Simon Attila István „A szociális ügyek fontossága Magyarországon” elnevezésű tanácskozáson kiemelte: jövőre szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásra csaknem 1153 milliárd forint jut, ami a GDP 4 százaléka. A szociális ügyekért felelős helyettes államtitkár megjegyezte, a szociális ellátások valamelyik formáját naponta több mint hatszázezren veszik igénybe; a tanya- és falugondnoki rendszer például hungarikumnak számít.
Az eredményekről szólva elmondta, szociális gyermekétkeztetésre a 2010-es 31 milliárd forint helyett 87 milliárdra nőtt az állami támogatás összege. Az ápolási díj 2010-ben 15 milliárd forint volt, jövőre már 58 milliárd lesz; a gyermekek otthongondozási díjának összege január 1-jétől 200 ezer forintra nő. 2010-ben a szakellátás 12 százaléka volt egyházi fenntartású, ma az 50 százaléka. 2020-ban 59 ezer idős ember számára biztosították az idősek bentlakásos ellátását, csaknem 81 milliárd forint értékben. Hozzátette, napjainkban 23 ezer gyerek nem a saját családjánál nevelkedik, 70 százalékukat már sikerült nevelőszülőknél elhelyezni. A 12 évnél fiatalabbak esetén az arány csaknem 90 százalékos. Simon Attila István emlékeztetett, a szociális területen dolgozók alapbére és ágazati pótléka - fenntartótól függetlenül - 20 százalékkal nő jövőre; az átlagbérük a 2010-es 137 ezer forint helyett 370 ezer lesz.
Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár a konferencián arról beszélt, hogy 2010 óta a családokra mint a nemzet építőköveire tekintenek; ettől remélik a demográfiai fordulatot, "amely megteremti a nemzet önfenntartását". Hangsúlyozta, 2022-ben meghaladja a 3500 milliárd forintot a családtámogatásra költött forrás, ez a GDP több mint 6 százaléka. Európában egyedül Franciaország "vetekszik" a magyar családpolitikai rendszerrel - jegyezte meg.
Azt mondta, bár 1980 óta csökken az ország népességszáma, a csökkenés üteme az utóbbi években kicsivel mérséklődött; a teljes termékenységi arányszám a kormányváltáskori 1,23-ról 1,57-re nőtt. Tavaly 40 éves csúcsot döntött a házasságkötések száma, miközben csökkent a válásoké. A különböző családtámogatási intézkedések hatására 123 ezer gyerek született meg - sorolta az eredményeket. Úgy fogalmazott: "erre van szüksége egy épülő és újraépülő nemzetnek." Beneda Attila kiemelte: néhány családpolitikai intézkedés példa nélküli világszerte. Ezek között említette a négy gyermeket nevelő nők élethosszig tartó adómentességét vagy a nagyszülői gyed lehetőségét. Jövőre új elem lesz a 25 év alattiak szja-mentessége és a családok szja-visszatérítése - tette hozzá.
Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár előadásában azt mondta, vannak eredményei a tíz éve tartó felzárkózási programoknak: a vállalt 450 ezer helyett már több mint egymillióval sikerült csökkenteni a szegénységben és kirekesztettségben élők számát. Országos és célzott, egyes településekre szabott programokkal (Biztos kezdet gyerekházak, roma szakkollégiumi rendszer, tanodák) sikerült elérni, hogy a romák foglalkoztatottsága 26-ról 46 százalékra nőtt; az óvodába íratás náluk 92 százalék feletti. A helyettes államtitkár emlékeztett, Magyarország már a második, tízéves roma stratégiát fogadta el és uniószerte egyedülálló, hogy a kormány "áll az ügy mellé". Így sikerült elérni, hogy egy-egy kezdeményezésből, programból törvény legyen, hazai támogatásúvá váljon, és így szociális szolgáltatássá erősödjön - hangsúlyozta.
Hogy valóban sikerült-e csökkenteni Magyarországon a szegénységet, ezt nehéz megmondani. Egzakt számok ennek mérésére nincsenek. Az Egyensúly Intézet legfrissebb tanulmánya szerint hazánkban minden negyedik ember szegény.
(MTI)
