Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,2 százalékát tette ki a 2009 I. negyedévével zárult egy évben, 2008 végén a GDP 3,4 százaléka volt.
A háztartások nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) 2009 I. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,3 százalékát érte el, az előző negyedév végén a GDP 1,2 százaléka, míg egy évvel korábban 1,8 százaléka volt.
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az előzetes adatok szerint 2009 első negyedévével záruló elmúlt egy évben 1.108 milliárd forint volt, 2009 első negyedévében a nettó finanszírozási igény 286 milliárd forintot tett ki.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2009 első negyedévének végén 21.789 milliárd forint volt. A bruttó adósság első negyedéves növekedéséből 1.166 milliárd forint származott tranzakcióból - új adósság felvételének és meglevő adósság törlesztésének egyenlegéből - és 1.304 milliárd forint átértékelődésből, a forint gyengüléséből adódott.
Az államháztartás nettó tartozása 13.641 milliárd forint, a GDP 51,8 százalékát tette ki az első negyedév végén.
2009 első negyedévében a központi kormányzat 374 milliárd forintos finanszírozási igényét alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével - 1.370 milliárd forint - fedezte, miközben jelentősen csökkentek értékpapír-tartozásai és növekedtek a központi bankban elhelyezett betétei.
A helyi önkormányzatok 145 milliárd forintos finanszírozási képessége elsősorban a hitelintézeti betéteik növelésében és hiteltartozásaik visszafizetésében nyilvánult meg. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét - 60 milliárd forint - betéteik és egyéb követeléseik csökkentése és hiteltartozásaik növekedése fedezte.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2009 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,3 százaléka volt, 595 milliárd forintra rúgott. 2009 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége 263 milliárd forintot, az első negyedéves GDP 4,4 százalékát tette ki.
A pénzügyi eszközök esetében a hazai és külföldi készpénz és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a devizabetétek és a befektetési jegyek számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek esetében a hitelek 10 év óta először csökkentek tranzakcióból eredően, a törlesztések meghaladták az új hitelek felvételét.
A forint gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 956 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 242 milliárd forinttal nőtt 2009 első negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.
Az első negyedévében a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslésének megbízhatóságát a jelentős árfolyammozgások csökkentették.
