Lapunk rendszeresen beszámol minden rezdülésről, ami a nyugdíjasokat, illetve az ő járandóságaikat érinti. Ez az idén különösen forró téma volt, hiszen az infláció novemberben közel tizennégy éve nem látott szintet ért el, márpedig a kormány a törvény szerint köteles biztosítani a nyugdíjak értékállóságát. Legolvasottabb idei cikkünk júliusban készült, amikor még a kormány 4,2 százalékos pénzromlást várt.
Sajnálatos módon tavaly március közepi berobbanása óta a koronavírus-járvány talán a legnagyobb érdeklődést kiváltó téma, ami nem csoda, hiszen az mindenkit érint. Április eleji cikkünk még arról az örömteli fejleményről tudósít, hogy a vártnál előbb lehet meg a 2,5 millió beoltott (akik mindegyike még értelemszerűen az első adagot vette fel), aminek eredményeként lazulhatnak a járvány megfékezését, lassítását célzó addigi korlátozások.
A feketegazdaság elleni küzdelem egy fontos eszköze volt, amikor 2013-ban bevezették a készpénzfizetési korlátot. Áprilisban számolt be arról a Pénzügyminisztérium államtitkára, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint 230 esetben bírságolt a határ feletti készpénzes fizetés miatt, több mint egymilliárd forint bírságot szabott ki ezért. Az ilyen fizetések jogosultjainak 130 esetben, több mint 550 millió forint mulasztási bírságot kellett leszurkolniuk.
Az idei évet egyebek mellett azzal az érdekes információval indítottuk, miszerint az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok közül egymillió forintért akár egy ötszobás házat is lehetett venni a bajai kistérség egyik kistelepülésén. De Veszprém megyében is volt példa arra, hogy ugyanennyiért egy háromszobás ház cserélt gazdát.
Arra, hogy az ingatlanpiaci híreket milyen nagy érdeklődés övezte, mutatja az is, hogy a legolvasottabb írásaink top tízes listájának ötödik helyére egy újabb ilyen tematikájú, január közepén megjelent cikk került fel. Amely végkicsengése az volt: bár a kormány megpróbál milliárdokat pumpálni a kisebb körzetekbe is, a számok alapján látható, ezzel sem tudja megakadályozni az ország sok részre szakadását.
Az ingatlan mellett a nyugdíjak alakulása is visszatérő téma volt, így a legolvasottabb, már említett listavezető cikkünk mellett az a szeptember elején napvilágot látott írásunkra is sokan kattintottak, amely azt boncolgatta, hogy az év első nyolc hónapjának inflációja alapján mekkora kompenzáció jár a nyugdíjasoknak.
És akkor egy újabb koronavírusos cikk, amely január közepén íródott, s amely arról számolt be, hogy a norvég hatóságok alaposan vizsgálják a Pfizer és a BioNTech gyógyszercégek koronavírus elleni vakcinájának biztonságosságát a súlyos alapbetegségben szenvedő idősek esetében, mert a legújabb becslésük szerint a korábban véltnél több ilyen beteg halhatott meg azután, hogy megkapta az oltást.
Vélhetően az üzemanyagárak elszabadulásáról is emlékezetes marad sokak számára a 2021-es esztendő. A sorozatos rekorddöntögetést novemberben elégelte meg a kormány, amikor a 95-ös oktánszámú benzin literje már 511, a gázolajé 517 forintba került – legalábbis átlagban, hiszen számos helyen még ennél is lényegesen drágábban lehetett csak tankolni. Cikkünk azt követően egy héttel jelent meg, hogy a kormány három hónapra, 2022. február 15-éig 480 forintban maximálta az üzemanyag-jegyzéseket.
Ez az érdekes üzemanyagos cikkünk azonban még január elején, vagyis akkor készült, amikor valószínűleg senki nem sejtette, mit hoz ez az év ezen a fronton. Más kérdés, hogy írásunk kivételesen nem az árváltozásokat boncolgatta, hanem egy üzletről számolt be, mely során benzinkutak cseréltek gazdát.
Az évek során már megszokhattuk, hogy egy-egy év, vagy félév kezdete alkalmat ad arra a kormánynak, hogy változásokat vezessen be. Nem volt így ez az idén sem. Alábbi írásunk a július 1-jétől életbe lépett új szabályokat foglalta össze, benne az uniós oltási igazolvánnyal, az újraindítási hitelekkel, az új adó- és vám-, valamint nyugdíjszabályokkal.
