7p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Putyin hiába zárta el tavaly a gázcsapokat, a nagy európai gazdaságok gond nélkül átvészelték az előző telet. Az oroszok lépése paradox módon a hozzájuk továbbra is hűséges magyar kormány számára okozott a legnagyobb kárt. Idén Európa sokkal felkészültebb, sőt egy ügyes trükköt is bevetnek, nehogy az orosz gázra szoruljanak.

Az ukrán háború kitörése óta a hazai közvélemény is figyelemmel követi az energiaügyi kérdéseket, amiben persze jelentős szerepet játszik, hogy hamis választási ígéretnek bizonyult az olcsó orosz gáz. Sőt, Magyarország még a piaci árnál is drágábban kapja az energiahordozót az oroszoktól. Ami önmagában is gond, de tetézte mindezt az a tény, hogy tavaly augusztusban korábban elképzelhetetlenül magas árak alakultak ki. Mindez a magyar mérlegadatokat is teljesen fejre állította, és hozzájárult ahhoz, hogy a szent tehénnek mondott rezsicsökkentést alaposan levágja a kormány. Arról nem beszélve, hogy az egekbe szökött energiaárak Európa-szerte berobbantották az inflációt és több évtizedes csúcsokat döntött a fogyasztói árak növekedése. (Az európai átlagot messze túlszárnyaló hazai inflációhoz ugyanakkor a magyar gazdaságpolitika is hozzátette a maga baklövéseit.)

A kormány által bizonygatott lózungok közül a számok azt is igazolták, hogy nem csak Moszkvától tudunk földgázt vásárolni. Nem véletlen, hogy a hazánkéhoz hasonló adottságokkal (például nincs tengeri kikötőnk) rendelkező országok közül mind a csehek, mind az osztrákok nagyon látványosan csökkentették az orosz gáz felhasználását, így, kicsit sarkítva, Magyarország lett az orosz gáz legnagyobb piaca az EU-ban.

A tavalyi eseményekből tanultak az uniós országok, és hiába maradt jelentős mennyiségű tartalék a tárolókban, mindenki igyekezett minél előbb feltölteni a készleteket. Megkönnyítette persze a dolgukat, hogy hosszú hónapok óta megawattórára vetítve 25-30 euró között mozog a földgáz ára, ami már-már a koronavírus-járvány előtti időszakot idézi.

Nem véletlenül álltak már július elején az európai gáztárolók 80 százalék feletti töltöttséggel, és a kontinens augusztus végére átlagosan eléri a 90 százalékos szintet. Ami a hazai tárolókat illeti, nálunk ettől némileg elmarad – hivatalos adatközlésű szám június közepéről van, akkor 60 százalékon álltak a tárolók, amiből arra lehet következtetni, hogy jelenleg már bőven 70 százalék feletti szinten lehet a teljes kapacitáshoz képest az elraktározott gáz aránya.

Mindez azt jelenti, hogy az európai és természetesen a magyar háztartások ellátása is megoldott az idei télre. De kijelenthető, hogy az ipari fogyasztás esetében is nehezen elképzelhető, hogy bármiféle fennakadás legyen majd. Már csak azért is, mert tavaly az EU-ban és Magyarországon is látványosan, 20 százalékkal sikerült csökkenteni a fogyasztást. Ehhez hozzájárult az ipari fogyasztók egy részének leállása, a lakosság sokkal tudatosabb energiafogyasztása és persze a viszonylag enyhe tél is. Az időjárást nem lehet prognosztizálni, de az energiatakarékosság és a megújuló energia fokozódó használata révén valószínűleg idén sem fog látványosan megugrani a kontinens gázfogyasztása.

Mindezek ellenére az uniós szakpolitikusok szeretnék minél jobban bebiztosítani, hogy ne merüljenek fel ellátási kérdések, és elkerülni, hogy az árak az egekbe ugorjanak. Ennek szellemében igyekeznek alakítani a beszerzéseket és tárolást. A folyamatban lévő háború és az a tény, hogy az oroszok fegyverként használták a gázszállításokat, arra késztetik az EU-t, hogy kiváltsa Moszkvát és más forrásokból szerezze be az energiahordozót.

Előnyök és hátrányok

A korlátos európai tárolókapacitások miatt viszont valami „trükkös megoldásra” van szükség. Ilyen, hogy Ukrajna bőséges tárolókapacitását kihasználják. Nem véletlen, hogy a Naftogaz, az ország energiavállalata szerint az országba gázt beszállító és azt ott raktározó vállalatok száma idén elérte a 19-et, szemben a 2021-es néggyel.

