Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) július 18-ra vonatkozó előzetes adatai szerint a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adóssága 24 996,1 milliárd forintot tett ki, ami 2013 év végéhez képest 2997,5 milliárdos növekedés.
Az ÁKK szerint a növekedés forrása alapvetően 3 tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a februárban történt önkormányzati adósságátvállalásra (460 milliárd forint), a márciusban kibocsátott 3 milliárd dolláros (660 milliárd forint) devizakötvényre és a forint gyengülésére, hiszen az év végi 296,91 eurós kurzus mostanra a 310-es szintekre nőtt.
Ugyan az ÁKK nem tesz említést róla, de a Magyar Nemzeti Bank április közepén bejelentett önfinanszírozási koncepciója hatalmas keresletet generált a forintos magyar állampapírok piacán, ami miatt megnövekedett a kibocsátás és ami így szintén növelte az adósságot. Ezzel párhuzamos ugyanakkor soha nem látott összegre emelkedett a kormány forintszámlájának értéke. (Meredeken elszállt az Orbán-kormány forintszámlája)
Az ÁKK számításai szerint a központi büdzsé adóssága a – lineárisan interpolált becslés alapján számolt - GDP-re vetítve 83,7 százalékot tett ki július 18-án. Ez a ráta nem egyenlő a maastrichti adósságmutatóval, hiszen abban a központi költségvetés adósságán felül egyéb tételek is szerepelnek. Az MNB március végi pénzügyi számlái alapján még 610 milliárd forint olyan adósság volt, amely a központi kormányzati adósságba nem, de a teljes államháztartáséba beletartozik.
Ha ennek állandóságát feltételezve hozzáadjuk a központi büdzsé 24 996,1 milliárdnyi adósságához, akkor 25 606,1 milliárdnyi államháztartási adósságot láthatunk július 18-án. GDP arányosan pedig – az ÁKK GDP-re vonatkozó becslését elfogadva – 85,7 százalékos ráta adódik.
2013 végén még 79,3 százalékon álltunk, így az idei év második félében alaposan redukálni kell az államadósság szintjét (és növelni a nominális GDP-t), hogy az adósságráta csökkenő pályán maradjon éves összevetésben.
mfor.hu
