<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Általában nem kémfilmekbe illő zsarolás vagy megfélemlítés útján szervezik be a titkosszolgálatok az ügynökeiket, hanem hosszú évek türelmes munkájával, több lépcsős folyamat végén. Magyar szemmel is tanulságos a finn kémelhárítás ismertetője.

Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a különböző hírszerző szervezetek célja a minél több, és lehetőleg minél inkább titkolni kívánt információ megszerzése. Miközben a világ egyre inkább digitalizálódik, az információszerzés még mindig nem megy kizáróan mondjuk hackerek révén, hanem nagyon fontos szerepet játszanak benne az „emberi erőforrások”, azaz a hírszerző és titkosszolgálatok által „beszervezett”, érzékeny információkhoz hozzáférő személyek.

Számtalan kémfilmből lehetnek ismerősek a dörzsölt, saját kollégáiknak, családtagjaiknak hosszú éveken át hazudozó kettős ügynökök, illetve a fizikai fenyegetéssel, kompromittáló adatokkal zsarolt, esetleg csak simán pénzért megvett emberek, akik „szigorúan bizalmas” feliratú mappák tartalmát játsszák át az ellenségnek.

Mit sem sejtő ügynökök

Természetesen a különböző titkosszolgálatok, hírszerző ügynökségek időnként valóban nem riadnak vissza a nyílt erőszak vagy a zsarolás eszközeitől, és persze léteznek valódi, éveken át fedésben dolgozó beépített emberek, kettős ügynökök is, ám a valóság általában azért messze van a kémfilmek világától. A beszervezések túlnyomó többsége egyáltalán nem drámai módokon zajlik, és nagyon sokszor évekig tartó folyamat, az idegen hatalmak érdekében cselekvő ügynökök egy jelentős része pedig valószínűleg nem is tud róla, hogy ő már „ügynök”, és hogy kit is szolgál pontosan.

Igaz ez az orosz hírszerzésre is, amelyről jól tudjuk, hogy az egyik leghatékonyabb ilyen szervezet a világon (még ha az ukrán háború kapcsán nyújtott orosz titkosszolgálati teljesítményt nem is fogják büszkén emlegetni a későbbiekben), és hogy az uniós országokban is igen aktív.

Az Oroszországgal határos Finnországban pedig aztán különösen aktívak az orosz szolgálatok, az ország hosszú évtizedeken különleges, el nem kötelezett, Kelet és Nyugat közti státusza miatt ideális terep volt különböző titkosszolgálati műveletekhez. Az utóbbi időszakban pedig az ország a NATO felé történő, végül idén a háború hatására benyújtott csatlakozási kérelméhez vezető közeledése miatt is különösen érdekes lehetett az orosz szolgálatok számára. Emlékezhetünk, hogy a Sanna Marin finn miniszterelnök „botrányos” bulizásairól készült felvételek augusztus közepén bejárták a világsajtót. Az ügy végül nem rengette meg a kormányfő pozícióját, azt viszont többen is felvetették, hogy a „botrány” kirobbanásának körülményei erősen valószínűsíthetik, hogy egy külföldi – minden valószínűség szerint orosz – hírszerző ügynökség állhatott a videók nyilvánosságra kerülése, illetve azok „megfelelő” interpretációja mögött.

Putyin tárgyal külügyminszterével, Szergej Lavrovval (balra), valamint Alekszandr Vasziljevics Bortnyikovval, az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat), illetve Szergej Nariskinnal (a jobb szélen), az SZVR (Külső Hírszerző Szolgálat) vezetőjével. Fotó: WikimediaPutyin tárgyal külügyminszterével, Szergej Lavrovval (balra), valamint Alekszandr Vasziljevics Bortnyikovval, az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat), illetve Szergej Nariskinnal (a jobb szélen), az SZVR (Külső Hírszerző Szolgálat) vezetőjével. Fotó: Wikimedia

Már csak ezért is érdekes olvasmány a finn Supo (Suojelupoliisi – Biztonsági rendőrség), azaz a finn hírszerzési és kémelhárítási szolgálat tavaly kiadott éves összefoglalójában az az írás, amely röviden összefoglalja, hogyan is történik egy szokásos beszervezés. A kis folyamatábra hat lépést jelöl meg az első kapcsolatfelvételtől a beszervezésig:

  1. Első kapcsolatfelvétel
    A beszervezésre kijelölt célszemélyt jó előre kiválasztják. A célpont olyan személy, akin keresztül a hírszerző ügynökséget érdeklő információkhoz lehet hozzájutni. Az első kapcsolatfelvételre általában egy a célszemély munkájához vagy érdeklődéséhez kapcsolódó nyilvános eseményen kerül sor, például egy konferencián vagy továbbképzésen. Előfordulhat, hogy a célszemélyt online csatornákon, például emailen, vagy a LinkedIn-profilján keresztül keresik meg.
     
