<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar gázkészletek kapcsán a mostani fűtési szezonban a szokásosnál gyakrabban jelennek meg információk, ez részben arra vezethető vissza, hogy a korábbiaknál kevesebb tartalékkal vágott neki az ország a télnek, ráadásul a piaci árak valósággal felrobbantak. A gázellátásért felelős szervezetek ugyanakkor rendre azt kommunikálják, hogy az alacsonyabb készletek ellenére is biztosított az ellátás. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az eszkalálódó ukrán-válság hatással lesz-e a helyzetre.

A fűtési szezon előtt már számos írás jelent meg a magyar sajtóban annak apropóján, hogy a hazai gáztározók az elmúlt két évhez képest alacsonyabb töltöttségi szinten álltak. Pedig ez nem valamiféle szakmai baklövés, vagy esetleg a kiköltekezett büdzsé miatt történt, hanem mert korábban Magyarország ismét hosszútávú gázszerződést kötött Oroszországgal. (Valójában nem a két ország között jött létre a kontraktus, hanem a Gazprom és az MVM között - szerk.) A szerződés pedig Szijjártó Péter, illetve a később megszólaló gázipari vezetők szerint, biztosítja a folyamatos szállítást. Tavaly ősszel az mfor.hu is körbejárta a kérdést, és arra jutott, hogy gyakorlatilag elképzelhetetlen olyan forgatókönyv, amely szerint gáz nélkül maradnánk.

A tárolói kapacitásaink ugyanis lakosságarányosan Európában a legnagyobb, így az alacsonyabb tartalékok ellenére a gázellátás biztosítottnak tűnt, hiszen Oroszországból az őszi-téli időszakban is érkezik gázszállítmány, amely révén az elfogyasztott mennyiség részben pótolható. A szakérték ráadásul rendre azt kommunikálták, hogy a szállítás folyamatos.

Ugyanakkor december közepén olyan adatok láttak napvilágot, amelyek a készletek rohamos apadását jelezték. Ebben közrejátszott, hogy az október-novemberi időszak az átlagosnál hűvösebb volt, így akkor több gáz fogyhatott, illetve az is közrejátszhatott ebben, hogy a szállítások bár valóban folyamatosak voltak mégsem mennyiségben elmaradtak a szükségestől. (Bár több, a kérdésben illetékesnek tűnő szervezethez és vállalathoz fordultunk, az nem derült ki, hogy ez valóban így volt-e. Ahogy az sem, ha ez így történt, akkor a magyar fél számolt alacsonyabb fogyasztással, vagy a Magyarországra érkező gáz ment tovább Nyugat-Európába, és így kevesebb került a hazai fogyasztókhoz és a tárolókba.)

Mindenesetre december közepén a tárolók félig voltak, ami még mindig elegendőnek tűnt, bár a helyzetet elemző írásunkban arra jutottunk, hogy ha a Magyarországra a téli időszakban érkező gáz mennyisége továbbra is a november-decemberi időszakhoz hasonlóan alacsony lesz, illetve január-februárban extrém hideg köszöntene be, akkor akár ellátási nehézségek is adódhatnának. Ugyanakkor Ságvári Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese azt mondta, hogy nem lehet olyan extrém hideg, hogy korlátozni kelljen a lakossági gázfogyasztást. A tárolókban lévő mennyiség mellé ugyanis folyamatosan érkezik az utánpótlás Oroszországból és a hazai lelőhelyekről.

Pozitívum volt, hogy az év elején ráadásul a megszokottnál enyhébb időnk volt, emiatt 248,6 millió köbméter földgázt fogyasztott az ország az idei év első hetében, közel 110 millió köbméterrel kevesebb, mint az elmúlt 5 év átlagos január első heti fogyasztása. A MEKH akkor azt is jelezte, hogy magyarországi földgáztárolók töltöttsége 45 százalékos. Majd néhány nappal később a rendszeresen publikálásra kerülő hó közepi adatok is biztató képet festettek, hiszen január 15-én a hazai gáztárolókban 2,72 milliárd köbméter földgáz volt, ami 43,02 százalékos töltöttséget jelentett. A hivatal azt is jelezte, hogy számításaik szerint a legnagyobb hidegben is elegendő a rendelkezésünkre álló gázmennyiség.

