3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az unióhoz 15 éve csatlakozott országok varsói nyilatkozatában elégtelennek tartják az Európai Bizottság 2020 utáni büdzsére vonatkozó javaslatát.

Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtóértekezleten.

Varsóban találkoztak a miniszterelnökök
Varsóban találkoztak a miniszterelnökök

A jelenlévő közép-európai vezetők mindegyike aláhúzta az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika fontosságát, általában viszont elégtelennek tartják az Európai Bizottságnak a 2020 utáni költségvetésre vonatkozó javaslatát - számolt be Morawiecki a soros EU-elnökséget képviselő Viorica Dancila román kormányfővel közösen tartott sajtókonferencián.

A lengyel kormányfő közölte: a csúcs résztvevői elfogadták a Varsói nyilatkozat nevű közös dokumentumot, amely a közös európai piac és az uniós költségvetés szerepe mellett aláhúzza a biztonságpolitikai együttműködést és a NATO szerepét. Viorica Dancila úgy látta: a közös nyilatkozat "fontos alappillért jelent az EU jövőjének építésében". Morawiecki örvendetesnek nevezte, hogy a csúcstalálkozón sok stratégiai témában sikerült konszenzusra jutni.

"A közös nevező áttörést jelent, mert a közép-európai országok közös érdekeinek a megfogalmazásában segít" az EU fórumán - hangsúlyozta. Megítélése szerint a költségvetés ügyében Varsóban kifejezésre juttatott közös közép-európai álláspont "nagyon világos jele" annak, hogy a jövő évben elfogadandó költségvetés "feltehetőleg sokkal előnyösebb lesz a közép-európai országok számára, mint ahogy ezt egyesek néhány hónappal ezelőtt gondolták". A lengyel kormányfő közölte: a politikusok azonos módon vélekedtek a migrációról is.

Megegyeztek továbbá az áfacsalások és az adóparadicsomok elleni harc fontosságáról, és kifogásolták, hogy az adóparadicsomnak számító egyes nyugati EU-tagállamok is megfosztják az adóbevételektől a "kevésbé vagyonos" közép-európai országokat.

A csúcson kitértek a szubszidiaritás elvének alkalmazására is az EU-ban, ennek értelmében Brüsszelnek a tagállamokra kellene bíznia mindazt, amit nemzeti hatáskörben lehet megoldani - folytatta Morawiecki. "Közép-Európa egységes hangján szorgalmazzuk, hogy a szubszidiaritás elvét  nem szabad megszegni, sőt vissza kell állítani teljeskörű alkalmazását" - fogalmazott.

A varsói csúcstalálkozón annak a tíz országnak (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) a vezetői vettek részt, amelyek 15 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakoztak az EU-hoz. Képviseltette magát továbbá a 2007-ben taggá vált Bulgária és Románia,  valamint a 2013 óta tag Horvátország. Kilenc kormányfő, két miniszterelnök-helyettes, egy külügyminiszter és egy házelnök volt jelen. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. Az Európai Bizottságot egyik alelnöke, Jyrki Katainen képviselte.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!