  2. Találkozók
    A hírszerző ügynök felveszi a célszeméllyel a kapcsolatot, és személyes találkozót, például egy közös ebédet javasol. Ezután rendszeresen indítványoz ilyen találkozókat (ez gyakran elég egyoldalú, ezért például gyanús lehet, ha egy távolabbi munkakapcsolat „levakarhatatlanul” próbálkozik ilyesmivel). A találkozók a normális munkamegbeszélések medrében maradnak, de egy idő után a hírszerző próbálkozhat a bizalom megszilárdítása érdekében azzal, hogy egyre közvetlenebb hangvételre váltson, és a kapcsolatot a professzionálisból a baráti felé terelje. Ez a fázis akár évekig is tarthat.
     
  3. Vizsga
    Amikor már elég stabil a kapcsolat, eljön az első „vizsga” ideje. A hírszerző valamilyen információt, szívességet kér. Ez kimerülhet abban, hogy egyébként nyilvánosan elérhető információk papír alapú vagy digitális átadására kéri a célszemélyt, aki így valójában nem tesz semmi rosszat, a kérés teljesítésével mégis átlép egy láthatatlan határvonalat: teljesítette egy idegen hírszerző ügynökség egy kérését. Ezért cserébe a célszemély kaphat valamilyen ajándékot, ennek szerepe az, hogy hozzászoktassa a jutalom gondolatához, ezzel pedig a további kérések teljesítése felé való nyitottságot növelje.
     
  4. Váltás
    Finnországban egy hírszerző általában csak néhány évet tartózkodik, és a beszervezés ennél hosszabb időt vehet igénybe. Ezért előfordulhat, hogy a hírszerzők „átadják” egymásnak kapcsolataikat. A hírszerző bemutatja a célszemélynek egy kollégáját vagy barátját, aki ezután igyekszik tartani és továbbfejleszteni a kapcsolatot.
     
  5. Végső vizsga
    A kapcsolat hosszú fenntartása után jöhet el a végső vizsga ideje, amikor a hírszerző bizalmas információ átadását kéri, vagy például egy döntéshozási folyamat befolyásolására tesz kísérletet a célszemélyen keresztül.
     
  6. Beszervezés
    Ha a végső vizsga sikeres, akkor a célszemély innentől egy idegen hírszerző szervezet ügynökének tekinthető. A továbbiakban az ügynök különböző feladatokat kaphat, információk megszerzésére kérhetik, anyagi jutalmat kaphat, illetve titkos találkozókon vehet részt. Feladata lehet akár a környezetének vagy a szélesebb nyilvánosság befolyásolása az idegen hatalom érdekeivel összhangban álló nézetek hangoztatásával, publikálásával.

Természetesen ez a folyamat akármelyik ponton megszakadhat, de egy célszemély akkor is értékes kapcsolat lehet egy hírszerző számára, ha nem sikerül eljutnia mondjuk a végső vizsgáig vele, hiszen így is hozzájuthat rajta keresztül olyan információdarabkákhoz, amelyek más forrásokkal kiegészülve nagyon értékesek lehetnek, a baráti viszony megnyithatja az utat más célszemélyek irányába.

A Supo írása arra is felhívja a figyelmet, hogy a célszemély akár még a „beszervezése” után sincs tisztában azzal, hogy valójában egy idegen hírszerző ügynökségnek dolgozik. A hírszerzők soha nem a hírszerzési ügynökség képviseletében mutatkoznak be, hanem diplomáciai vagy más „fedésben” dolgoznak, a találkozók pedig általában semmilyen gyanút nem ébresztenek a célszemélyekben. A Supo ezért kiemelt feladatának tartja, hogy azonosítsa az országban tevékenykedő külföldi hírszerző ügynököket, és a velük kapcsolatot tartó finnek figyelmét felhívja partnerük valódi szándékaira.

