4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az újabb segélycsomag és az újabb viták jelzik, hogy Németországban megrendült a bizalom az euró, vagy legalábbis az euróövezet azon országai iránt, amelyeket a pénzügyi válság, az eladósodás és az esetleges államcsőd veszélye a leginkább fenyeget. A sorban az első helyen Görögország áll, Athént Portugália és Spanyolország követi.

Ezzel párhuzamosan mind többen bírálják Angela Merkel kancellár magatartását, akárcsak az intézkedéseket, amelyeket az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap két menetben határozott el előbb Görögország, majd pedig a "többiek" megsegítésére és ezen keresztül az euró védelmére.

Ami a kancellárt illeti, politikusok - és nem csak ellenzékiek - továbbá gazdasági szakértők is még a görög segély kapcsán a szándékos halogató magatartást rótták fel, azzal vádolva Merkelt, hogy belpolitikai okokból, az elmúlt hétvégi észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások miatt túl későn adta be a derekát, azaz Görögország megsegítéséről a hatékonyabb kárelhárítás érdekében jóval korábban kellett volna dönteni. Mindenesetre a német kancellár nem húzhatta tovább, és nem tudta megakadályozni, hogy a Görögországnak nyújtandó nemzetközi támogatás, illetve az ebben való német szerepvállalás ne a lehető legkedvezőtlenebbül befolyásolja az észak-rajna-vesztfáliai szavazást.

De visszaevezve a gazdaság vizeire, német szakértők körében általános a kétely az euró támogatását célzó segélyek iránt. A hétfő hajnalban elfogadott gigantikus, több mint 700 milliárd eurós segélycsomagot több neves szakértő is bírálta. Többen vélekedtek úgy, hogy ami most történik az valójában épp az ellenkezője annak, amit a főszereplők az európai valutaunió létrehozásakor elképzeltek. A támogatási csomaggal az uniós tagállamok, illetve a Nemzetközi Valutaalap csupán időt nyert, mást nem - fogalmaztak többen, míg Axel Weberrel, a Bundesbank elnökével az élen néhányan az Európai Központi Bank szerepvállalását kifogásolták. A Jean-Claude Trichet vezette bank ezúttal első ízben államkötvényeket vásárolt Görögországtól, Portugáliától és Spanyolországtól, hivatalosan a pénzpiaci spekulációk megakadályozása érdekében. Weber és a többiek ezzel szemben azt vetették fel, hogy a központi bank ilyen jellegű közbelépésével megdőlt minden korábbi tabu, és az európai pénzintézet a jövőben a politika eszközévé válhat.

A berlini kormány kedden hagyta jóvá a 750 milliárd eurós segélycsomagban való német részvételre vonatkozó törvénytervezetet, és ennek keretében 123 milliárd eurós kezességet vállalt. Ő maga is elismerte ugyanakkor, hogy a tényleges összeg ennél jóval magasabb, akár csaknem 150 milliárd euró lehet. Mégpedig akkor, ha előre megjósolhatatlan, illetve visszautasíthatatlan igények jelentkeznek.

És a politikusok, valamint a gazdasági szakértők többsége egyetért abban, hogy jelentkezhetnek, hisz nemcsak Görögországban, hanem Portugáliában és Spanyolországban, továbbá Olaszországban és Írországban is megjósolhatatlan gazdasági, pénzügyi fejlemények állhatnak elő. Akkor pedig még a 750 milliárd is kevésnek bizonyulhat.

Merkel kancellár számára nem lesz könnyű kormány törvénytervezetének parlamenti elfogadtatása. A görög támogatásra vonatkozó törvény is meglehetősen nehéz parlamenti viták és erőteljes ellenzéki fenntartások közepette született meg, az újabb törvénytervezet ugyanakkor még keményebb megpróbáltatások előtt áll. Az ellenzék - és különösen a szociáldemokrata párt - már "feni a fogát" a kancellár és kormánya megregulázására, mert úgy véli, hogy a 123 - vagy 150 - milliárd euróval nem csupán aránytalanul magas, de rendkívül kockázatos is a német szerepvállalás. A szociáldemokraták ezen kívül azzal is érvelnek, hogy Brüsszelben a pénzügyminiszterek ugyan minden idők legnagyobb segélycsomagját fogadták el, de ezúttal sem irányoztak elő megfelelő intézkedéseket a pénzpiaci spekulációk megfékezésére.

A kormánykoalíciós partnerek, a konzervatív Angela Merkel és a liberális Guido Westerwelle egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a segélycsomagra az euró jövője érdekében, illetve az állampolgárok érdekeinek - és mindenekelőtt pénzének - védelme céljából van szükség. Az érintett állampolgárok körében azonban egyre erősebbek a kételyek, és mind többen vannak olyanok, akik visszasírják a "régi és stabil" nyugatnémet márkát.

És a szakértők körében is egyre több az olyan vélemény, amely szerint az eurót csak rövid távra sikerül majd stabilizálni. Az Európai Központi Bank hitelképessége és az euró tekintélye azonban már a múlté, és a stabil euróba vetett hit csak "hazugság".

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!