Ezt a telet megússzuk, de ha elzárják a gázt, akkor komoly bajok lesznek (Illusztráció. Depositphotos) Ezt a telet megússzuk, de ha elzárják a gázt, akkor komoly bajok lesznek (Illusztráció. Depositphotos)

A MEKH által közölt adatoknak viszont némileg ellentmond, hogy a hazai tározói kapacitások döntő része felett diszponáló Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) által közölt statisztikák komorabb képet festenek, hiszen a vállalat adatai szerint az ügyfél mobilkészlet töltöttségi szint 30 százalék volt január 15-én. Természetesen az eltérés okáról kérdeztük a MEKH-et, akik azt jelezték, hogy több vállalat diszponál a hazai földgáztároló kapacitás felett. A Magyar Földgáztároló Zrt. négy földalatti gáztároló létesítményt üzemeltet, amelyek összesen 4,43 milliárd m3 mobilgáz-kapacitással rendelkeznek. Mellettük a HEXUM Földgáz Zrt., amely a biztonsági készletet is kezeli, 1,90 milliárd m3 mobilgáz-kapacitással rendelkezik. Azaz a két társaság az összes mobilgáz-kapacitáson 70-30 százalékos arányban osztozik.

A MEKH azt is közölte, hogy a hozzájuk benyújtott adatszolgáltatások szerint 2022. január 15-én az MFGT készletszintje 1,34 milliárd m3 volt, mely megfelel az általuk közölt 30 százalékos töltöttségnek. Az általuk publikált adatközlésében azonban a két társaság tárolóiban összesen rendelkezésre álló gázmennyiséget veszi figyelembe, így az MFGT adott napi készletadatait a HEXUM Földgáz Zrt. készletadataival kiegészítve az említett napon 2,72 milliárd m3 gáz volt a tárolókban, ami így összességében megfelel a Hivatal által közzétett 43,02 százaléknak. A jelentés tartalmazza a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló 59/2021. (XII.15.) ITM rendelet alapján rendelkezésre tartott földgáz biztonsági készletet, amelynek mértéke 2021. december 16-tól 9.495.000 MWh (~900 millió m3).

Válaszába a MEKH arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a tározók mérete és töltöttsége fontos, hane az is, hogy az adott évre a földgázkereskedők mekkora betárolt földgázkészletekkel készülnek, és azt a téli időszakban milyen kitárolási stratégiát alkalmazva, milyen ütemben veszik ki a tárolókból az az iparági szereplők adott időszaki – és több tényezőtől is függő – döntése.

Az MFGT által közzétett számok egyébként azt mutatták, hogy az év elején nagyobb mennyiségű gázt tároltak be, aminek köszönhetően az MFGT statisztikái szerint egyetlen nap alatt 2,5 százalékponttal ugrott meg a tárolók töltöttsége, elérve a 37 százalékos szintet. Más kérdés, hogy ez azóta rohamosan olvad az MFGT számai szerint a tárolókban lévő mennyiség, hiszen január 22-én már csak 25 százalékot jeleztek.

Annak érdekében tehát, hogy valóban ne legyen semmiféle ellátási probléma, a tél további részében is szükség lenne a beérkező gázra. Nem állítjuk, hogy az orosz fél ne akarná betartani a szerződéses kötelezettségét, ám az eszkalálódó ukrán helyzet miatt a kockázatok mindenképpen felerősödtek. Ha emiatt egyáltalán nem érkezne a tél hátralevő részében orosz gáz Magyarországra, a lakosságot akkor is folyamatosan ellátnák. Az viszont nem egyértelmű, hogy ekkor a közületi partnereknek is tudnák biztosítani a szükséges mennyiséget. A MEKH közleményeiben és vezetőik megszólalásakor ugyanis szinte mindig a lakossági gázellátásról beszélnek, amely szerintük mindenképpen biztosított.

Komoly gázkrízissel hazánknak 2009. januárjában kellett szembe néznie, amikor az akkori orosz-ukrán konfliktus miatt a Gazprom januárban leállította a szállításokat. Akkor ugyan egyes ipari üzemek esetében korlátozták az ellátást, ám összességében a felelősök jól menedzselték a helyzetet, és a folyamatosan érkező híreken túl a lakosság érdemben nem érzékelt semmit a gázszállítás leállásából. A mostani télen vélhetőleg amennyiben teljesen leállna a következő hónapokban a gázszállítás és az időjárás is kedvezőtlen lenne, akkor is legfeljebb néhány vállalat érzékelné a gázhiányt.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az elmúlt években a gázhálózat és így Magyarország ellátásbiztonsága is sokat fejlődött. Hiszen ellentétben a 12 évvel korábbiakkal immár nem csak Ukrajna és Horvátország felől és felé rendelkezünk komolyabb szállítói kapacitással, hanem nagyobb mennyiség szállítására alkalmas vezeték köti össze hazánkat Ausztriával, Szlovákiával, és immár Szerbiával is. Tehát – elsősorban orosz – gáz jöhet bármilyen irányból, hiszen a vezetékrendszer ezt lehetővé teszi, az ukrán válság kimenetétől függetlenül elvileg biztosított tehát az ellátás. Arra pedig a mostani agresszív kardcsörtetés mellett is viszonylag kicsi a szakértők szerint az esély, hogy olyan kiterjedt fegyveres konfliktus legyen, amely miatt a szállításokat a Gazprom leállítaná.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.