2012-re nagyjából körvonalazódnak a kilátások
Szerdán hozta nyilvánosságra friss makrogazdasági előrejelzését Brüsszelben az Európai Bizottság (EB), mely a legtöbb mutatóban rontott hazánk kilátásain a májusi elemzéshez képest. Ez nem is meglepő, hiszen az elmúlt fél évben a piaci becslések is fokozatosan romlottak. Ennek ellenére Matolcsy György jelezte, hogy készek vitába szállni néhány kérdésben, melyekben nem értenek egyet. Az mfor.hu most azt vizsgálta, hogy a főbb nemzetközi szervezetek és a hazai piaci elemzők előrejelzéseinek függvényében mennyire nevezhető szigorúnak vagy pesszimistának az EB értékelése.
Kezdjük talán a 2012-es évvel, hiszen gyakorlatilag kevesebb mint két hónap van hátra, komoly csodát vélhetően már nem fog tenni a magyar gazdaság. A becslésekben is tükröződik az, ahogy egyre közelebb kerülünk az év végéhez, mostanra minimális eltérések mutatkoznak csak. Az idei növekedést illetően az EB 1,2 százalékos GDP-visszaeséssel számol, ez nagyjából egybevág a kormány prognózisával, Matolcsy György októberben 1-1,2 százalékos lehetséges visszaesésről beszélt. Ugyanakkor a piacon vannak ennél pesszimistább előrejelzések is, hiszen például az OECD vagy a GKI gazdaságkutató 1,5 százalékos, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktuálisan 1,4 százalékos visszaesésre számít.
Mostanra az inflációs előrejelzések is nagyon szűk sávban szóródnak, hiszen az általunk vizsgált kilenc prognózis egy nagyon szűk sávban mozog 5,5 százalék és 5,9 százalék között. Ezen belül a "középmezőnybe" sorolható a brüsszeli 5,6 százalékos jóslat.
A költségvetés terén nemhogy pesszimista, de még a kormánynál is optimistább a Bizottság idei jóslata, hiszen szerintük tartani tudjuk majd az eredetileg vállalt 2,5 százalékos deficitet, melyet a kormány októberben 2,7 százalékra emelt. Ebben a mutatóban egyébként az OECD és az IMF a legkritikusabb, ők három százalékos hiányt várnak, azonban azt érdemes hozzátenni, hogy az ő elemzésük még nem tartalmazza az októberi két Matolcsy-csomagot, és az önkormányzatok adósságállományának részleges átvállalását sem. Ezek egyébként a piaci prognózisokban sem szerepelnek, hiszen a legtöbb elemzőcég szeptemberben frissítette várakozásait.
A jövő évi növekedésről lehet kötélhúzás
Ha a 2013-as előrejelzéseket vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy talán csak a GDP-növekedés terén nevezhető kiemelkedően pesszimistának az EB jóslata, ugyanis ők 0,3 százalékos bővülést várnak, míg a kormány egy százalék feletti növekedéssel számol. Matolcsy tegnap azt mondta, hogy várakozásaik szerint legkésőbb a jövő év közepére be fog indulni a hitelezés, emellett a kecskeméti Mercedes-gyár termelése is felfut, ettől várják az extranövekedést.
A kormányt leszámítva egyébként már csak az OECD számít egy százalék feletti gazdasági növekedésre 2013-ban, de ők tavaly november óta folyamatosan 1,1 százalékos bővüléssel kalkulálnak, legutóbb pedig márciusban frissítették prognózisukat, amikor az 1,1 százalékos növekedés még kifejezetten konzervatívnak számított, hiszen például a jegybank 1,5 százalékot becsült. Vagyis jelen állás szerint már vélhetően az OECD sem bízik az egy százalék feletti magyar növekedésben, csak nem publikus a friss jelentése.
Az Európai Bizottság egyébként 0,3 százalékos előrejelzésével nem a legpesszimistább, hiszen a GKI Gazdaságkutató legfrissebb jóslata már csak stagnálással számol jövőre. Ha pedig azt vesszük alapul, hogy az elmúlt hónapokban milyen ütemben változtak az előrejelzések, akkor könnyen lehet, hogy például a jövő év első felére már ez a 0,3 százalék is optimista előrejelzés lesz. Az egyébként látszik, hogy az EB előrejelzése nem csak a magyar gazdaság kritikája, hanem a külső konjunktúra romlására is számítanak, hiszen amíg a kormány 6,6 százalékos exportnövekedést vár jövőre, a brüsszeli testület csak 4,5 százalékos bővülést becsül ezen a téren.
A 2013-as inflációval kapcsolatban is kezd kialakulni egyfajta konszenzus, hiszen mostanra csak az IMF és az OECD számít 4 százalék alatti pénzromlásra, de a két szervezet meglehetősen rég frissítette prognózisát, így biztosan nem szerepel benne például a tranzakciós illeték októberben bejelentett megduplázása, ami még a legtöbb piaci előrejelzésből is hiányzik. A kormány és az MNB eközben már öt százalékos inflációt vár jövőre, ennél csak minimálisan magasabb az EU 5,3 százalékos jóslata.
A költségvetés terén sem panaszkodhat a kormány a brüsszeli elemzésre, hiszen az EB 2,9 százalékos hiánybecslése csak minimálisan magasabb a kormány által vállalt 2,7 százaléknál. Ha ezt a kis eltérést ki akarja egyensúlyozni a kabinet, akkor az további mintegy 60 milliárd forintos kiigazítást tenne szükségessé, ami nem nevezhető brutálisan nagynak. Az más kérdés, hogy Brüsszel 2014-re ismét 3 százalék feletti, 3,5 százalékos deficitet vár, erre az időszakra azonban még nincsenek piaci becslések, így nem tudjuk másokkal összehasonlítani.
Beke Károly
mfor.hu