Magyar kapcsolatok

A dolog természetéből fakadóan nem tudjuk, hogy az orosz szolgálatok milyen magyar célszemélyekkel tartanak kapcsolatot, és ezekkel melyik lépcsőfokig jutottak el. Arról sem tudunk semmit, hogy a magyar titkosszolgálatok milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal igyekeznek az ilyen beszervezéseket, beszervezési kísérleteket felderíteni, illetve megakadályozni.

 Szijjártó Péter gyakran nevezi barátainak az orosz politikusokat. Tavaly decemberben Szergej Lavrovtól kapta meg Barátság érdemrendet, amely a legmagasabb kitüntetés, amelyben külföldi állampolgár részesülhet. Fotó: Facebook/Szijjarto.Peter.Official Szijjártó Péter gyakran nevezi barátainak az orosz politikusokat. Tavaly decemberben Szergej Lavrovtól kapta meg Barátság érdemrendet, amely a legmagasabb kitüntetés, amelyben külföldi állampolgár részesülhet. Fotó: Facebook/Szijjarto.Peter.Official

Azt tudjuk, hogy a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel minden uniós intelem ellenére továbbra is baráti hangulatú találkozókat bonyolító, tavaly év végén orosz hivatali partnerétől a Barátságért Érdemrend kitüntetést is átvevő Szijjártó Péter minisztériumának informatikai rendszeréről már 2021 második felében kiderült, hogy teljesen feltörték az orosz titkosszolgálatok szakemberei. Arról, hogy az orosz titkosszolgálatok előtt évek óta nyitott könyv a magyar diplomácia működése, nem értesítették a minisztérium dolgozóit.

Azt is tudjuk, hogy Katrein Ferenc egykori magas rangú magyar kémelhárító egy 2017-es interjúban arról beszélt, hogy az orosz hírszerző szolgálatok a szakmai és politikai döntések, hibák következtében „arra a következtetésre juthattak, hogy szabad a pálya. Nyugodtan lehet nyomulni, nagy bajuk nem lehet. Magyarországon nagyobb a mozgásterük, mint egy olyan terepen, ahol sokkal agresszívabb az elhárítószolgálat.” Arról is beszélt, hogy az orosz szolgálat által hazánkban foglalkoztatott „kapcsolatrendszer” nagyságrendileg 6-800 fős lehetett – a 2010-es években.

Azt is tudjuk, hogy a nyugati szövetségi rendszer összes tagjával szemben Magyarország az Ukrajna ellen indított orosz támadás óta egyetlen egy orosz diplomatát sem utasított ki az országból, miközben köztudomású, hogy a hírszerzők egy része diplomáciai fedésben végzi feladatait.

Azt is tudjuk, hogy Kovács Béláról, a Jobbik egykori EP-képviselőjéről hosszú-hosszú eljárás végén kimondta a Kúria, hogy bűnös az ellene felhozott vádakban. Kovácsot az ügyészség nevezetesen az Európai Unió kárára elkövetett költségvetési csalással, az EU elleni kémkedéssel vádolta, a vádirat szerint operatív feladata volt, hogy Oroszország hatalmi érdekeit erősítendő, az EU politikáját gyengítő csoportokat hozzon létre az EU-ban. 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetség mellett dolgozott orosz katonai hírszerzőknek is Kovács a vádirat szerint. Kovács Béla szabadlábon védekezhetett az ország elhagyását sem tiltották meg számára. Utolsó ismert tartózkodási helye Oroszország volt, az ítélethirdetésen nem jelent meg, jelenleg senki sem tudja, hogy hol van.

Azt viszont megint csak nem tudjuk, hogy a kormánypárti politikusok, a közmédia, a kormánypárt ellenőrzése alatt álló sajtótermékek munkatársai számos ügyben miért szinte egy az egyben az orosz propaganda állításait ismételgetik az Ukrajnában zajló háborúval, vagy éppen az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban. Lehetséges, hogy az olyan, a tényekkel nyilvánvalóan ellentétes állítások, mint hogy Európának jobban fájnak a szankciók, mint Oroszországnak, valakinek az őszinte, személyes véleményét képezik, ahogy az is, hogy pusztán belpolitikai okokból látják hasznosnak ezeket ismételgetni. De az sem elképzelhetetlen, hogy egyes esetekben egy régi jó szakmai vagy személyes kapcsolat segít eljutni ezekre a következtetésekre.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.