azt is hozzávesszük, hogy a beruházások évek óta gyengélkednek, akkor egyedül az export marad, mint húzóerő, azonban az európai konjunktúra gyengülésével ez is veszíthet erejéből.
2013-ra a kormány hivatalosan továbbra is 1,6 százalékos gazdasági bővüléssel számol, miközben a piaci konszenzusok ennél lényegesen alacsonyabb növekedést tartanak elképzelhetőnek. Az idei és a jövő évi várható GDP-bővülés elmaradása pedig a költségvetésre is rossz hatással lenne, ezért egyre sürgetőbbé válik, hogy a kormány vizsgálja felül 2013-as makrogazdasági prognózisát, és annak megfelelően módosítsa a büdzsé tervezetét.
Az elemző szerint most lehetünk a mélyponton
Suppan Gergely, a Takarékban elemzője azt emelte ki hétfő reggeli kommentárjában, hogy a kiskereskedelmi forgalom visszaesése meghaladta a várakozásokat, ugyanakkor az év hátralevő részében nem számít a forgalom visszaesésének további mélyülésére, így a csökkenés mértéke 2 százalék körül stabilizálódhat. "A kiskereskedelmi forgalomra negatív hatással van a reálbérek csökkenése, a stagnáló munkaerőpiac, a nyomott fogyasztói bizalom és a háztartások folytatódó mérlegkiigazítása, amit a forint erősödése részben ellensúlyozhat a devizahiteles háztartások esetében. Az éves átlagos visszaesés 1,5 százalék lehet" - véli Suppan.
Beke Károly
mfor.hu