Az is beszédes számadat, hogy közel hároméves csúcsot ért el júliusban az EU-ból Ukrajnába tartó vezetékekre lekötött kapacitás az állami gázrendszer-kezelő adatai szerint, az erre a hónapra tervezett mennyiség pedig a korábbi időszak duplája lesz. Olekszij Csernyisov, a Naftogaz vezérigazgatója ennek kapcsán a Financial Timesnak azt mondta: "[Ez] nagyszerű lehetőség az EU számára, hogy stratégiai gázkészleteket építsen ki." Ukrajnának ugyanis több gáztároló kapacitása van, mint bármelyik EU-országnak – ez az orosz gáz kulcsfontosságú tranzitországaként betöltött szerepének az öröksége.

Az EU kihasználná a szabad ukrán kapacitásokat. Fotó: Depositphotos
Az EU kihasználná a szabad ukrán kapacitásokat. Fotó: Depositphotos

A tárolótartályok nagyrészt mélyen a föld alatt helyezkednek el az ország nyugati részén, távol a frontvonalaktól. A tárolóbarlangok szintén a föld alatt találhatók, így némi védelmet nyújtanak a nagy hatótávolságú csapások ellen. Az európai kereskedők közül ennek ellenére is sokan kivárnak, és nem akarnak kockáztatni. Ez abból a szempontból indokolt, hogy az orosz hadsereg tavaly ősszel igyekezett kiiktatni az ukrán energiarendszert, és miután ők gyakorlatilag leállították az Ukrajna irányába történő európai tranzitot, így, ha a tárolók nem is, a Testvériség gázvezeték akár szó szerint célkeresztbe kerülhet.

Az ukrán kapacitás sem old meg minden problémát

Ahogy fent is jeleztük, a tavalyi enyhe tél után magas bázisról indult az uniós tárolók feltöltése, és mára a kapacitás nagyjából 90 százalékánál tart a betárolás. Nem meglepő, de a felhasználás jellegzetessége az, hogy télen sokkal több gázt használunk, mint nyáron, az arány nagyjából háromszoros. Ezt pedig az érintett országok részben a tárolókban lévő tartalékokból, részben pedig a téli időszakban érkező szállítmányokból elégítik ki. (Illetve, ahol folyik bányászat is, ott értelemszerűen a kitermelt földgáz felhasználásával.)

Az EU gáztárolóiban legfeljebb körülbelül 100 milliárd köbméter fér el, míg a blokk éves szükséglete 350 és 500 milliárd köbméter között van az időjárástól és egyéb körülményektől függően. Ha a tavalyi, az alsó sávhoz közelítő fogyasztásról beszélünk, akkor is látszik, hogy az elraktározható mennyiség véges. Ehhez az ukrán létesítmények további 10 milliárd köbméter értékű tárolót biztosítanak, amelyek probléma esetén néhány hét haladékot adnak az európai országok számára.

Ugyanakkor az ukrán kapacitások használata azért is lehet racionális döntés, mert a nyári időszakban rendre olcsóbb szokott lenni a gáz, mint télen, amikor a kereskedők nem tudnak taktikázni, hanem a gáznak rendelkezésre kell állnia, így kénytelenek azt az aktuális áron megvenni. (Ha előre lekötik határidős szerződésekkel, akkor azokban is rendre érvényesül az árkülönbözet.) A mértékadó Bruegel Intézet számításai szerint a nyári és téli árak különbözetén az ukrán tárolók használatával 2 milliárd euró nyereség keletkezik az uniós energiavállalatoknál. Ráadásul minél kevésbé ugrik meg a téli időszak pluszfogyasztása miatt a tőzsdei ár, annál kiszámíthatóbb lesz az egész EU számára az idei télen az energiaellátás menedzselése.

Nem véletlenül szorgalmazza az Európai Bizottság is, hogy a közösség energiavállalatai minél nagyobb arányban vegyék igénybe az ukrajnai gáztárolókat, és ennek érdekében tárgyalások folynak a bankokkal a kereskedőknek adandó garanciákról. Ukrán részről is megvan az együttműködési készség, hiszen jól felfogott érdekük, hogy minél több szállal kötődjenek az Európai Unióhoz. Ami a jogi kereteket illeti, a szakemberek szerint pozitívum, hogy Ukrajnában úgynevezett vámraktár-rendszer működik a külföldi ügyfelek esetén, vagyis az ott tárolt gáz három évig vámmentes, így egyszerűen visszaimportálható az EU-ba.

Ráadásul az ukránok saját gázigénye meredeken csökkent, mivel az orosz invázió miatt – a pusztítás és a bizonytalanságok hatására – az ipar jóval alacsonyabb intenzitással működik, mint a háborút megelőzően. De az is nagyban hozzájárul az alacsonyabb fogyasztáshoz, hogy a lakosság 15 százaléka elmenekült az országból.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!