Nem okozott meglepetést a jegybanki kamattartás, a jelenlegi inflációs és pénzpiaci környezetben nem volt mozgástere a jegybanknak a monetáris kondíciók lazítására — írja értékelésében Molnár Dániel a GFÜ Gazdaságelemzés Központ vezető elemzője.
Márciustól várakozásai szerint lassul majd az áremelkedés üteme, ezt az üzemanyagok árcsökkenése, illetve a bázishatások, mint például a tavalyi visszatekintő, infláció-követő áremelések (a telekommunikációs szektorban) bázisba kerülése is támogatja, áprilistól pedig teljes mértékben megjelenik majd a statisztikai adatokban az árrésstop hatása is.
Viszont a vállalati árazási döntésekkel kapcsolatban továbbra is jelentős a bizonytalanság, ez pedig óvatosságra inthette a Monetáris Tanács döntéshozóit.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A külpiaci helyzet ezzel szemben a megelőző hónaphoz képest inkább kedvező irányba mozdult el, bár az óvatosság ezen a téren sem árt. A forint az elmúlt időszakban tartósan a 400-as lélektani határ alatt mozgott az euróval szemben, igaz, érdemben nem tudott attól eltávolodni. A pénzpiacokat továbbra is elsősorban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos várakozások mozgatják, de a Trump vámpolitikájával kapcsolatos félelmek hatása is változatlanul fennáll, miközben a hozamok a német költségvetési lazítás hírére emelkedtek.
Kedvező esetben, ha az infláció a várakozásainknak megfelelően a következő hónapokban lassulásnak indul, és fokozatosan tovább javul a pénzpiaci környezet, a Fed pedig újrakezdi a kamatcsökkentéseket, akkor legkorábban a szeptemberi ülésen nyílhat tér a kamatkondíciók lazítására, amelyet decemberben követhet újabb lépés. Hosszabb távon is arra számítunk, hogy a kamatkondíciók csak lassabb ütemben enyhülnek itthon és globálisan is, nem tér vissza a 2010-es években megszokott, extrém alacsony kamatkörnyezet — összegzi Molnár Dániel.
Két aláíró
A jegybanki politika folytonosságát hivatott hangsúlyozni, hogy a kamatkondíciókat tartalmazó dokumentumot Varga Mihály mellett Virág Barnabás alelnök is aláírta (eddig nem szerepet rajta aláírás) – az előző hónapokban is ő fejtette ki a jegybanki vezetés szakmai véleményét az inflációs folyamatokról és a monetáris politikáról — teszi hozzá Regős Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Várakozásai szerint az alapkamat az év végéig a mostani 6,5 százalékos szinten marad, azaz az inflációs adatok miatt nem nyílik lehetőség lazításra, de a korábbinál valamivel erősebb forintárfolyam szigorítást sem kényszerít ki. Ebből a szempontból ugyanakkor meghatározó lesz a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása, valamint hazánk kockázati megítélésének változása.
A mai döntés, közlemény és kommentárok alapján sok újdonságot nem találunk. A jegybank új, megemelt előrejelzései továbbra is optimisták akár a növekedést, akár az inflációs számokat vesszük tekintetbe mind a mi várakozásunkkal, mind a széleskörű piaci prognózisokkal összevetve. Az alapkamat csökkentésére egyelőre nincs kilátás, ugyanakkor fenntartjuk a korábbi álláspontunkat, miszerint az év második felében – párhuzamosan a nagy és régiós jegybankok vélelmezett lépéseivel – egy-két alkalommal sor kerülhet a monetáris kondíciók itthoni lazítására is — írja Nagy János az Erste makrogazdasági elemzője.
Felfelé mutató inflációs kockázatok látszanak
A megjelent közleményben jelezték, hogy a felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs előrejelzést, a bizonytalanságot többek között a geopolitikai konfliktusok, az éleződő kereskedelmi feszültségek okozzák, illetve az Egyesült Államokban megjelent a konjunktúra lassulásának kockázata. Az Európai Unióban a költségvetési szabályok lazítása és az elmúlt hetekben bejelentett kiadásnövelő programok az évek óta visszafogott gazdasági növekedés élénkülését hozhatják — írja elemzésében az Equilor.
