Na, ugye! - "mondta" Orbán Viktor miután a magyar válogatott 30 év után idén ismét kijutott egy nemzetközi tornára. "Megérték a milliárdok" - folytathatnánk gúnyosan a miniszterelnök gondolatmenetét, a kormány ugyanis idén is rengeteg pénzt ölt bele a hazai fociba, mint ahogy teszi azt 2010 óta folyamatosan.
2015. november 15-e volt az a bizonyos történelmi nap, ekkor aratott ugyanis a magyar válogatott sikert a norvég nemzeti tizenegy felett és megszerezte magának a jogot, hogy részt vegyen a jövő évi franciországi Európa Bajnokságon. Az öröm felhőtlen volt, sőt, még a csoportok sorsolása után már-már a továbbjutás esélyét is reálisnak tartották az állami tévén megszólaló szakemberek. Pedig a transfermarkt.co.uk november 16-i adatai szerint a magyar válogatott értéke messze a legkevesebb a már kijutott csapatok között.
Pedig a milliárdok idén is szépen folytak a sportba, a költségvetésben 24 milliárd forintot csak a stadionokra terveztek elkölteni. Hogy végül ebből mennyi lett, az majd a zárszámadási törvényből fog kiderülni. Az biztos, hogy elkezdték a Videoton Sóstói stadionjának rekonstrukcióját, épülget a diósgyőri aréna, az MTK stadionja jövőre már el is fog készülni. Sőt, még Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának immár másodosztályú csapatának is egymilliárdos arénát húznak fel közpénzből.
A rekonstrukciós láz pedig nem csillapodik, Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter december 3-án jelentette be, hogy Szeged is kap stadiont. A 3 milliárd forintért felépülő aréna a korábbi hírek szerint 6000 férőhelyes lesz.
Az, hogy ebből az összegből mekkora rész érkezik a TAO-ból, nem tudni egyelőre, az idei évben az MLSZ a tárgyi eszköz beruházás részt felfüggesztették és csak működési támogatásra kapott 37,16 millió forintot a Szeged-Csanád egyházmegye tulajdonában álló egyesület.
Ennek többszörösét hagyta jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány számára. A legfrissebb adatok szerint az 1,73 milliárd forint idén is a legnagyobb összeg, amit egyetlen egyesület megkaphat, ezzel az Orbán Viktor által létrehozott alapítvány a TAO-rendszer indulása óta immár 11 milliárd forintot zsebelt be. Ezúttal traktort, takarítógépet vesznek az összegből és sportcsarnokot is fognak építeni - ahogy az az alapítvány honlapjára felkerült sportfejlesztési programból kiderült. A konferenciaközpontra azonban nem adta áldását az MLSZ, így azt más forrásból kell megoldaniuk, ha ragaszkodnak a terveikhez.(Igaz, idén több cég is kihátrált az alapítvány mögül, egyebek mellett Simicska és Demján érdekeltségei is.) A Makovecz-stílusú kazánházhoz azonban megkapták a TAO-támogatást az MLSZ-től, 2,25 milliárd forintot. Ekkor merült fel kollégánkban a kérdés: a Heim Pálból a liftet nem akarják esetleg átvinni a felcsúti aranylábúaknak?
A felcsúti aréna
Úgy tűnik, Felcsútból nem elég egy, hiszen már alakulgat a Felcsút 2.0 is, Seszták miniszter városa, Kisvárda focija ugyanis a második legnagyobb TAO pénzhez juthat idén. Az MLSZ adatai szerint 1,26 milliárd forintot igényeltek és kaphatnak is meg. (A Transparency International által idén készített tanulmány szerint átláthatatlanul folynak így a pénzek a sportba.)
szerk.: bár a korány előszeretettel költi a milliárdokat a magyar fociba/sportba, Lázár János még áprilisban fejtette ki némileg meglepő véleményét, miszerint a profi sportba nem szabadna állami pénzt ölni. Ha Orbán úgy gondolkozna, mint Lázár, százmilliárdokat lehetne megspórolni.
Kiderült, kik pénzelik a Fradit
2015-ben arra is fény derült, hogy kik is ölnek pénzeket a nagyobb magyar sportegyesületekbe. Noha itt már nem csak és kizárólag a fociról van szó, hanem más sportágakról is, a támogatások döntő része állami pénz. A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint főként a központi költségvetésből és az önkormányzati költségvetésből folyt be pénz a Fradihoz, gazdasági társaságként pedig az OPAL Tartálypark Kft. és a Hungarocontrol Kft. található meg a támogatók listáján.
Nem jutottunk sokkal másabb megállapításra a többi egyesület esetében sem: sokszor százmilliós nagyságrendben kapnak támogatásként közpénzt. Ebből a sorból leginkább a Budapest Honvéd lógott ki, hiszen több neves cég, egyebek mellett Simicska Lajos érdekeltségei is támogatták az egyesületet.
Így fog kinézni az MTK új stadionja!
Akik eltűntek a süllyesztőben
2015-ről az EB-re történő kijutás, az újabb fociba ölt milliárdok mellett a becsődölt klubok is eszünkbe jutnak. A Quaestor-botrány a Győri ETO-t sodorta magával, a Kézizálogház ügyében a tulajdonos által tett önfeljelentés pedig a Lonbard-csoporthoz tartozó Lombard Pápát "vitte magával". Igaz, ahogy akkor rávilágítottunk, a klub a botrány nélkül is elég nagy bajban volt már (akkor még csak 2013-as adatok alapján állíthattuk ezt). Több alkalommal is végrehajtást indítottak a klubot működtető gazdasági társaság ellen, a cég tagjainak és részvényeseinek vagyoni részesedésére is több részről indult lefoglalás.
A Győri ETO-nál pedig "egyszerű" volt a történet. A Quaestor-botrány kirobbanását követően a főtámogató Audi Hungária Kft. kihátrált a klub mögül, a pénz pedig nagyon hamar elfogyott a klubnál, a játékosoknak nem tudtak fizetést sem adni és szinte "zökkenőmentesen" szűnt meg a győri első osztályú foci.
mfor.hu
