Első ránézésre nem igazán fedik egymást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb, júliusra vonatkozó statisztikái. Miközben utóbbi szervezet augusztus közepén azt közölte, hogy a lakosságnak szánt állampapírok állománya egy hónap alatt további 80,2 milliárd forinttal nőtt, addig a jegybank szerdai adatsora 41,6 milliárdos csökkenést jelez a háztartásokra vonatkozóan. (Előbbi névértéken, utóbbi piacin közli az elsődleges adatokat, de a jegybank statisztikája mutatja a tisztán tranzakciós jellegű változásokat is, így az adatok összehasonlíthatónak tűnnek.)
Tehát az ÁKK szerint a lakosság júliusban 80,2 milliárd állampapírt vásárolt, míg az MNB szerint 41,6 milliárdot eladott. Ha kicsit mélyebbre ásunk a számokban, akkor egyértelműen a forint alapú államkötvényekre tudjuk visszavezetni a differenciát. A jegybanki adatok szerint ugyanis a 41,6 milliárdos csökkenés úgy jött "létre", hogy tranzakcióból eredően az éven túli adósságpapírok 40,5 milliárddal nőttek, míg az egy évnél nem hosszabbak 64,2-vel, a devizakötvények pedig 17,5-tel csökkentek.
A rövid papírok esetében az ÁKK kimutatása is közel hasonló eredményt tartalmaz (kamatozó kincstárjegyek -64,1, egy és kétéves kincstári takarékjegyek +0,1, féléves kincstárjegy -0,7 milliárd), az éven túli kötvényeknél viszont hatalmas, 100 milliárd feletti a különbség. Az ÁKK szerint júliusban ugyanis a Bónusz (+104,9), a Prémium (+39,8) állampapírokból és a Babakötvényekből (+0,5) összesen 145,2 milliárd fogyott, ami 104,7 milliárddal több a jegybanki adatnál.
Hova tűnhetett a 100 milliárd államkötvény?
Ebből a 104,7 milliárdos differenciából 0,7-et azzal meg tudunk magyarázni, hogy a lakosság számára kibocsátott papírokból a nonprofit szervezetek is vásárolhatnak, és az MNB szerint ennek a szektornak tranzakcióból eredően ennyivel, vagyis 0,7 milliárddal több éven túli állampapírja lett júliusban.
A 104 milliárdos eltérés viszont minden bizonnyal a befektetési alapok nyári ügyeskedésével (Ügyeskedhettek a Bónusz-kötvényekkel) lehet összefüggésben. Eddig a piaci információk 10-15 milliárdnyira tették a befektetési alapoknak "átjátszott" Bónusz állampapírok értékét, a friss adatok alapján azonban könnyen lehet, hogy valójában lényegesen nagyobb összegről van szó.
Az mfor.hu érdeklődésére az MNB-nél ugyanis azt közölték, "az ÁKK mint kibocsátó értékpapír-fajtánként tudja bemutatni a forgalomban lévő mennyiséget, arról nincs közvetlenül információja, hogy a kibocsátott értékpapírok ténylegesen kinél vannak. A "lakossági állampapírok" mint értékpapír-kategória állománya növekedhetett júliusban, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a háztartások tulajdonában ténylegesen lévő állampapírok állománya nőtt, hiszen más szektorok is vásárolhattak a lakosságnak szánt értékpapírokból." Ezek a más szektorok pedig nagy valószínűség szerint tehát az intézményi befektetők lehettek, az "átjátszott" összeg pedig ezek szerint 100 milliárdra tehető.
Még két érdekesség
Egyébként nemcsak a lakossági/háztartási adatoknál, hanem a teljes központi kormányzat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok változásánál is jelentős különbségeket láthatunk az MNB és az ÁKK adatsorában. Előbbi piaci árfolyamon nyilvántartott 23 020 milliárdja 10 százalékkal nagyobb utóbbi névértéken közölt 20 851 milliárdjánál. A jókora eltérés a felhalmozott kamatokra, illetve az árfolyammozgásokra vezethető vissza.
Szintén jelentős eltérést láthatunk, ha csak az idei év első hét hónapjának adatait vetjük össze. A jegybanki statisztika tranzakcióból eredő 2065,2 milliárdos növekedése lényegesen kisebb az ÁKK ugyanezen adatsorának (forintkötvények és devizakötvények) 2310 milliárdos értékével. Az itt jelentkező 244 milliárdos eltérés főként a forint gyengülésére vezethető vissza. Az ÁKK állományi adatainak különbsége ugyanis szükségszerűen tartalmazza a devizaárfolyamok változása miatti átértékelődés hatását, míg a jegybank tranzakciós adatai ezt a hatást kiszűrik.
mfor.hu
